A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 8., hétfő

A megunhatatlan étekünk

Már írtam többször, hogy vegaként is inkább a hagyományos konyha híve vagyok. A hagyományos és az egyszerű. És nem annyira szeretem az újításokat sem, ahogy a családom tagjai sem. Bár néha próbálkozok, de magamtól nehezen szánom rá magamat. Máshol megkóstolom, ha kijön rá a lépés és a lehetőség, és nem mondom, hogy nem csinálom meg néha, gondolván arra, hogy hátha a családom is bátor lesz. De nem. :) 
Ezért nem is kerül fel túl sok recept a blogomra, ezért maradtam csak amolyan mindenről írok és mindenbe belekapok egy kicsit. Inkább írok szívesebben arról, hogy mit olvastam, mit néztem, mi történt velünk, mint arról. hogy mi készül a konyhámban, mert az túlságosan egysíkú. De nagyon szeretek ilyen jellegű blogokat olvasni, és sokszor elhatározom, hogy megcsinálom azokat a fogásokat! 
 
Szeretem etetni, szívesen is főzök, de azért annyira nem vagyok jó szakács - bár remélem, hogy ez az idő múlásával változni fog, hogy magamtól kitaláljak dolgokat és főleg ételeket. A  megszokások embereként vagyok jelen a blogvilágban, ezért is gyűjtöm itt össze a család kedvenc ételeit, hogy ne kelljen újra keresnem őket, főleg meg ne kelljen improvizálnom. Abban nem vagyok jó! De irigylem azokat, akik igen.

Viszont ezt a receptet nagyon szeretem, és sokszor is készítem, mert a túrógombóc a családban az örök kedvenc. Én mondjuk ritkán eszem, pedig a túrót szeretem, de ritkán fogyasztok tejfölt, főleg cukorral, az pedig kell a mártáshoz. A gyerekeim kedvéért azonban sűrűn elkészítem.
Hozzávalók
1/2 kg túró
búzadara (ebből annyit teszek bele, amennyit felvesz, már ha használhatom ezt a kifejezést)
2 tojás
4 evőkanál liszt
2 evőkanál cukor
pici só (egy mokkáskanál a vízbe)

A hozzávalókat a só nélkül egy tálban jól összedolgozzuk, és gombócokat formálunk. Szoktam egy kicsit állni hagyni a hűtőben, hogy a búzadara életre keljen benne. :)
Ezután forró, lobogó vízben megfőzzük, akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére. 
Azonnal vegyük ki ilyenkor őket, mert különben hamar szétfőnek. Végül cukrozott (ez elhagyható, de én így szeretem), pirított zsemlemorzsában meghempergetjük őket.

Jó étvágyat :)

 

2021. október 13., szerda

Vadas gombóccal

 Nálunk a vadas  nagyon megy. Már többször is írtam erről. EZT a receptet használom hozzá.

De most kivételesen zsemlegombóc készült hozzá. 

Hozzávalók kb. 12 darabhoz:

  • 20 dkg liszt
  • 2 zsemle
  • 1,5 dl víz
  • 7 dkg vaj
  • 3 dkg vöröshagyma
  • 1 tojás
  • őrölt bors
  • petrezselyemzöld

A zsemlét vágd kisebb, körülbelül másfélszer másfél centis kockákra, tedd tepsibe, és a sütőben 180 fokon pár perc alatt pirítsd meg, majd hűtsd ki. A vajat hevítsd fel, add hozzá az aprított vöröshagymát, és párold üvegesre. Keverd hozzá az apróra vágott petrezselyemzöldet. A tojást dolgozd össze a vízzel, ízlés szerinti sóval, őrölt borssal, add hozzá a hagymás keveréket, a pirított zsemlekockát és a lisztet. Keverd alaposan össze.

Ha a massza jól formázható, készíts belőle gombócokat. Tégy fel bőséges mennyiségű vizet forrni. Ha lobog, helyezd bele a zsemlegombócokat, és főzd meg őket körülbelül nyolc-tíz perc alatt. Úgy tudod ellenőrizni, hogy elkészültek-e, hogy egyet kiveszel a vízből, kettévágod. Ha homogén, szedd ki, és tálalásig tartsd melegen.

Ezt a receptet egyébként valamilyen női újságban vagy blogban találtam, és elég jól működik. :)

Én csak tésztával szeretem.