Nemzeti Francia Pirítós Nap – November 28.
Először is tudnod kell: A franciák ezt nem bundás pirítósnak hívják. „pain perdu”-nak, vagyis „elveszett kenyérnek” hívják, mert szó szerint száraz kenyérből is elkészíthető.
A Frenchly szerint a francia pirítós az élelmiszer-pazarlás elkerülésének vágyából ered. Azt is vedd figyelembe, hogy a kenyér kidobása komoly baklövés. (A kenyérnek vallási jelentése van.) A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a francia pirítós eredete az ókori Rómáig nyúlik vissza. Hasonló recept található Apicius könyvében az i. e. 5. századból. A rómaiak a kenyérszeleteket tejbe (és néha tojásba) mártották, mielőtt kisütötték volna, és „Pan Dulcisnak” nevezték.
Ha az 1400-as évekre ugrunk, V. Henrik udvarában is találunk egy hasonló receptet, ahol az „elveszett kenyér” sok rajongót vonzott. Angliában azonban csak a 17. század közepén jelent meg a „francia pirítós” kifejezés. Az ételtörténészek úgy vélik, hogy a „francia” kifejezés nem is Franciaországot jelenti, hanem a „to French” igére utal, ami az óírben „szeletelni” jelent.
Tehát a „francia pirítós” valójában „szeletelt pirítóst” jelent.
Létezik egy másik, kevésbé egzotikus elmélet is. A francia pirítóst talán azért nevezték „franciának”, mert lehetővé tette a szakácsok számára az ár felfújását. „Az Egyesült Államokban hagyományosan csodáljuk a francia konyhát, amelyet kidolgozottnak és gasztronómiainak tartunk” – mondja Stephen Block, a Kitchen Project főszerkesztője. „És valószínűleg ezért nevezték el így ezt az ételt. Ez csak marketing. Esély sincs arra, hogy az „elveszett kenyér” működjön. És mivel az étel sikeres volt, a recept pedig egyszerű, a név elterjedt.”
