03.29.

 

Azért a régi játék is marad.

A háttér marad, csak a kérdés változik...

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!…

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

03.29.

 

Új játék! - Mi jut róla az eszedbe? Minden nap adok egy témát, és írd le hozzá a gondolataidat, ami eszedbe jut róla, vagy fotóval is illusztrálhatod!

#játék #játszanikell #mijutrólaeszedbe #gondolat #littlepleasures #apróörömök

 

03.29.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Sellő napja – március 29.

Sellő napja – március 29.

A sellő napját minden év március 29-én tartják. Az irodalomban, mitológiában, zenében, filmekben és popkultúrában régóta megjelent mesés lény szerelmeseinek való. Ez az a nap, hogy szabadjára engedje fantáziáját, és elbűvölje ezt a vízi élőlényt. Igaz, hogy léteznek, vagy ez egy fikció? Bármi is legyen a megoldás, az óceán mélységei tele vannak kimeríthetetlen rejtélyekkel – ez egyszerűen a nagy ismeretlen. Itt az ideje, hogy megismerjük ősi eredetüket, történelmüket és kulturális jelentőségüket szerte a világon.

 

A sellők első létezése az emberi kultúrában Kr.e. 1000-re nyúlik vissza. Asszíriában, ma Szíriában. Mitológiájukban Atargatis termékenységistennő sellővé vált, miután belevetette magát a tóba, hogy elkerülje a szerelme megölésével járó gyászt és szégyent. A mitológia azt kutatja, hogyan volt Atargatis olyan szép, hogy nem tudta teljesen átváltozni hallá; inkább megőrizte nőies alakját és szépségét a derék felett, de a lábai teljesen átalakultak halfarokká. A görög mitológia ezután kibővíti az asszír mítosz történetét, amely magában foglalja a tengeri nimfák, más néven nereidák és a tritonok történetét. 

 

A sellők eredeti asszír leírása a görög szirénekben nyilvánult meg, de úgy írták át, hogy szárnyaik vannak, mint egy madárnak, mint a halnak. A rómaiak azonban az asszír mitológiában nyomon követik a sellők eredetét, megtartva eredeti leírásukat: gyönyörű, tündérszerű halfarkú nők. Ez lett a sellők szokásos értelmezése egészen a modern időkig.

 

Annak ellenére, hogy a változatos mitológiák hosszú sorából általánosan elfogadott fikció terméke, számos történész feljegyezte, hogy tényleges sellőket észleltek az óceánban. Egyikük Kolumbusz Kristóf, aki állítólag három sellőt látott. Azt állította azonban, hogy nem olyan szépek, mint ahogy a mitikus történetekben le van írva. Az észlelésekről szóló beszámolók között szerepel Edward Teach angol kalóz (más néven Feketeszakáll).

 

A modern időkben a sellők fogalma teljes mértékben behatolt a popkultúrába az egész világon. Hans Christian Andersen „A kis hableány” című tündérmeséjétől a filmekben és a televízióban való rendszeres ábrázolásokig a sellők valóban az emberi kíváncsiság és a nagy ismeretlen iránti rajongás termékei.

#mindennapünnep

A márványok világnapja – március 29.

 A márványok világnapja – március 29.  

A Márvány Világnapját minden évben nagypénteken tartják, idén pedig március 29-én. Ezen a napon emlékeznek meg az első brit márványbajnokságról, amelyet 1588-ban Angliában rendeztek meg. Tinsley Greenben egy tejeslány kezéért versenyeznek, két fiatal udvarlók márványversenyben vettek részt, hogy eldöntsék, ki nyeri el a tisztességes kezét.  

Azóta a golyók játéka egy éves bajnoksággá alakult át, amely még több évszázad után is az angliai Tinsley Greenben zajlik. Most a világ más részeiről érkező csapatok utaznak Angliába, hogy részt vegyenek a játékban. Az első brit márványbajnokságot az angliai Tinsley Greenben rendezték meg 1588-ban. A legenda szerint két férfi, Giles és Hodge, egy Joan nevű tejeslány kezéért versengve úgy döntött, hogy „minden ismert sportágban” versenyeznek egymással. Miután egy hétig különböző sportágakban versenyeztek, a golyók játékát választották a végső megmérettetésnek a győztes eldöntésére. Giles nyerte a meccset.  

Az 1700-as években minden évben márványversenyt rendeztek Tinsley Greenben. 1900 körül a játék népszerűsége veszített, de végül 1932-ben újjáéledt. A nevet végül „British Marbles Championship”-ről „British and World Marbles Championship”-re változtatták 1938-ban. A „Ringer” vagy „Ring Taw” néven is ismert játékot 49 golyóval játsszák egy gyűrűben. Két, egyenként hat játékosból álló ellenfél csapat felváltva nagyobb golyókat, úgynevezett „lövőket” használ, hogy más golyókat üthessen ki a ringből. Az a csapat nyer, amelyik sikeresen kiütötte a legtöbb golyót!  

1962-ig agyaggolyókat használtak, de ez megváltozott, ahogy az üveggolyók használatbavétele megtörtént. A márványversenyt ma is az angliai Tinsley Greenben tartják. Sokáig csak brit csapatok vettek részt és nyertek, de 1992-ben a Tennessee és Kentucky állambeli TennKy Sharpshooters lett az első tengerentúli csapat, amely megnyerte a trófeát. Azóta Ausztráliából, Belgiumból, Franciaországból, Észtországból, Japánból, Németországból, Hollandiából, Walesből és az Egyesült Államokból utaznak csapatok a részvételre.