Az emberek többsége szereti a sütit. Fogyasztani elsősorban, de ajándékozni is remek alkalom. Én a legtöbbször, ha vendégségbe megyünk, akkor sütit viszek, mert azzal nem lehet mellélőni. :)
Nagyon régen sütöttem, mert soha nem volt időm, és mindig rohanni kell valahová. Amikor meg itthon vagyok, akkor másra kell az idő. A főzésre, ami muszáj. De most úgy alakult, hogy pár napot itthon voltunk Katával.
És ma reggel arra ébredtem, hogy úgy sütnék valamit! Már egy ideje zsongott a fejemben, hogy úgy ennék egy kis Kossuth-kiflit.
Pénteken azt hittem, én naiv, hogy jobban vagyok, így elmentünk egy kisebb sétára, de sajnos nem bírtam jól. ☹️ Nagyon elkapott valami, amiből nem tudok kilábalni, nem tudok meggyógyulni, pedig amióta itthon vagyok pihenek. Szinte mindent a szüleim, a Férjem csinálnak, én azt a feladatot kaptam, hogy gyógyuljak. Nem megy könnyen. Ha hazamegyünk, ebből orvos lesz szerintem. ☹️☹️
De ez nem szegte kedvét a két fiúnak. A bátyám és a Férjem elmentek sütni. Sajnos anyukám sütője elromlott, így a tesómnál sütötték meg ezt a finomságot:
Az anyósom nagyon jól süt, és a Képviselőfánk az egyik olyan sütemény, amit mindenki szeret. Nagyon szeret. Kivéve Nimródot,de ő édesség tekintetében nem számít,mert csak a csokis muffint és a kakaós csigát eszi meg, nála nem kell túl kreatívnak lenni. :)
A sógorom most volt 50 éves. A bátyám is, de mivel ő az ország másik végében él, most nem tudunk hazamenni, majd később köszöntjük fel. Sokáig gondolkoztunk, hogy mivel is lepjük meg. Már egy ideje nem vásárolunk semmit egymásnak,eltudjuk apróságokkal. Pl. csokival. De most mégis 50 lett, ezért gondolkoztunk. Aztán kitaláltuk. Vagy legalábbis Férj kitalálta!
A Férjem iránti rajongásom ismét a csúcspontra jutott. Ezt a gyönyörűséget Ő sütötte. Úgy, ahogy mondom. Tényleg. A testvérének a születésnapjára.
Nagyon szeretem a gyors sütiket. Főleg meg a csokisakat. :)
Hozzávalók:
30 dkg liszt, 4 tojás, 30 dkg vaj, 30 dkg cukor, 1 csomag sütőpor, 10 dkg kakaópor, 2 csomag csokicsepp
1. A sütőt előmelegítjük.
2.
A lisztet elkeverjük a sütőporral és kakaóval (én legtöbbször karobot
használok kakaó helyett, de most van itthon biokakaóm, és azzal
sütöttem)
3. A tojásokat kikeverjük a vajjal, cukorral.
4. A masszához hozzáadjuk a lisztes keveréket, majd belekeverjük a tört csikit.
5. A tésztát formába kanalazzuk.
6. 20-25 perc sütés kell neki.
Nagyon finom!
Nem a legjobban fotózott süteményem, nem is vagyok ebben profi, de hogy finom volt, az biztos. Már egy hasonlót készítettem, de ez most nagyobb adag lett. :)
Ma van az újra karantén első napja. Ezt az online oktatást máshogy élem meg, mint az előzőt, mert itt most egy kicsit a másik oldalról is belelátok. Mármint a pedagógusi részről, és azt kell mondjam... és ezt őszintén mondom, 8 óra 8 percre már elfáradtam. A szülőktől. Hihetetlenek tudnak / tudunk néha lenni. A szőrszálhasogatás, a túlkombinálás, a kritizálás, a kötekedés... Nem is értem, hogy honnan van emberi szívekben ennyi negatív érzés. Elfárad ettől az ember.
Mindent összevetve, nálunk egész jól sikerült az online nap. A nagyok már egészen jól kezelik a helyzetet, szinte nem is kellett segíteni semmiben. Nem mintha tudtam volna, nekem ez az egész online világ néha magas. Meg nem is nagyon érdekel, csak alapszintű vagyok. Használom, mert a minden napunk része, de annyira nem érdekel.
Még tegnap este táblázatot készítettem, bejelöltük, hogy ki mikor milyen órára hánykor lép be, és kinek mi a feladata. Szeretem a rendszerbe szervezést, és az átláthatóságot. Meg a gyerekeimnek is könnyebb így. :) Az online órák is jól sikerültek, és részt is tudtak venni benne. De még csak egy nap telt el... Viszont van egy erősen kontrollos anyjuk... Hát, nem irigylem őket.
Közben persze főztem, jó nagy adag brassóit, amiből semmi sem maradt estére. "Anya, persze, hogy elfogy, ha ilyen finomat főzöl!" - ezt jó hallani, de amikor két napra készítesz enni, és még aznap elfogy...Meg sütöttem is, mert nemcsak Nőnap van, hanem a sógorom névnapja (Nemzetközi Zoltánnap). És mindig sütit szoktam neki vinni.Most EZT!
De ma nagyon elfáradtam. Így, miután megtanultunk, és 2 óra lett - délután - kicsit lefeküdtem pihenni. Kata hozott egy takarót, és betakart. Annyira cuki volt. De mivel a fáradtság a tetőfokára hágott nálam, erős fejfájással küzdöttem - vannak sajnos migrénes fájdalmaim - úgy döntöttem, hogy még teszek rá egy lapáttal. És elmentem egy délelőtti forró fürdős lazulásra. Nagyon jót tett. Igaz, hogy nem ez a kilátás, és közben nem telefonáltam, de akkor is nagyon jó volt lazulni. Próbáljátok ki napközben is. :)
Ehhez nincsenek szavak. Mert nincs az a mennyiség, amit a családom ne tudna elfogyasztani. Kivéve a kisfiamat, aki nem, de így legalább nekünk több marad.
Karácsonyhoz és a hazautazáshoz közeledve, biztos vagyok benne, hogy egy doboz most is majd bekerül az autóba. Szoktunk hazavinni a szüleimnek, csak nem mindig jut nekik belőle. Mert az autópályán a lányok rájárnak a dobozra. Nincs mit tenni, nagyon fogy! :)
Ui.: Nem vagyok gonosz anya, csak nem eszik gyümölcsöt, amiből lekvár lesz, tehát nem ehető étel számára.
