09.13.

A háttér marad, csak a kérdés változik...Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

NEMZETI MOGYORÓNAP | Szeptember 13.

 NEMZETI MOGYORÓNAP | Szeptember 13.

Szeptember 13-án a Nemzeti Mogyorónap tiszteleg a hatalmas és ízletes mogyoró előtt. Lehet, hogy megőrjítünk, miután megosztunk néhány tömör információt a mogyoróval kapcsolatban!
#NemzetiMogyoróNap

Valószínűleg Dél-Amerikából származik, körülbelül 3500 évvel ezelőttről, ez a hüvelyes nem dió. A föld alatt nő, mint a burgonya. Mivel ehető mag, amely hüvelyben fejlődik, a hüvelyesek családjába tartozik, a borsóval és a babbal együtt. Ami a fehérjetartalmú növényeket illeti, a mogyoró unciánként óriási 8 grammot tartalmaz, többet, mint bármely más dió a The Peanut Institute szerint. És ne feledd, ez nem dió! A dió fákon nő.

A mogyoró antioxidánsokban is gazdag. A mogyoró nemcsak E- és B6-vitaminban gazdag, hanem ásványi anyagokban, például magnéziumban, vasban és cinkben is gazdag. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy más tápanyagban gazdag élelmiszerekkel párosítva ez a csodálatos hüvelyes segít a tápanyagok jobb felszívódásában is.

Hosszú ideig az állatállomány profitált a legjelentősebben ezekből a tápanyagokból. Amíg a modern módszerek ki nem alakultak, a földimogyoró termesztése és betakarítása munkaigényes és kockázatos vállalkozás volt a gazdák számára. Népszerűsége fokozatosan nőtt. A polgárháborús katonák és P. T. Barnum vándorcirkuszának rajongói is kedvelték. De a földimogyoró bőséges termesztését a mezőgazdasági technológia fejlődése tette lehetővé. Ahogy a gyapotszedő forradalmasította a gyapotipart, úgy a termesztők és betakarítók nemcsak a földimogyoró-farmokat, hanem az egész világ mezőgazdaságát átalakították.

Nemzetközi csokoládénap – szeptember 13.

Nemzetközi csokoládénap – szeptember 13.

 Ugye nem lepődött meg senki, hogy ezt a napot választottam? Hiszen ez fontos ünnepnap!

Szeptember 13-án van a Nemzetközi Csokoládé Nap. Ünnepelj velem! Mintegy 4000 évvel ezelőtti debütálása után a csokoládé ma már mindenhol megtalálható. Akár az étcsokoládé, akár a fehér csokoládé, akár a forró csokoládé rajongója, tagadhatatlan ennek a gazdag finomságnak a dekadenciája!

 

A csokoládé története i.e. 450-ig vezethető vissza, és a mai Mexikóból, Mezo-Amerikából származik. A „csokoládé” szó a nahuatl „chocolatl” szóból származik, amely „forró víz” és az azték „xocoatl”, azaz „keserű víz” szóból származik. Körülbelül 4000 évvel ezelőtt az olmékok elkezdték a kakaóbabot csokoládéra finomítani, amelyet gyógyszerként és szokásos rituálék részeként használtak. Évszázadokkal később a csokoládé beolvadt a maja kultúrába, mint ital és fontos tranzakciók megkötése.

 

A kakaóbabot egykor olyan értékesnek tartották, hogy az aztékok fizetőeszközként használták, mivel azt hitték, hogy a bab az istenek ajándéka. Hatékonyságát annyira tisztelték, hogy a bennszülöttek a háborúra készülve itták.

A legenda szerint a csokoládé a 16. században került Spanyolországba Hernan Cortes, egy spanyol felfedező révén, aki amerikai útja során fedezte fel a kakaót. Ettől kezdve a csokoládé hamar elterjedt Európa más részein is.

 

A csokoládé előállításához szükséges időigényes folyamat drága csemegévé tette, amely a felső osztályra korlátozódott. 1828-ban azonban a csokoládéprést egy holland vegyész, van Houten találta fel, ezzel kiküszöbölve a problémát. A gép képes volt préselt kakaóbabot kipréselni, hogy megkapja a csokoládékészítéshez használt finom kakaóport. Ezzel nemcsak a csokoládét tette elérhetőbbé a hétköznapi ember, hanem a tömeggyártást is.

 

A 20. században is világszerte élvezik a csokoládét, sokféle izgalmas ízben és formulában. Ma már több mint ötven országból termesztenek és exportálnak kakaót, évente több mint 4,7 millió tonnával.

#mindennapünnep