2015. november 12., csütörtök

Jézus mellett biztonságban

A 2. osztályos Hittankönyvben az egyik történet arról szólt, hogy egy kisgyerek készített egy hajót a szüleivel és vízre tették. Látták, hogy a hajó elúszik, de mivel szép hajó volt és sokat dolgoztak vele, nem akarták elveszíteni. Így kötöttek rá egy hosszú kötelet, hogy vissza tudják húzni, amikor messzire megy a hajó.

Ez a történet nagyon tetszett Zsófiának. Megértette benne, hogy a hajó mi vagyunk, és a kötél pedig Jézus. Vagy ahogy ő szokta mondani: Anya, te vagy meg Apa, mert segítetek Jézusnak! :)

Ez a történet nekem is sokat jelentett, mert megértettem azt, hogy mennyire és hogyan szeret minket Isten. Hogy mennyire engedi, hogy szabadak legyünk, hogy nem erőszakolja ránk magát, engedi a kötelet, ameddig lehet, de mindig ott van, hogy visszahúzzon minket, akármilyen butaságot teszünk, csinálunk. Még akkor is, ha nem szándékosan.
És mivel ez egy nagyon fárasztó hét volt, szó szerint minden nap este belezuhantam az ágyba, ... volt olyan, hogy elvittem Katát aludni, és úgy elaludtam, mint a huzat :), nem is emlékszem az estére. Fizikailag és agyilag is elfáradtam ezen a héten.
A hittan órás napok nagyon sok szervezést és jó időbeosztást igényelnek, de az órákat és a foglalkozásokat nagyon szeretem. Meg a gyerekeket is :)

Zsófiával pedig ezt készítettük ehhez a történethez.
1. Hajtogattunk egy hajót és ráragasztottuk a papírlapra.
2. Megrajzoltuk a hullámzó tengert.
3. Szívószálból készítettünk árbócot (lehet hurkapálcából is, de az nekem nem  itthon).
4. Színes papírból kivágtuk a vitorlákat és odaragasztottuk
5. Dekoráltuk - napocska, halacskák :)

Igazából a kötelet nem tettük rá, de készítettünk a füzetbe egy mentőövet, ami szintén azt jelképezi, hogy Jézussal biztonságban vagyunk :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése