2016. július 31., vasárnap

Biciklizésről és Érdemről

Bózsvának az egyik csodálatos ajándéka volt az, hogy Nimródkám 1 nap alatt megtanult biciklizni. :)
Itthon sokáig próbálkoztunk, elég nehezen ment, futottunk mellette, egyensúlyozni tanítottuk, és nem sikerült. De Bózsvának van egy csodálatos hatása, vagy valami különleges, mert ahogy oda értünk, sőt anyukámékhoz, Nimród ráült a biciklire és már ment is. Mi meg csak néztünk...
Ahogyan az is meglepett, hogy az egyébként bújós, anyával alvós Kata egyedül aludt el. Már most is ezt teszi.
Szóval, Bózsva valami csodálatos élményt hozott nekünk.

Aztán hazajöttünk, és sokszor elmentünk bicózni, kisebb távokat. Zsófia mindig is bátrabb volt, ő amolyan bevállalós, vagány csaj, ahogy szerintem Kata is ilyen lesz.
De most már jól ment neki, nagyobb távokat is megcsináltunk. Mór és Csókakő között elkészült egy biciklis út, ami nem messze van tőlünk. Majdnem a város végén lakunk, úgyhogy a Vértes nincs messze, jó kis gyalog-és biciklitúrázási lehetőségek vannak. Gyönyörű a táj, különlegesen élvezetes rácsodálkozni nemcsak a tájra, hanem növényekre, hallgatni az állatvilágot is.
Erre szoktunk bicózni és túrázni is. Itt gyakoroltunk Nimróddal is. És ennek a gyakorlásnak meglett az eredménye.


Már az első pihenőig simán elmentünk, ami kb. 2,5 km hozzánk.

A biciklizés úgy jó, ha az egész család műveli, de mivel a mi gyerekülésünk már nem volt jó, használhatatlanná vált, és szerettük volna Katát is magunkkal vinni, rövid keresés és egy baráti felajánlás után kaptunk biciklisülést, amit a mai napon fel is avattunk. Úgyhogy itt szeretném megköszönni Vámosné Zsuzsának az üléseket :) Köszi, Köszi, Köszi!

Ezért ma, amikor a gyerekek felkeltek, megreggeliztünk, útnak indultunk a Mamához. Mama Mór másik végében lakik, kb. 3 km-re tőlünk, és első körre is azt kell mondjam, hogy nagyon ügyesek voltak. Zsófiának ez már nem táv, de Nimródkám is végigcsinálta. Kata pedig egyszerűen élvezte az utazást apával.
És én is örültem, hogy előtte sokat eljártam kerekezni a gyerekekkel, mert nem lett rögtön izomlázam. (Ne felejtsétek el, én alföldi lány vagyok, aki az egyenes tájhoz és talajhoz szokott, így azért az elején, amikor idekerültem okozott némi gondot a sok hegy és a nehéz terem... Jó, nem is voltam edzésben, de ma már nekem is jól megy. Persze, lehet még ezen javítani....) 
Jó kis túra volt.
A képet én készítettem, azért nem vagyok rajta, de higgyétek el, én is ott voltam. Látszik a biciklim kormánya :)

Nagyon büszke voltam rájuk.
A mamánál aztán kicsit pihentünk, a gyerekek játszottak, én pedig hazaindultam, mert vasárnap a vasalós napom, ilyenkor szoktam elvégezni olyan feladatokat, amiket csak akkor tudok, ha nincsenek otthon a gyerekek. Így én hamarabb hazatekertem, és lazításként kivasaltam, (ami tényleg kikapcsol), mostam megint egy jó adag ruhát, kicsit lomtalanítottam (mindig lomtalanítok, de mégsem látszik :) ), és nekiálltam főzni is. Szóval,nem unatkoztam. 
Estére el is fáradtam. Így úgy gondoltam, hogy adok magamnak egy kis pihenőidőt.
Kitöltöttem egy kis teát a kedvenc poharamba, kiültem a kedvenc padunkra, és Pogó társaságát élvezte (aki mindig nagyon örül a társaságnak, főleg, ha simogatják és szeretgetik) lazítottam. Mert - csak így szerényen mondva - megérdemeltem. 
Szoktátok ti is úgy érezni, - remélem igen -, hogy megérdemletek valamit. Egy csokit, egy szelet sütit, egy hintázást, egy részt egy sorozatból, egy keresztrejtvényt, egy kis egyedüllétet, egy kis sétát, futást, ilyemire gondolok... 
 
Mit szoktatok megérdemelni magatoknak?
Mondjátok el, tényleg kíváncsi vagyok!

2016. július 23., szombat

KÁOSZBÓL NYUGALOMBA # 10.

A VIDÁMSÁG NAGYON JÓ DOLOG!
Tényleg régen jelentkeztem már ezzel a sorozattal, vagy valamiféle sorozatszerűvel... Itt találhatóak az előzmények.
Leginkább ugyan a bózsvai nyaralásunk tartott vissza attól, hogy írjak. Nem azért, mert nem akartam, hanem mert kicsit wifi-mentes övezetben voltunk, ami jó is volt, meg nehéz is. Néha este 11 körül sikerült csak feltennem a Facebookra egy-egy képet, de semmi kedvem nem volt laptoppal az ölemben mászkálni és ücsörögni, főleg este. De nem is igazán akartam használni, mert tudtam pihenni, olvasni, gondolkodni, átértékelni fontos dolgokat.

A Családos tábor - talán nem meglepő, de nagyon jó volt. Ismét sokat tanultunk és ki merem jelentetni, hogy MÉG JOBBÁ TETTÜK  házasságunkat.
Az a nagyon jó ebben a táborban - a témákon, a beszélgetéseken, a foglalkozásokon, az ételeken, az élményeken kívül -, hogy ilyenkor az anyukám is ott van velünk. És bár általában van gyerekfoglalkozás és gyerektanítás is, de sokat jelentett jelenléte. 

Bózsván készítettük :) NAGYON SZERETJÜK A NAPRAFORGÓT, EZ A KÖZÖS, KEDVENC VIRÁGUNK.
Szeretek vidám lenni, nevetni. 
Bózsván sok lehetőségem volt erre, és ezért jó szívvel és örömmel gondolok az ott töltött napokra. 
Az embernek szüksége van lazításra, szüksége van arra, hogy kiengedjük a gőzt. 
Abban is hiszek, hogy a humornak szüksége van a házasságra, és a házasságnak is a humorra. Férjnek van egyfajta vicces, amolyan bányászos humora. Amikor összeházasodtunk kellett egy kis idő, hogy ezt a humort megértsem, de ma már viccesnek is tartom. :)

A mai ige: "A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja."  (Példabeszédek 17:22)


Szeretek nevetni. Szeretem, ha a családomnak is jó kedve van. A gyerekek is akkor igazán cukik, ha nevetnek.
Szeretem, ha a gyerekek mosolyognak, mert a mosoly és a nevetés hatalmas élmény mindenki számára.
 
 

 Nagyon édesek, amikor nevetnek..

Amikor iskolaidő van mindig úgy ébresztem a gyerekeimet, hogy próbálok jókedvű lenni. Énekelni szoktam nekik a Pál-Kata-Péter című éneket (de ezt már sokszor említettem),persze átköltve Zsófi-Kata-Nimród, jó reggelt... című slágert. :) Próbálok arra figyelni, hogy jókedvűen keljenek, persze nem mindig szokott sikerülni, de nagyon törekszem rá. Úgy szeretem, amikor örömmel és boldog mosollyal ébrednek. Persze ehhez a gyerekeim is kellenek, mert előfordul, hogy lelomboznak, de ugye, mi anyák, nem adjuk fel!

Ismeritek ezt a mondást?

Amikor anya nem boldog, senki sem boldog?

Szerintem van ebben valami. 
Észreveszem néha magamon, hogy amikor fáradt vagyok, vagy kicsit / nagyon ingerült, esetleg nyűgös, akkor nem mindig tudok boldog lenni. Szeretek boldog lenni, és boldog is vagyok. Vallom és hiszem, hogy a boldog és a megelégedett emberek táborába tartozom. Nemcsak nagy szavak ezek, meg kötelező "jaj, de jó fej vagyok!" - pontok, tényleg ezt érzem.

Férjjel volt lehetősünk elmenni kettesben sétálni ezalatt az 1 hét alatt. Anyukámnak hálás vagyok, hogy tartotta a frontot, mert szükségünk volt egy kis romantikus sétára :) Nagyot sétáltunk. Jól le is égtem. :( Mondjuk ez később, amikor megyünk a Balatonra, már nem lesz akkora probléma, mint tavaly volt...
Szóval, megismerkedésünk alatt - szintén Bózsván (2004-ben) találtunk egy helyet, ahol csodálatos látványt láttuk akkor is, és most is. Igen, eltelt néhány év, hogy újra el tudtunk kettesben sétálni oda. (Van valahol egy 2004-es kép is, de miért találnám meg most?)


 
Ugye milyen vidámak vagyunk?

Szóval jó örülni. Rajtunk áll, hogy vidámak vagyunk, vagy aggódunk. Este sem jó nehéz szívvel lefeküdni. Nem jó, ha úgy megyünk aludni, hogy haragszunk a másikra, a világra, az emberekre, a férjünkre, a gyerekeinkre. Beszélgettünk a konfliktuskezelésről is a csoportban, és érdekes volt, hogy ki hogyan oldja meg ezeket a dolgokat.
Én alapvetően egy konfliktuskerülő ember vagyok, nem szeretem a problémákat, szeretem úgy megoldani, hogy ne legyen gond belőle. Férjjel nincsenek is konfliktusaim, vagy ha valami előjön, megpróbáljuk megoldani normálisan, emberi és keresztényi módon.

Sokszor vagyok türelmetlen, és ez tény. Nem vagyok egy nyugodt természetű ember, nem könnyű lazítanom, mert eléggé feszültségben élem a dolgaimat meg. Bár úgy tűnik és tűnhet, hogy laza vagyok, de nem. Ezért amikor feszültebb vagyok, amikor bánatosabb vagyok, nagyon kell figyelnem, hogy ne legyek türelmetlenebb. Nem akarok csontokat szikkasztani, ahogy az ige is írja :)
Nem vagyok depressziós alkat, még csak hajlamom sincs rá. Attól sokkal, de sokkal többet nevetek :) :) :)
De van olyan időszak, amikor nehezebb.
Én úgy élem meg, hogy ANYAKÉNT nehezebb, mint FELESÉGKÉNT.
  • Érzem úgy néha, hogy nincs okom valódi mosolyra. És ha valami nem igazi, az nem őszinte. Férjnek is mindig szoktam mondani, hogy "Most nincs jó kedvem." vagy "Most éppen dühös vagyok." esetleg "Kicsit később beszéljünk, mert haragszom." Vagyis csak azt akartam mondani, hogy fontosnak érzem, hogy kimondjam a bennem lévő érzéseket. 
  • De abban nem hiszek, hogy kiabálni kell, meg tányért a földhöz vágni, hogy levezessük a feszültséget, ahogyan azt sokan mondják, tanítják vagy képviselik. Abban hiszek, hogy ha ilyen vagyok, és így reagálok, ahogy fent is írtam, akkor azzal a lendülettel EL KELL MENNI AZ ÚR ELÉ! Nekem ez a fürdőszoba :) El kell mondanunk Istennek, ha vannak gondjaink, érzéseink, problémáink...Ő az, aki a legjobban tud segíteni.
  • A Biblia azt mondja: 
A filippi levél az egyik kedvencem, nagyon sokszor benne van az öröm kifejezés. Isten azt tanítja nekünk, hogy inkább örüljünk, mert az nekünk jobb. Ezért azt tanítja nekünk, mint feleségeknek, nőknek, hogy kérjük őt, hogy segítsen vidám nőnek lenni. :)
  • Az is meglepett, hogy sok keresztény nő nem boldog, nem elégedett az életével. Lehet, hogy ez a társadalom hibája is. Talán a társadalom hibája is egy kicsit, mert vannak elképzelések, ideálok a fejünkben, hogy milyennek kell lennünk, és ezért elégedetlenek vagyunk. De ez nem jó, mert AZ nem helyes, nem JÓ képet mutat, nem az IGAZIT! Ilyenkor jó kérni Istent, hogy segítsen visszatalálni a helyes útra, hogy adjon békességet a szívembe. Nagyon fontos, hogy megértsük, hogy JÓK VAGYUNK! Anyának is és Feleségnek is!
  • Az én elvem az, hogy úgy döntök, hogy boldog leszek! Nagyon fontos, hogy megtanuljam azt, hogy és figyeljek arra, hogy ne befolyásoljanak más emberek mit tesznek, mit mondanak, hogy állnak anyagilag, milyen vékonyak, mennyi mindenhez értenek. Én hiszem azt, hogy valamiben én is jó vagyok, jobb, mint más anyukák és feleségek!
  • Ha káosz van otthon, azért én, mint anya, felelős vagyok. (Nálunk van egy kis káosz, ezért néhány dologban változtatnom kell, ezt tudom.) 
  • A kiabálás, sírás, ingerültség, harag, düh, neheztelés, keserűség nem lehet jellemző egy keresztény otthonra. Senki sem tökéletes, de tudnunk kell kezelni ezeket a dolgokat, érzéseket. Ez az ún. gondolkodási fegyelem, ami nem könnyű, én már csak tudom. Dolgoznom kell azért, hogy ne legyek negatív, hanem vidám legyen a szívem.
Neveljünk sok-sok örömet és boldogságot a szívünkben!

2016. július 20., szerda

Egy reggeli séta margójára

Első nap reggelén, - azaz Hétfő reggel - Férj elment sétálni. Szeret fotózni, és ritkán tud ennek a hobbijának időt szentelni. Szeretem azt, ahogy lát dolgokat, amiket észrevesz.
Nézzétek az ő szemével, hogy hol laktunk 2 hétig :)

 
 
 
 

2016. július 19., kedd

Randi kettesben

Ugye tudjátok... :) Bózsván jártunk, ahol az 1. héten Családos tábor volt, a 2. héten pedig gyermektábor, ún. Fürkész tábor. Hamarosan fogok írni róluk, de most úgy gondoltam, hogy a Családos tábor egyik ihletett, elgondolkodtatott dolgáról szeretnénk írni. 

Jó volt újra csoportban beszélgetni, átgondolni a házasságunkat. Jó csoportunk volt, nagyon lelki beszélgetések folytak. Érdekes, hogy ilyenkor hogy megnyílik az ember, őszintévé válik. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a régen, akár 30 vagy több évnyi házasság után is tenni akarnak az emberek a házasságukért, nem belesüppedve élik a mindennapjaikat. Szerintem ez nagyon fontos. Fontos, hogy az emberek akarjanak tenni a házasságukért, nem belenyugodva élni mindennapjaikat! 
Volt esős napunk is, de alapvetően végig jó időnk volt. :)
Szóval, egy beszélgetés alkalmával gondolkodtam el azon, hogy jó a mi házasságunk, de tényleg jó!
Az az igazság, arra jöttem rá, hogy mennyire jó lenne többet együtt lenni. Ez elég nehezen ment az utóbbi években, hiszen gyerekek születtek, és nem igazán tudtunk kettesben kimozdulni. 
Most már Kata is nagy lett, önálló, lassan lehet közös randikat szervezni.
Már most el kezdtem gondolkodni azon, hogy később, hogyan és mi mindent lehetne tenni együtt, közösen.

Úgy gondolom, hogy meg kell tanulni igazán élveznünk egymást társaságát. Nemcsak nekünk, hanem nektek is :) Egy házasélet lehet igazán mozgalmas, izgalmas, nemcsak munka, otthon, gyerekek, rohanás... Persze ez jellemzi általában az emberek életét, és nagyon kell figyelni, hogy ne essünk bele abba a hibába, hogy beálljunk a mókuskerékbe, mert nem mindig jó. Kell dolgozni, és a mindennapokkal foglalkozni...
Igen, küzdünk az idővel, a prioritásokkal, a feladatokkal, néha nem ugyanarra akarunk menni, más a fontos. De az is tény, hogy KELL időt szakítanunk egymásra.
Az egyik kedvenc íróm, akit Jim Hohnbergernek hívnak arról ír a könyveiben, hogy minden nap szán a feleségére 1 órát a hintájukon. Az az ő 1 órájuk, amikor, ha jön valaki hozzájuk vendégségbe, akkor is várnia kell, mert azt az időt a feleségére szánja. Ez olyan nagyszerű!!!
Ezt a könyvet szeretettel ajánlom:
Menekülés Istenhez
itt rendelhető
Sokszor tűnik úgy, hogy nehéz megszervezni, de MEG KELL! Változtatni kell.
Tudok olyan házaspárt, akinek a házassága a tavalyi táborban még kemény és katasztrofális volt, és eltelt 1 év, és idén csodálatos változás történt. Szóval, van néhány ötlet, ami közösen megoldható és együtt lehetünk a társunkkal.

1. Esti séta kettesben. - Ez persze akkor megoldható, ha van valaki, aki vigyáz a gyerekeidre, pl. nagymama, barát vagy babysitter. Ha nagyobbak már, akkor nem biztos, hogy kell, de azért sosem árt rájuk nézni. :)
2. Egy közös vacsora. - Lásd a fent említett segítség fontosságát! De szerintem minden megoldható, ha nagyon akarjuk
3. Közös önkénteskedés. - Ha van a településeden lehetőség, érdemes részt venni benne. Először kettesben, aztán később a gyerekek bevonásával. Ha mást nem is teszünk, de összeszedhetjük a régi ruháinkat, vagy a régi lekvárjainkat, bármit. Ez jó érzés, és közös célokat is tűzhetünk ki együtt.
4. Múzeumlátogatás. - Sok múzeum ingyenes, de azért ha belépős sem gond. Persze, ha van Szép Kártyája az embernek :) De azért érdemes elmenni kettesben is egy-egy ilyen helyre és alkalomra. Szüksége van az agyunknak is feltöltődésre, kultúrára, odafigyelésre, memorizálásra. A gyerekeinkkel voltunk a füzéri várnál, de nem emlékszünk semmire, mert inkább a terelgetésre és a keresgélésre figyeltünk.
Családilag bevettük a füzéri várat!!!
5. Bowling! - Ez egy titkos vágyam és tervem. Még lánykoromban, amikor még egyke voltam és Nyíregyházán éltem, akkor a lányokkal (értsd: női kollégákkal) eljártunk bowlingozni. Igazán remekül éreztük magunkat. Jó kis bulik voltak azok :) A legviccesebb mindig az volt, hogy nem tudtak nekem sosem 35-ös cipőt adni... De egyszer bowlingozunk egyet, az biztos!

6. Menjünk túrázni! - Kettesben túrázni jó és szórakoztató dolog. Nem kell hallgatni a gyerekek dünnyögését, sírását, nyavalygását (már bocsánat, de akármennyire is szeretem a gyerekeimet, néha fárasztó azt hallgatni folyamatosan: Éhes vagyok! Szomjas vagyok! Pisilni kell! Elfáradtam! Felveszel! Mikor érünk már oda? Mit kell nézni? - vagy azt mondani: Ne kiabálj! Csendesebben! Hallgass már egy kicsit! Na szaladj el messze! Tedd le azt a hatalmas botot! Ne szúrd ki a testvéred szemét! .... stb.
A túrázás egy szórakoztató dolog tud lenni, persze, ha az időjárás is megengedi. Jó dolog arra, hogy megismerjük a természetet és csodálkozzunk a gyönyörű kilátásban.
7. Élvezzük a naplementét vagy nézzük közösen a csillagokat! - Most mondanám azt, hogy vegyünk egy plédet egy parkba vagy bármilyen romantikus helyre :), de elég, ha csak az udvarra leterítetek egy pokrócot,  - amikor nincsenek itthon a gyerekek, vagy esetleg már alszanak. Esetleg gyerekpezsgőzhetünk is együtt :) Tiszta romantikus fílingje van, nem? 
És ne feledjük!
KETTESBEN LENNI JÓ!

2016. július 16., szombat

Itthon

Hazaértünk.
Véget ért a 2 hetes csodajó és csodaklassz nyaralásunk.
Kicsit sajnálom, hogy vége, de azért itthon is jó. Hiányzott már a ház, az állatok, az ismerős utcák, a konyhám, hiányzott a fürdőkádam, az ágyam és a takaróm is.
Jó volt Bózsván, amely szívem csücske nyaraló helye.
Mesélek majd, mert sok-sok élménnyel teli jöttem, jöttünk haza.

Már most nagyon várom, hogy újra mehessünk!
Ezért is mondom, hogy gyakran, hogy Bózsva, folyt. köv....

2016. július 12., kedd

Takarítási szabályok



Nagyon régen rajzoltam ezt. Talán még Zsófia volt kicsi, amikor sok időm volt, és mindenfélét alkottam neki. Egyébként szeretek rajzolni, most is szívesen rajzolgatok, csak időm nincs rá annyi, amennyit szeretnék. :)
Szóval, ez egy olyan ház, ahol szép rend van. Mondjuk a házban bent nem látszik (olyan profi azért nem vagyok),  de a szándék a fontos :)

Szeretem a szabályokat. Valószínűleg a kisfiam tőlem örökölte ezt a mániáját, hogy fontosak a szabályok, és mindent szabály szerint kell követni.  
Sokat és sokszor hallgattam már az életemben, hogy rendetlen vagyok, de már nem zavar. 
3 gyerekem van, és pörgős, eseménydús életem. Abban hiszek, hogy bár fontos a rend, de minden megvár, csak a gyerekekkel töltött idő nem! Ritkán szoktam akkor takarítani, amikor ők itthon vannak. Persze, van, hogy együtt csináljuk meg a dolgokat, vagy kiosztom a feladatot, esetleg kiakadok, mert úgy néz ki a szobájuk, hogy rosszul leszek a látványától... de nem lételem az, hogy mindig minden glédában álljon.

Ami fontos, és amit szeretnék betartani és betartani is!
 
1. TEDD EL, ÉS NE TEDD LE! - nálunk rendszeresen dolgok "véletlenül" olyan helyre kerülnek, ahol soha nem is laktak, léteztek, vagy voltak. Ezért kérem mindig őket, ha valami a földön van, akkor hajoljon le, és vegye fel. Sokkal egyszerűbb. Ez persze nem jelenti azt, hogy én nem küzdök ezzel. A kocsikulcsot például rendszeresen nem teszem fel a helyére, és mindig keresni kell. Meg még néhány dolgot, de jó, hogy közösen tanuljuk!
2. MINDENNEK VAN EGY HELYE! OTT MEGTALÁLOD! - ez összefügg az elsővel, de nálunk ez elsődleges és nagyon fontos.
3. A TISZTA HÁZBAN KÖNNYEBB TAKARÍTANI, MINT EGY RENDETLENBEN! - szerintem ehhez semmit nem kell hozzáfűzni. 
4. TERV, TERV, TERV! ÉS LISTA! - :)
5.  CSINÁLD RUTINSZERŰEN! - nekem néha nem jut időm arra, amit beterveztem. Készítettem már egy haladási tervet :), ami alapján szeretném csinálni, és ami alapján szoktam is, de nem mindig fér bele. Még. 
6. NE VÁRJ AZ UTOLSÓ PILLANATIG!

2016. július 2., szombat

Bózsva, szívem fontos csücske

Most egy kis időre szeretnék elbúcsúzni tőletek.
Ahogy említettem, nyaralni megyünk. Egész évben erre várunk, hogy kimozdulhassunk, feltöltődhessünk, jókat beszélgethessünk, túrázhassunk, erősíthessünk a házasságunkat, a gyermekeink sokat legyenek friss levegőn, és ami nem utolsó szempont: Jókat együnk! :) Itt, ebben a táborban Vegán étkezés történik, amit nagyon szeretek, és nagyon várok.

Nem teszek ígéretet, hogy minden nap megleplek benneteket valamivel, mert tudom, hogy NEM lesz időm, lehetőségem. Ilyenkor szeretek távol lenni a net világától, - persze, azért dolgozni néha kell majd -, de ha lesz rá lehetőségem, akkor megmutatom nektek, hogy milyen finomakat eszünk, mi mindent csináltunk, hova mentünk, ilyesmi.
Addig is, szeretettel néhány kép, ahová megyek.
Gyönyörködjetek!

BÓZSVA, A KIS FALU A ZEMPLÉNBEN:



MAGA A TÁBOR, AHOVÁ MEGYÜNK:

 HANGULATKÉPEK:
 
 
 
 
 
 

Bózsva, nyaralásunk színhelye

Most egy kis időre szeretnék elbúcsúzni tőletek.
Ahogy említettem, nyaralni megyünk. Egész évben erre várunk, hogy kimozdulhassunk, feltöltődhessünk, jókat beszélgethessünk, túrázhassunk, erősíthessünk a házasságunkat, a gyermekeink sokat legyenek friss levegőn, és ami nem utolsó szempont: Jókat együnk!
Itt, ebben a táborban Vegán étkezés történik, amit nagyon szeretek, és nagyon várok.
Nem teszek ígéretet, mert nem tudom hogy lesz időm, lehetőségem, mert ilyenkor szeretek távol lenni a net világától, de ha lesz rá lehetőségem, akkor megmutatom nektek, hogy milyen finomakat eszünk.
Addig is, szeretettel néhány kép, ahová megyek.
Gyönyörködjetek!

BÓZSVA, A KIS FALU A ZEMPLÉNBEN:



MAGA A TÁBOR, AHOVÁ MEGYÜNK:
 HANGULATKÉPEK:
 
 
 
 
 
 




2016. július 1., péntek

Eszter könyve

Nagyon szeretem Eszter könyvét.
Mostanában ezzel foglalkoztam, ezen gondolkodtam, ehhez a történethez készítettem rajzokat.
Remélem, hogy ti is tudjátok majd használni.
Szeretettel:

Keresd meg, hogy hívják ezt a királynőt?
Színezd ki megadott színekkel a rajzot!
 
Színező - Eszter a király előtt. 1.

Színező - Eszter a király előtt 2.
Jó munkát és jó felhasználási lehetőséget kívánok!