2017. szeptember 20., szerda

Kata kedvenc könyve...

az enyém volt.
Kiskorom óta őrizgette először anyukám, aztán pedig én. Az összes gyerekemmel ebből a könyvből tanultunk számolni, ismertük meg a számokat. És persze Kata az a típus, aki nem igazán szeret lemaradni az eseményekről. Kicsit túlpörgős gyerek, sok energiával. Úgy tűnik, hogy nem igazán figyel a dolgokra, mindig mászik, lóg, csimpaszkodik valahonnan, de egy helyben ülni nem tudunk. Ami viszont leköti, azok a könyvek, aminek én, mint szülő és olvasni szerető ember örülök. :)

Amikor a tesók tanulnak, neki is kell valami elfoglaltság, és bár nagyon szeretjük Bartos Erika verses könyveit, és használjuk is, azért szoktunk mást is olvasni. Így ezt vettük elő.

Ráadásul én magam nagy rajongója vagyok Reich Károlynak. A mai világban kevés jó illusztrátorral találkoztam könyvekben.
Emlékszem, hogy én is mennyire szerettem gyerekkoromban nézegetni ezt a könyvet. Egyszerű, de nagyszerű rajzok. Van valamilyen hangulata, nem? A ceruzás és a kacsás volt a kedvencem. Már akkor látszott, hogy grafomán leszek... :)










Nektek mit szeret nézegetni az ovis gyermeketek?

2 megjegyzés:

  1. Én is nagyon szerettem ezt a könyvet!

    VálaszTörlés
  2. Ugye? A mi gyerekkorunk meséskönyveit nem übereli semmi felül...
    Néha még most is, amikor pakolom őket, leülök, és olvasgatom, nosztalgiázok. Ez is egy ilyen könyv.

    VálaszTörlés