Így volt ez ma este is.
Családom nagyobb tagjai és Édesapjuk aludni ment. Nagy Ő ma reggelre lázasodott be, és betegedett le, és tudjátok, hogy milyen egy férfi, amikor beteg? Egyébként hős meg minden, csak ha beteg... az nem jó senkinek. Én szombat estére lettem rosszul. A gyülekezetben még semmi bajom nem volt, de hogy is lehetne beteg az ember, amikor Isten Napján Vele találkozhat?
Még délután elmentünk anyósomhoz, mert felköszöntötte Katát, ami ugye ma van - aki ünnepli -, de már nála nem voltam jól, és a vasárnapot én töltöttem ágyban. 38-39 fokos lázzal. Férj állta a sarat hősiesen. Aztán reggelre meg tessék...
Én már jobban vagyok, nincs lázam, és valamennyire össze is szedtem magam, de azért még nem a 100 %, amit hozni szoktam. Na jó, már nem mindig ennyi :)
Szóval, arra gondoltam, hogy végre megnézek egy filmet. Egy amolyan lassú, nem akciós, nem pörgős filmet, hanem OLYAT, aminek mondanivalója van. Az egyik blogon ajánlották, amit szoktam olvasni. Gondoltam, Kata nem alszik, kenyerem sül, úgyis elleszek egy ideig fent, így megkerestem.
Érdekes film. (Olvastam a filmről, hogy Ferenc pápa egyik kedvenc filmje)
Jó szórakozást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése