2011. december 17., szombat

Karácsony elő

Holnap elutazunk. Anyukámékhoz megyünk. Már nagyon-nagyon várom. Szegény macskánk marad csak itthon. Meg a szomszéd néni figyelő tekintete. Kedves néni, és számítunk is rá! (Jobb ám mint bármilyen titkos szervezet!)

Számítógépmentes övezet :), ami szintén jó lesz kicsit.

Ami viszont lesz:
  • Család
  • Pihenés
  • Beszélgetések
  • Látogatások
  • Barátok
  • Séta az én kis városomban
  • Összebújás anyukámmal - nálunk ez még megy, ennyi idősen is :)
  • Evés - ivás
  • Ajándékozás
  • Nyugalomsziget
 Ezért most kívánok mindenkinek Boldog Karácsonyt az én két kis kuktámmal: 

2011. december 14., szerda

Bibliakészítés otthon

Hamarosan elutazunk és egy hétig nem leszünk itthon. Hazamegyünk a szüleimhez. Már nagyon várom. Mégiscsak az anyukámhoz megyek, aki már nagyon hiányzik. Sajnos keveset tudunk hazamenni (elsősorban a benziárak miatt, másodsorban anyagiak miatt - ami ugyanaz :) - de jelen esetben karácsony van, és ilyenkor mégis otthon a helye az ember lányának.
Fele karácsonyt anyukáméknál, másik felét anyósomnál töltjük. MINDIG.

Nem sok időm lesz mostanában bejelentkezni, írni, mert még sok elintéznivalóm van. Ezért gondoltam arra, hogy szeretnék nektek kedveskedni ezzel az anyaggal. Ezt az anyagot szépen el lehet készíteni együtt a gyermekeinkkel.

1. Végy egy cipős dobozt, majd vond be szürke vagy fekete borítóval. Nem feltétlenül kell vastag karton, van kicsit vékonyabb is. (Persze a rövid i-re érdemes odafigyelni :))
 2. Mit is rejt a doboz? :)
 3. Tórát - amivel lehet tanítani a gyermeket arra, hogy régen mire és hogyan írták az iratokat. Két hurkapálcára feltekerünk egy papírt. Lehetséges az is, hogy nyomtassunk héber írást is erre a kis papírra.
 4. Miről szól a Szentírás? Csodálatos dolog a Biblia. Van benne öröm, vidámság, szeretet, kérdések, romantika, szomorúság... 66 könyve csodálatos dolgokat tanít nekünk. (Ezt lehet még tovább fejtegetni, készíteni nagyobb gyerekeknek még részletesebben.)
5. És természetesen JÉZUS KRISZTUSról. Életéről, munkájáról, visszajöveteléről.

2011. december 11., vasárnap

ÉGI SZÓ

Megjelent egy új anyag ÉGI SZÓ címmel, mely az Újszövetségbe kalauzolja el a kisiskolás gyermekeket. Jézus 13 példázatát dolgozza fel ez a tanulmány.
Mivel kisiskolásoknak szól, lehetséges az önálló feldolgozás is, de szülőkkel együtt tanulva is nagy örömet adhat.
Én szeretettel ajánlom mindenkinek, akinek szívügye a gyermektanítás és a Szentírás megismertetése a gyermekével.
Ezt a tanulmányt nem én írtam, de én lektoráltam :), és mivel a tanulmány íróját nagyon sokra tartom, nagyon tisztelem és remek tanítónak tartom és jó kereszténynek, szívesen veszem magam is majd kézbe ezt az anyagot. És ha Zsófi nagyobb lesz, mindenképpen az elsők között lesz, amit végigveszek vele.

Karácsonyra is csodálatos ajándék. Lehetséges, hogy még nem lesz fent a honlapon, de nyugodtan rendeljetek belőle! :)
A belinkelt honlapon most kedvezményes áron lehet megkapni pl. az Ősatyák életét vagy a Lélek gyümölcseit. Ajánlom még a HA SZÉP A GYERMEK és a KI SEGÍTŐKÉSZ? című tanulmányokat is, melyeket szintén Judit írt (aki most az Égi Szót), nagyon színvonalas és jó anyagok!

2011. december 9., péntek

Cukimanóm

Egyszerűen muszáj megmutatnom nektek ezt a képet. A Baba-Mama Klubban készült, és olyan cuki rajta :) Ugye szerintetek is édes?

2011. december 6., kedd

Karácsonyi lapok s.k.

Karácsonykor nagy örömet szerezhetünk szeretteinknek és ismerőseinknek saját kézzel készített, az ünnep hangulatához illó, aranyszínű üdvözlőlapokkal.
Mivel nem én nem annyira szeretem a karácsonyt, de a barátaim, rokonok, ismerősök igen, igyekszem ezért meglepni őket, és a kedvükben járni. Eddig mindig egyedül készítettem karácsonyi- és újévi  üdvözlőlapokat. Idén Zsófival fogjuk megcsinálni.

Ezeket az elkészített kártyákat kár lenne eltenni a fiókba. Használjuk őket inkább szobadísznek, hiszen rendkívül jól mutatnak. Szép fényes zsinóron felakaszthatjuk kártyánkat az ajtó fölé vagy az ablakba, hogy mások is láthassák. Ha néhány örökzöld ágat teszünk melléjük, kész a karácsonyi dekoráció. Ha nem vagyunk különösképpen ügyesek és ötletesek, az arany színű díszek akkor is rendkívül mutatósak.

KELLÉKEK:
fotókarton, fehér papír, különböző hullámkartonok, flittertoll, díszszalag, aranyzsinór, ceruza, vonalzó, sniccer, sütemény-kiszúróformák, aranyszínű toll

A piros kartonhoz különböző aranyszínű lapokból vágjunk ki három eltérő nagyságú csillagot: tegyük papírra a süteményformát, ceruzával rajzoljuk körbe, és sniccerrel pontosan vágjuk ki.
A fotókartont késsel karcoljuk meg a közepén, és hajtsuk félbe. Vágjunk ki egy 8 x 8 cm-es négyzetet, és húzzuk körbe aranytollal. A csillagokat kívülről, egy darab hálós szalagot belülről ragasszuk az ablakra.
A kék csillagos laphoz karcoljuk be a kartont középen, majd hajlítsuk be. Süteményformával vágjunk ki a lapból egy nagy csillagot, egy kicsit pedig piros hullámkartonból.
Flittertollal rajzoljuk körbe a csillag alakú kivágást, és tegyünk pettyeket a kis csillagra. Ragasszuk fel a hálót és a piros csillagot. Egy félbehajtott fehér papírt keskeny selyemszalaggal kössünk a lapra.
A félbehajtott hullámkartonra a képen látható módon ragasszuk fel a csillagokat, a hurokba kötött zsinórt és egy darab díszszalagot. A fehér papírt aranyzsinórral kössük a lapra.
A félbehajtott kartonra ragasszunk egy 2 cm széles fekete papírcsíkot és egy 7 x 10 cm-es hullámkartont. Egy 10 cm átmérőjű körből vágjunk ki egy félholdat, díszítsük és ragasszuk a lapra.

2011. december 5., hétfő

Hála Érte!

Mindig is tudtam, hogy nekem van a legédesebb férjecském :)
Persze, tudom, sokan írjátok ezt és ez nagyon-nagyon jó érzés. Olyan jó, amikor az ember boldog házasságokról olvas, vagy lát egy pillanatot, vagy megtapasztalja. Én most így vagyok vele.
Nagy Őm itthon van egy hétig szabadságon. Ennek én is és a gyerekek is nagyon örülnek. Főleg Zsófi, aki apafüggőségben van. És persze a maga módján szerelmes az apukájába. "Apa, leszel a barátom?" - kérdezi percenként tőle - "De anyának nem, csak nekem." Amikor apa és anya kicsit megöleli egymást, rögtön odabújik apához: "Ez az én helyem." Nagyon édes ilyenkor, és persze Apa ezt nagyon élvezi :)

Tegnap úszós nap volt. Ám mivel Zsófi kicsit köhögött, úgy döntöttem, hogy most egyedül megyek. A 6 év alatt most először vagy másodszor mentem el egyedül uszodába. Nagy Őm persze lelkesített, hogy menjek csak, mert tudja, hogy mennyire szeretek úszni. Nagy élmény volt. De tényleg. Amikor nem kellett rohanni, amikor két hossz között nem azon gondolkodtam, hogy vajon mit csinálnak a lányok a kismedencében, hanem kitisztult fejjel, a semmire gondolva "szelni a habokat". Nagyon élveztem.
Hatalmas izomlázzal, de nagyon lelkesen jöttem haza. És azt kell mondjam, olyan történt, ami nem szokott. 
Ebéd után Nimródot vittem aludni, és nekem is sikerült 1 óra alvást beiktatnom. Miután felkelt, Zsófi mondta, hogy ő is szeretne aludni. Ebből persze nem lett semmi, de én ismét aludtam 1 órát a kislányom mellett úgy, hogy ő odafeküdt mellém, simogatta a hajam. Én aludtam, ő vigyázott rám. Pedig ez legtöbbször fordítva szokott lenni :)
És az én drága férjem addig megszerelte a hintaszéket Nimróddal. 

De a csúcsa a ma volt. És ezért mondom, hogy szerintem nekem van a legjobb férjem. (Tudom, nektek is, de most én had örüljek egy kicsit :)) Berétet, lepcsánkát, tócsit készített ma ebédre. Mondta: "Te csak menj és játssz Nimróddal!" (akinek egyébként alapvetően anyás elvonási tünetei vannak)
Így ma apa ebédjét ettük. Annyira szerettem volna lefotózni, és megmutatni nektek, de sajnos a gépünk nem működik, és nem is tudom, hogy mikor fog. Kinéztünk már egy másik gépet, de ahhoz pénz is kellene. Mindenesetre nem is a fotó a lényeg, hanem az a lelkület, amiért én ennyire nagyon szeretem őt.
Hálás vagyok érte Istennek, hogy Őt adta nekem férjül. 
Remélem, te is hálás vagy a tiédért!

2011. november 28., hétfő

Alma koncerten jártunk

Míg anyukáméknál voltunk, egy remek és hatalmas élményben volt részünk.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi nagy Alma-rajongók vagyunk.
Hazamentünk, és milyen érdekes, csodálatos dolog, de kis városomba szerveztek egy Alma-koncertet. Nos, ezt bizony nem hagytuk ki.
Néhány képet megosztok veletek. Nem igazán sikerültek. Eléggé sötét volt a sportcsarnokban. Meg nem is igazán vagyok nagy fotós.
Rohangáltam Nimród és Zsófi között. Zsófi a dühöngőben :), az első sorban csápolt (pont mint egy Tankcsapda koncert, csak kicsiben), Nimród meg rohangált mindenfelé.
Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat. Mert hogy én is Alma-rajongó vagyok :)
Második kedvenc pasi az életemben :)
Ugrálóvár is volt - ez is nagyon bejött.
Első sorban
Hogy tényleg Alma koncerten voltunk.
Az első sor

Hogyan?

Sajnos eddig nem igazán volt időm írni. Annyi minden történt az utóbbi napokban, hogy még most sem érem utol magam. Ma is éppen vendégeket várok, és már bedagasztottam a pogácsának valót és elkészítettem a kókuszos alapjait, hamarosan megjön Apuka is a munkából, és még van mit csinálni. De van néhány perc szabad percem, mert Nimród most úgy döntött, kicsit eljátszik magában.

Réka kérdezte, hogy hogyan nevelem hitre a gyerekeimet.
Próbáltam összeszedni a gondolataimat, és azon gondolkodom folyamatosan, hogy Hogyan is?
Nem tudok nagy recepteket mondani. Próbálkozom. Mindenféle ötlettel, tervvel, anyaggal, ami elém kerül, amit a helyzet és a jó Isten elém tesz. Nem hiszek abban, hogy le kell ültetni a gyereket, és megtanultatni vele az anyagot, mert az iskolaízű. Én dolgoztam egyházi iskolában, és tanítottam hittant. Meg kell mondjam, keserves volt. Azért is, mert hirtelen cseppentem bele, átvettem valakitől, aki egyik napról a másikra elment, és ott maradt az iskola hitoktató nélkül. Meg azért is, mert én kicsit átértékeltem a tanításnak a hagyományos módszerét. Az én célom az, hogy a gyerekek (mindegy, hogy a sajátjaim vagy valamilyen csoport) megtanuljanak gondolkodni. Azt látom, hogy nem meggyőződés a hit sok esetben, nem gondolkodnak el az emberek azon, hogy mi miből következik, mi minek az összefüggése, hol találom meg a Bibliában ezt és ezt, mi támasztja alá ezt és ezt stb.
Én azt szeretném, ha a gyerekek hamar megtanulnának gondolkodni, logikát látni az egészben, ne csak megtanulják az egészet, és tudják az anyagot, mint a jó diákok :)

Persze a lexikális tudás is szükséges, de nem minden. Láttam mivé lettek azok a gyerekek, akik az egyházi iskolából kikerültek (heti 2 kötelező hittan után). Most ebbe nem szeretnék belemenni.

Konkrétan az én itthoni módszeremről írok. Az én gyerekeim még kicsik, és náluk a látvány nagyon fontos. Amikor meg szeretnék tanítani neki egy történetet, akkor kb. egy hétig csak arról a történetről beszélgetünk. Nem megyünk tovább, - bár néha őt is érdekli egy másik történet. Akkor nem mondom, hogy nem ez jön most, hanem elmondom neki. Ami nekem fontos, hogy sohasem MESÉLEK! A Biblia nem mesegyűjtemény, hanem próbálom úgy elmondani, mint VALÓSÁGOT.

Pár napja vele fürödtem. Remek dolog az a fajta festék, amivel a fürdőkádra lehet festeni. Van egy kis halunk, amivel játszani szoktak. Így jött az ötlet, hogy az egyik oldalra a kádba felrajzoltam egy várost, a másik oldalra egy hajót, és "eljátszottuk" Jónás történetét. Halunk volt, a háttér kész. Jónást pedig az ő ujja játszhatta. Nagyon élvezte és nagyon tetszett neki. Remekül tudja. De ez csak a történeti része.
Ezután és azóta is beszélgetünk az engedelmességről, a szófogadásról.
Esténként, amikor ténylegesen jön a mese ideje, akkor a Bartos Erika-féle könyveken kívül mindig elmondok egy mesét, amit ott akkor találok ki. Ő választhat egy állatot, akivel valami történik. Az már az én dolgom, hogy helyzetbe hozzam a szereplőmet, és az adott témát beleszőjem.

2011. november 20., vasárnap

Halászat újra

Ma nincs itthon Zsófi, a mamához ment. :) Ha minden igaz, akkor ma megy az unokatestvére, Dorina, akivel nagyon jól elvannak. Dorina ugyan 12 éves, bár meg kell mondjam, néha, vagy elég sűrűn 4 éves szinten van. Szóval, a lányok jót játszanak.
Mi Nimróddal ma Baba-Mama Klubban voltunk. Még régen, amikor Zsófi kicsi volt, jártam, de mostanában valahogy elmaradt. Nem olyan régen jöttünk haza.
Ami viszont szomorú, kiderült, ma apuka nem jön haza a munkából, még lehúz egy műszakot, annyira nélkülözhetetlen :( Szóval, "egyedül maradtunk", hogy Zsófi szavaival éljek.
És bár nincs itthon Zsófi, azért még mindig kutakodtam kicsit a halászat témakörében.
Szeretem a szép rajzokat. Abszolút nem kedvelem az olyan rajzokat, amelyek karikatúraszerűek, mert nem tartom helyesnek, hogy Jézusból vagy a Bibliából, a Biblia bármelyik történetéből vicces rajzok, történetek szülessenek. A szép, kifejező alkotásokat, rajzokat szeretem.

De találtam egy érdekes blogot, amelyik egyszerűen és jól szemléltetheti a halászat és a halfogás történetét.
És egy plusz rajz tőlem :)

2011. november 19., szombat

Halászat

Még mindig a halas történet... Kicsit le vagyunk maradva ezzel a témával, de előbb-utóbb utolérjük magunkat.
(Angolul tudóknak ajánlok egy érdekes oldalt, szerintem sok jó ötlet megvalósítható innen. Persze azoknak, akiknek van ehhez az aprólékossághoz türelme. Én nem vagyok egy ilyen típus.)

Nos, a mai ötletek:

Sokszor elmondtam már, és még el is fogom mondani, hogy nem szeretem a nem szép rajzokat. A lenti rajz sem igazán nyerte meg a tetszésemet, de számoltatni és megfigyeltetni jó. Mármint a halakat. Nem szeretem a túl sötét tónust és színeket.
OVISOKNAK - Számoljuk meg hány hal van a hálóban.
 Ez is egy nagyon egyszerű, nagyon ötletes feladat a történethez. A gyerekek nagyon élvezik, élvezhetik. :)

Kiszínezhető halak. De meg lehet rajzolni csak a körvonalukat, és a gyerekeket megkérni, hogy fantáziájukat használva rajzoljanak mindenféle halat. Hiszen Isten is különböző halakat teremtett. Színben és formában egyaránt.

Nem mindenki tud rajzolni. De ezekkel az egyszerű rajzokkal ezt a történetet is, és a Kenyérszaporítási történetet is el lehet mondani.

Ezzel a hal-sablonnal sok mindent lehet csinálni. És természetesen más történetekhez is jó :). Lehet pl. kiszínezni, és üzenetet írni rá. Lehet ragasztani még kisebb halakat, pikkelyeket. Kemény papírból is lehet kivágni az alakzatot különböző színekből. Díszíteni, kilyukasztani és madzagra fűzni. De ilyenkor lehet nagyon kreatívnak lenni. NEKED MILYEN ÖTLETED VAN EZZEL A SABLONNAL KAPCSOLATBAN? ÍRD MEG, HOGY TUDJUNK SEGÍTENI EGYMÁSNAK!
Várom az ötleteiteket ezzel a témával kapcsolatban!

Hamarosan egy izgalmas témát szeretnék elővenni, de az nagyon sok időt vesz igénybe nekem, de nagyon készülök rá. Majd meglátjátok!

2011. november 16., szerda

Szeretem

Sajnos nincs időm. Semmire.
Hamarosan hazautazunk a szüleimhez. Hármasban. Vonattal. Na, ez az izgalmas. Nagy Őm nem tud jönni. Úgyhogy most izgulok egy kicsit. Zsófival, amikor 1,5 éves volt simán haza lehetett menni, mert ő amolyan lelkes, vállalkozó fajta volt. Nimród is az, csak sokszor a maga útján jár. Az jó lesz, hogy anyukám feljön a Keletibe elénk.
De másfél hét Nagy Őm nélkül...
Tudjátok, nagyon szeretem. Tényleg. Sokan mondják, hogy "majd elmúlik", meg "a 7. év megválasztja", "a szerelem elmúlik"... de... én nagyon szeretem. Egész életemben ilyen emberre vágytam. Nem hibátlan, de nekem éppen olyan, amilyenre szükségem van. Minden nap hálás vagyok azért, hogy Isten adta Őt nekem. Igen, sokat vártam rá. Mégis 32 éves voltam, amikor férjhez mentem. Van akinek késő van, van akinek éppen jó. Nekem pont jó. Isten tudja, hogy mikor érik meg valaki a házasságra.

Nekem adott egy lehetőséget, és hálás vagyok érte.
Annak azért örülnék, ha kicsit, de csak egy nagyon kicsit fiatalabb lennék gyerekvállalás szempontjából. Nem tudom, hogy leszünk-e nagycsalád. Szerettünk volna, vágytunk a minimum 3 gyerekre. És persze még lehetséges, de azért az embernek vannak energiakorlátai. Meg anyagi. Meg türelembeli. (De most nem szeretnék kitérni másra.)

Egyszerűen csak szeretem őt. Úgy, ahogy van. És nagyon nehezen fogom bírni nélküle.


De itthon festeni kell, és azt a gyerekek mellett nem lehet. Legalábbis a mieink mellett elég nehéz.
Nincs annyi szabadsága, amennyit szeretne. Mert mi (a gyerekek is) szeretnek vele tölteni minden lehetséges percet.
Egy beszélgetés köztük:
- Szeretlek apa.
- Én is szeretlek.
- Mennyire szeretsz apa?
- Nagyon.
- Annyira, mint én téged?
- Jobban szeretlek.
- Akkor megmutatod mennyire?

Na, de hogy a családunk másik feléről se feledkezzünk meg. Nálunk ugyanez a helyzet. Jó, ezen a képen éppen sír. Ez nála alaptartozék. De anya minden körülményben a megnyugtató erő.

2011. november 14., hétfő

Zsófi alkotásai

Zsófia nagyon kreatív gyerek. Nagyon szeret alkotni, és mindig jó ötletei vannak. Igen tanulékony és már most sok minden nagyon érdekli. Állandóan tanulni akar, tudni, már sok betűt ismer. Ugyan az oviban azt kérték, hogy ne tanítsuk a betűket, de nem fogom azt mondani neki, hogy: "Nem mondom meg, milyen betű."
A mi családunk rajzolós család. Apuka is nagyon ügyes, általában ő rajzol a gyerekeknek. Én is szeretek, csak nekem sokáig tart (több nap) megrajzolni valamit. Sokat kézműveskedünk, és ezt adjuk tovább a gyerekeknek is.
Közel áll Zsófihoz az olvasás is, nagyon szereti a könyveket, állandóan olvasni kell. Keresi a feladatos könyveket is. Szóval, élmény ez a lány. Nem azért mondom, mert az enyém, de tényleg :)

Zsófi csodálatos alkotásai:

Itt csak a fát és a napocskát rajzoltam meg, mert ezt kérte. A hátteret és a feliratot Ő készítette hozzá. Mert ha még nem mondtam volna elégszer :) APA-MÁNIA van nála.
Ez a Jónás történetéhez készült hal. Szerintem halszerű. Szerintetek is?
De ez a nagy kedvencem. Nekem rajzolta. Mivel tudja, hogy nagyon szeretem a kacsákat. Szivárvány-kacsa.
 

2011. október 26., szerda

Még mindig betegség

Mostanában orvostól orvoshoz járunk. Zsófinak lassan a 2. hete 39 fokos láza van, és semmivel nem tudjuk lehúzni. Tegnap elmentünk vérvételre. 3 véradós néninek sem sikerült szegénytől vért venni. 3szor szúrták meg, és meg kell mondjam, igen hősiesen viselkedett. Csak a 4. alkalommal sírt kicsit, mert már unta, hogy szúrják.
A legvégén aztán az ujjából vettek egy kis vért.
Tegnap Zsófi volt a nap hőse.

Mivel édesanyám itt van, aki nagyon nagy segítség, van egy kis időm az anyagomra, amit írok. Ugye tudjátok, hogy írok? Állatok a Bibliában, ezzel a címmel. Egy ideje leálltam, a sok betegség és minden, ami közbejött- miatt nem tudtam se írni, se rajzolni. De tegnap volt egy kis időm, próbálom egybeszerkesztgetni, véglegesíteni az anyagot. Persze, eszembe jut még ez-az. Mivel nem vagyok nagy rajzos, sokat kínlódok egy-egy rajzzal, de azért igyekszem.
Most egy régi- új kedvencemet szeretném megosztani, amit Zsófi nagyon szeret. Én is, mert sokáig tartott.

2011. október 24., hétfő

Sárgarépa ivólé

Napok óta küzdünk a magas lázzal. Valami vírus csúnyán elkapta az én édes kicsi lányomat. 
Már a második hetet kezdjük így. Az orvosunk nem sok vizet zavar: "csillapítsa anyuka" - mondja. Kösz. Azt teszem. 
Mindenesetre már jobban eszik, mert 4 napig semmit nem bírtunk beletukmálni. 
És a legérdekesebb az, hogy mostanában minden nap egyedül elmegy aludni. A láz elnyomja. 
Ez most a kedvenc képem. Apával összebújva alszanak. Zsófi megkérte apát, hogy menjen mellé. Drága nagy Őmnek van egy irigylésre méltó tulajdonsága (szerintem). Bárhol, bármikor képes elaludni. Még ha pár percről is van szó. Nagyon édik együtt. Amúgy is nagy a szerelem.
De nagy Őm egyébként pedig nagyon ügyes. Mindenben. Most mondjam azt, hogy majdnem tökéletes kis hibával :)
Mert hogy nagyon ügyes a konyhában is. Én próbálom rábeszélni, hogy többet főzzön. Ő szeret is, meg jobban is csinálja, mint én (tudjátok az én főzés iránti lelkesedésem nem túl maximális). Ilyenkor megkérdezi kedvesen, csak amúgy olyan nagy Ősen: "Akkor felmész a kertbe robikapálni?" Ekkor választom inkább a főzést.

De most valami olyan finomat készített, hogy csak na.

40 dkg sárgarépát, 40 dkg cukrot, 2 narancs héját kevés vízben meg kell főzni.
Ezután leturmixolni és újra főzni.
4 l hideg vízzel össze kell keverni, és egy 100 db-os citrompótló kell bele. Ő most citromsavat tett bele.
Nagyon finom lett. Próbáljátok ki!

2011. október 17., hétfő

6 éve együtt

Tegnap házassági évfordulónk volt. A 6. Nagyon izgalmas, mozgalmas, ugyanakkor nagyon jó évek vannak mögöttünk. Még akkor is, ha sok tekintetben nehéz volt. De olyan jó volt megtapasztalni nap mint nap (csak és kizárólag minden nap!) Isten kegyelmét és szeretetét.
Nem igazán vagyok egy ünneplős alkat, de a férjemmel nagyon szeretek ünnepelni.
Igaz nem volt egy hagyományos ünneplés. Vettünk ugyan egymásnak apró, a másik által vágyott ajándékot :), bár megmondom őszintén és igazából szerettem volna meglepni egy Madách színházi előadással, mert nagyon szereti a Monty Pyton Gyalog Galoppját. És ezt a Madáchban megrendezték. Úgy terveztem, szerveztem, aztán nem tudtunk elmenni. Sajnos. Talán majd valamikor.

Ehelyett reggel Zsófival és Dorinával az uszodában kezdtünk. Tudjátok, olyan csajos nap volt, mint általában a vasárnap délelőttök. Aztán anyósomnál ebéd, majd itthon folytattuk az ünneplést.
Nagy Őm az udvaron téliesített mindent, nagyon szép lett a kertünk. Én pedig megleptem a családot. Apa pizzát kapott (mi mást!), hiszen ünnep van. Én pedig egy finom tortát választottam. Persze csokisat :)
Kaptam nagy Őmtől virágot, és romantikusan megvacsoráztunk négyesben.
Miután a gyerekek elaludtak, beszélgettünk arról, hogy mi minden volt nagyon jó a 6 év alatt, mit szeretünk a mi házasságunkban, és arról is, hogy min kellene változtatni.


Ezt a tortát sütöttem.
Ez a torta csokis. Természetesen :) Ez a nap mindenki kedvencéről szólt. Rengeteg pizzát sütöttem, aminek nagy Őm nagyon örült. És akkor gondoltam, magamat is meglepem. Csokis süti, ami egyébként karobos :) Recept később.
Ezt kaptam a nagy Őmtől. Igazi romantikus alkat. (A háttér már kevésbé.)
Apa az én barátom. Ezután én leszek a felesége.

Nimród meg egyszerűen csak jól érezte magát!

2011. október 13., csütörtök

Zsófi mondása

Én: Mit csináltatok ma az oviban?
Zsófi: Szedtünk szegfűt, rezedát és néhány szál kankalint.

2011. október 11., kedd

Kenyere el nem fogy

Egyszer itt már írtam arról, hogy mennyire szeretem a Gyermekdalok és Mondókák című dvd-t.
Egy ideig nem hallgattuk, aztán most megint. Vannak Zsófinál slágerlistás énekek, mint például ez:

Mostanában újra sokat énekelünk, aminek nagyon örülök. Zsófi nagyon lelkesedik a közös éneklésért, még akkor is, ha tudja, hogy Anya nem egy kiemelkedő tehetségű X-faktor :) Mindenesetre sokat éneklünk, táncolunk (anya táncolni sem tud, de ez sem zavar senkit :) ), ugrálunk. 

Persze néha komoly munkát is végzünk. Élőben követtük ennek az éneknek az eseményeit. Nem mentünk el ugyan egy aratásra (de ez is tervben volt), viszont megőröltük a búzát, és kenyeret sütöttünk belőle. Zsófi ezeket nagyon szereti.

Tönkölybúza
A kis házi malom, amivel megőröljük a búzát.
Zsófi, aki felügyel a lisztre.
Nagyon élvezi ezeket a feladatokat. Persze eközben Nimród sem tétlenkedik. Amint meglát egy kis ennivalót, mindent bevet a megszerzése érdekében. Lásd a képen:
A keksz nálunk a jolly-joker.
És a kész kenyér.

2011. szeptember 29., csütörtök

Királyság

Reggelenként bibliai történetet olvasunk együtt. Ilyenkor Zsófi odaül az ölembe és 5-10 percig bírja is :) Egyik alkalommal Joás történetét beszéltük meg, hogy gyerekként lett király. Beszélgettünk kicsit a királyokról, meg hogy gyermekként is lehet bölcsességet kérni és kapni a jó Istentől.
Annak rendje és módja szerint meg is koronáztuk az új uralkodót, amint mint a képen látszik, nagyon élvezett.


Sajnálatos módon a rend rakás magunk után nem a királyok erénye :)
Alattvaló is akadt, aki mostanában azt a küldetést tűzte ki célul, hogy mindenhova felmászik, minden Mission Impossible-t bevállal. Az a cél lebeg előtte, hogy megszerezzen valamilyen ceruzát, amivel aztán absztrakt alkotásokkal díszítheti a falat. Ki tudja, pár évvel később nem fog-e valamit érni?

A vicces az, hogy amikor meglátja, hogy elindulok felé (azzal a céllal, hogy megszerezzem a ceruzát), akkor nagyon gyors iramban a másik irányba fut, és testével védi a megszerzett kincset.  Nem egyszerű a küzdelem!