06.24.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nemzeti Praliné Nap – június 24.

Nemzeti Praliné Nap – június 24.

A Nemzeti Praliné Nap június 24-én van, amely egy dióalapú, krémes édesség ünneplésére szolgál, amelyet sokféleképpen lehet élvezni. A praliné egy sima és édes csemege, amelyet diófélékből, cukorból és néha tejszínből készítenek. Sütiben, édességben és pasztaként is felhasználható, és gyakran pekándióval vagy mandulával készül. A nevet állítólag a francia cukoriparos és francia diplomata, César, Choiseul herceg, Plessis-Praslin grófja ihlette, aki egy praliné nevű port használt, amelyet cukormázas diófélék őrlésével állítottak elő.

A tizenhetedik században Franciaország marsallja, du Plessis-Praslin volt a felelős a praliné hírnevéért és nevéért, de sokan úgy vélik, hogy a szakácsa, Clement Lassagne volt az igazi megalkotója.

Az egyik beszámoló szerint a praliné ötlete Lassagne gyermekeitől származik, akik a korábbi kulináris projektekből megmaradt mandulával és karamellel nassoltak, ami ihlette az ötletet. Egy másik esetben a gyerekek karamellizált mandulát ettek egy gyertya fölött, Lassagne pedig az illatot követve felfedezte a keverék varázsát. Egy harmadik esetben pedig Lassagne tanítványa véletlenül egy doboz mandulát ütött egy főzőkaramellás kádba.

A pralinékat ursuline apácák hozták be Franciaországból New Orleansba 1727-ben. Felügyelték a koporsós lányoknak nevezett fiatal nőket, akiknek Bienville kérésére New Orleans gyarmatosítóihoz kellett volna feleségül menniük. A koporsós lányokat megtanították a pralinékészítés művészetére, valamint a tudományos ismeretekre és a házimunkára, hogy jó feleségekké váljanak a telepesek számára. A pralinék a helyi hagyományok részévé váltak New Orleansban, és ma már a kreol konyha elengedhetetlen részét képezik.

A tizenkilencedik században az összetevők a manduláról a pekándióra váltottak, mivel ezek New Orleansban elérhetőek voltak, és tejszínt használtak az állag sűrítésére. A francia negyedben a pralinét árusító nőket praliniereknek nevezték, és a pralinék árusítása munkalehetőséget biztosított a színes bőrű embereknek, amikor kevés volt a munka. Ahelyett, hogy szerződéses szolgák vagy eltartott nők lettek volna, a kevésbé tehetős nők nagyobb önállóságot kaptak ennek az alternatív jövedelemszerzési lehetőségnek köszönhetően. A praliné az ország más részeire is elterjedt, és Texasban és Georgiában is népszerűvé vált, mint kedvelt déli édesség, de minden a Nagy Könnyűség idején kezdődött.

A praliné nem sokat változott eredeti formájához képest. Az összetevők továbbra is pekándióból, tejtermékből és cukorból állnak, és egyesek vaníliát és juharszirupot adtak hozzá az íz fokozása érdekében. Az emberek sokféleképpen kísérleteztek a pralinéval, de az eredeti még mindig ugyanolyan népszerű, mint akkoriban. Ennek az édességnek a krémes édessége még mindig megállja a helyét a sok más ízletes csemege mellett.

Nemzetközi Tündérnap – június 24.

 Nemzetközi Tündérnap – június 24.

A Nemzetközi Tündérnapot minden év június 24-én ünneplik. A nap mögött az a gondolat áll, hogy értékeljük és felemeljük a tündérek ünnepét, és meséikkel értékes leckéket tanítsunk a gyerekeknek. Az az utópia koncepciója, amelyben tündérek és mitikus lények élnek, és bármi megtörténhet, arra készteti a gyerekeket, hogy a jelenlegi rendszerek által lehetetlennek tartott dolgokra törekedjenek, abban a bizalomban, hogy megtehetik. Így tehát a tündérek létezésébe vetett hit bemutatásával ünnepeljük a Nemzetközi Tündérnapot.

 

A tündérek mitikus lények, amelyekről azt mondják, hogy mágikus erőkkel rendelkeznek. A tündérek általában nőnek számítanak, és a reneszánsz korszak jelentős részét képezték Európában. A világ különböző részeiről eltérő eredettörténettel rendelkeznek, és különböző helyekről származó változatok írják le a tündérek létezését. Van, aki Éva gyermekeinek, van, aki bukott angyaloknak nevezi őket, és van, aki manók nővéreinek tartja őket. Mindenesetre a tündérek varázslatos lények, akik játékos és huncut természetükről ismertek.

 

Ami Pán Péter történetét illeti, a legenda szerint a baba első nevetése több darabra tört, és tündérek és démonok létezésének forrása lett. A gyermek öröme és fiatalsága irigykedés a felnőttek számára, akikben minden második emberben, akit észreveszünk, vágyik arra, hogy visszatérjen fiatalságába. Mivel a tündérek a fiatalság és az öröm jelképei, a vágy, hogy újra gyermek legyek, hogy elmélyüljünk a tündérországban és lazán repüljünk Pán Péterrel, sokak által dédelgetett fantázia.

 

Ma, amikor a folklór és a fantázia történetének nagy részét elvetette az állandóan fejlődő technológia és kütyük, valósághű társadalmunk még mindig szoros kapcsolatban áll a tündérekkel és a démonokkal. Lehet, hogy a Baba Yaga feledésbe merült, de Peter Pan és Tinker Bell kalandjai még mindig frissen élnek a felnőttek és a gyerekek fejében. Hogy ezeknek a hívőknek legyen egy emléknapja, a Nemzetközi Tündérnapot a kezdetektől életben tartják, és minden év június 24-én ünneplik.

#mindennapünnep