2011. december 17., szombat

Karácsony elő

Holnap elutazunk. Anyukámékhoz megyünk. Már nagyon-nagyon várom. Szegény macskánk marad csak itthon. Meg a szomszéd néni figyelő tekintete. Kedves néni, és számítunk is rá! (Jobb ám mint bármilyen titkos szervezet!)

Számítógépmentes övezet :), ami szintén jó lesz kicsit.

Ami viszont lesz:
  • Család
  • Pihenés
  • Beszélgetések
  • Látogatások
  • Barátok
  • Séta az én kis városomban
  • Összebújás anyukámmal - nálunk ez még megy, ennyi idősen is :)
  • Evés - ivás
  • Ajándékozás
  • Nyugalomsziget
 Ezért most kívánok mindenkinek Boldog Karácsonyt az én két kis kuktámmal: 

2011. december 11., vasárnap

ÉGI SZÓ

Megjelent egy új anyag ÉGI SZÓ címmel, mely az Újszövetségbe kalauzolja el a kisiskolás gyermekeket. Jézus 13 példázatát dolgozza fel ez a tanulmány.
Mivel kisiskolásoknak szól, lehetséges az önálló feldolgozás is, de szülőkkel együtt tanulva is nagy örömet adhat.
Én szeretettel ajánlom mindenkinek, akinek szívügye a gyermektanítás és a Szentírás megismertetése a gyermekével.
Ezt a tanulmányt nem én írtam, de én lektoráltam :), és mivel a tanulmány íróját nagyon sokra tartom, nagyon tisztelem és remek tanítónak tartom és jó kereszténynek, szívesen veszem magam is majd kézbe ezt az anyagot. És ha Zsófi nagyobb lesz, mindenképpen az elsők között lesz, amit végigveszek vele.

Karácsonyra is csodálatos ajándék. Lehetséges, hogy még nem lesz fent a honlapon, de nyugodtan rendeljetek belőle! :)
A belinkelt honlapon most kedvezményes áron lehet megkapni pl. az Ősatyák életét vagy a Lélek gyümölcseit. Ajánlom még a HA SZÉP A GYERMEK és a KI SEGÍTŐKÉSZ? című tanulmányokat is, melyeket szintén Judit írt (aki most az Égi Szót), nagyon színvonalas és jó anyagok!

2011. december 9., péntek

Cukimanóm

Egyszerűen muszáj megmutatnom nektek ezt a képet. A Baba-Mama Klubban készült, és olyan cuki rajta :) Ugye szerintetek is édes?

2011. december 6., kedd

Karácsonyi lapok s.k.

Karácsonykor nagy örömet szerezhetünk szeretteinknek és ismerőseinknek saját kézzel készített, az ünnep hangulatához illó, aranyszínű üdvözlőlapokkal.
Mivel nem én nem annyira szeretem a karácsonyt, de a barátaim, rokonok, ismerősök igen, igyekszem ezért meglepni őket, és a kedvükben járni. Eddig mindig egyedül készítettem karácsonyi- és újévi  üdvözlőlapokat. Idén Zsófival fogjuk megcsinálni.

Ezeket az elkészített kártyákat kár lenne eltenni a fiókba. Használjuk őket inkább szobadísznek, hiszen rendkívül jól mutatnak. Szép fényes zsinóron felakaszthatjuk kártyánkat az ajtó fölé vagy az ablakba, hogy mások is láthassák. Ha néhány örökzöld ágat teszünk melléjük, kész a karácsonyi dekoráció. Ha nem vagyunk különösképpen ügyesek és ötletesek, az arany színű díszek akkor is rendkívül mutatósak.

KELLÉKEK:
fotókarton, fehér papír, különböző hullámkartonok, flittertoll, díszszalag, aranyzsinór, ceruza, vonalzó, sniccer, sütemény-kiszúróformák, aranyszínű toll

A piros kartonhoz különböző aranyszínű lapokból vágjunk ki három eltérő nagyságú csillagot: tegyük papírra a süteményformát, ceruzával rajzoljuk körbe, és sniccerrel pontosan vágjuk ki.
A fotókartont késsel karcoljuk meg a közepén, és hajtsuk félbe. Vágjunk ki egy 8 x 8 cm-es négyzetet, és húzzuk körbe aranytollal. A csillagokat kívülről, egy darab hálós szalagot belülről ragasszuk az ablakra.
A kék csillagos laphoz karcoljuk be a kartont középen, majd hajlítsuk be. Süteményformával vágjunk ki a lapból egy nagy csillagot, egy kicsit pedig piros hullámkartonból.
Flittertollal rajzoljuk körbe a csillag alakú kivágást, és tegyünk pettyeket a kis csillagra. Ragasszuk fel a hálót és a piros csillagot. Egy félbehajtott fehér papírt keskeny selyemszalaggal kössünk a lapra.
A félbehajtott hullámkartonra a képen látható módon ragasszuk fel a csillagokat, a hurokba kötött zsinórt és egy darab díszszalagot. A fehér papírt aranyzsinórral kössük a lapra.
A félbehajtott kartonra ragasszunk egy 2 cm széles fekete papírcsíkot és egy 7 x 10 cm-es hullámkartont. Egy 10 cm átmérőjű körből vágjunk ki egy félholdat, díszítsük és ragasszuk a lapra.

2011. december 5., hétfő

Hála Érte!

Mindig is tudtam, hogy nekem van a legédesebb férjecském :)
Persze, tudom, sokan írjátok ezt és ez nagyon-nagyon jó érzés. Olyan jó, amikor az ember boldog házasságokról olvas, vagy lát egy pillanatot, vagy megtapasztalja. Én most így vagyok vele.
Nagy Őm itthon van egy hétig szabadságon. Ennek én is és a gyerekek is nagyon örülnek. Főleg Zsófi, aki apafüggőségben van. És persze a maga módján szerelmes az apukájába. "Apa, leszel a barátom?" - kérdezi percenként tőle - "De anyának nem, csak nekem." Amikor apa és anya kicsit megöleli egymást, rögtön odabújik apához: "Ez az én helyem." Nagyon édes ilyenkor, és persze Apa ezt nagyon élvezi :)

Tegnap úszós nap volt. Ám mivel Zsófi kicsit köhögött, úgy döntöttem, hogy most egyedül megyek. A 6 év alatt most először vagy másodszor mentem el egyedül uszodába. Nagy Őm persze lelkesített, hogy menjek csak, mert tudja, hogy mennyire szeretek úszni. Nagy élmény volt. De tényleg. Amikor nem kellett rohanni, amikor két hossz között nem azon gondolkodtam, hogy vajon mit csinálnak a lányok a kismedencében, hanem kitisztult fejjel, a semmire gondolva "szelni a habokat". Nagyon élveztem.
Hatalmas izomlázzal, de nagyon lelkesen jöttem haza. És azt kell mondjam, olyan történt, ami nem szokott. 
Ebéd után Nimródot vittem aludni, és nekem is sikerült 1 óra alvást beiktatnom. Miután felkelt, Zsófi mondta, hogy ő is szeretne aludni. Ebből persze nem lett semmi, de én ismét aludtam 1 órát a kislányom mellett úgy, hogy ő odafeküdt mellém, simogatta a hajam. Én aludtam, ő vigyázott rám. Pedig ez legtöbbször fordítva szokott lenni :)
És az én drága férjem addig megszerelte a hintaszéket Nimróddal. 

De a csúcsa a ma volt. És ezért mondom, hogy szerintem nekem van a legjobb férjem. (Tudom, nektek is, de most én had örüljek egy kicsit :)) Berétet, lepcsánkát, tócsit készített ma ebédre. Mondta: "Te csak menj és játssz Nimróddal!" (akinek egyébként alapvetően anyás elvonási tünetei vannak)
Így ma apa ebédjét ettük. Annyira szerettem volna lefotózni, és megmutatni nektek, de sajnos a gépünk nem működik, és nem is tudom, hogy mikor fog. Kinéztünk már egy másik gépet, de ahhoz pénz is kellene. Mindenesetre nem is a fotó a lényeg, hanem az a lelkület, amiért én ennyire nagyon szeretem őt.
Hálás vagyok érte Istennek, hogy Őt adta nekem férjül. 
Remélem, te is hálás vagy a tiédért!

2011. november 28., hétfő

Alma koncerten jártunk

Míg anyukáméknál voltunk, egy remek és hatalmas élményben volt részünk.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi nagy Alma-rajongók vagyunk.
Hazamentünk, és milyen érdekes, csodálatos dolog, de kis városomba szerveztek egy Alma-koncertet. Nos, ezt bizony nem hagytuk ki.
Néhány képet megosztok veletek. Nem igazán sikerültek. Eléggé sötét volt a sportcsarnokban. Meg nem is igazán vagyok nagy fotós.
Rohangáltam Nimród és Zsófi között. Zsófi a dühöngőben :), az első sorban csápolt (pont mint egy Tankcsapda koncert, csak kicsiben), Nimród meg rohangált mindenfelé.
Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat. Mert hogy én is Alma-rajongó vagyok :)
Második kedvenc pasi az életemben :)
Ugrálóvár is volt - ez is nagyon bejött.
Első sorban
Hogy tényleg Alma koncerten voltunk.
Az első sor

2011. november 20., vasárnap

Halászat újra

Ma nincs itthon Zsófi, a mamához ment. :) Ha minden igaz, akkor ma megy az unokatestvére, Dorina, akivel nagyon jól elvannak. Dorina ugyan 12 éves, bár meg kell mondjam, néha, vagy elég sűrűn 4 éves szinten van. Szóval, a lányok jót játszanak.
Mi Nimróddal ma Baba-Mama Klubban voltunk. Még régen, amikor Zsófi kicsi volt, jártam, de mostanában valahogy elmaradt. Nem olyan régen jöttünk haza.
Ami viszont szomorú, kiderült, ma apuka nem jön haza a munkából, még lehúz egy műszakot, annyira nélkülözhetetlen :( Szóval, "egyedül maradtunk", hogy Zsófi szavaival éljek.
És bár nincs itthon Zsófi, azért még mindig kutakodtam kicsit a halászat témakörében.
Szeretem a szép rajzokat. Abszolút nem kedvelem az olyan rajzokat, amelyek karikatúraszerűek, mert nem tartom helyesnek, hogy Jézusból vagy a Bibliából, a Biblia bármelyik történetéből vicces rajzok, történetek szülessenek. A szép, kifejező alkotásokat, rajzokat szeretem.

De találtam egy érdekes blogot, amelyik egyszerűen és jól szemléltetheti a halászat és a halfogás történetét.
És egy plusz rajz tőlem :)

2011. november 16., szerda

Szeretem

Sajnos nincs időm. Semmire.
Hamarosan hazautazunk a szüleimhez. Hármasban. Vonattal. Na, ez az izgalmas. Nagy Őm nem tud jönni. Úgyhogy most izgulok egy kicsit. Zsófival, amikor 1,5 éves volt simán haza lehetett menni, mert ő amolyan lelkes, vállalkozó fajta volt. Nimród is az, csak sokszor a maga útján jár. Az jó lesz, hogy anyukám feljön a Keletibe elénk.
De másfél hét Nagy Őm nélkül...
Tudjátok, nagyon szeretem. Tényleg. Sokan mondják, hogy "majd elmúlik", meg "a 7. év megválasztja", "a szerelem elmúlik"... de... én nagyon szeretem. Egész életemben ilyen emberre vágytam. Nem hibátlan, de nekem éppen olyan, amilyenre szükségem van. Minden nap hálás vagyok azért, hogy Isten adta Őt nekem. Igen, sokat vártam rá. Mégis 32 éves voltam, amikor férjhez mentem. Van akinek késő van, van akinek éppen jó. Nekem pont jó. Isten tudja, hogy mikor érik meg valaki a házasságra.

Nekem adott egy lehetőséget, és hálás vagyok érte.
Annak azért örülnék, ha kicsit, de csak egy nagyon kicsit fiatalabb lennék gyerekvállalás szempontjából. Nem tudom, hogy leszünk-e nagycsalád. Szerettünk volna, vágytunk a minimum 3 gyerekre. És persze még lehetséges, de azért az embernek vannak energiakorlátai. Meg anyagi. Meg türelembeli. (De most nem szeretnék kitérni másra.)

Egyszerűen csak szeretem őt. Úgy, ahogy van. És nagyon nehezen fogom bírni nélküle.


De itthon festeni kell, és azt a gyerekek mellett nem lehet. Legalábbis a mieink mellett elég nehéz.
Nincs annyi szabadsága, amennyit szeretne. Mert mi (a gyerekek is) szeretnek vele tölteni minden lehetséges percet.
Egy beszélgetés köztük:
- Szeretlek apa.
- Én is szeretlek.
- Mennyire szeretsz apa?
- Nagyon.
- Annyira, mint én téged?
- Jobban szeretlek.
- Akkor megmutatod mennyire?

Na, de hogy a családunk másik feléről se feledkezzünk meg. Nálunk ugyanez a helyzet. Jó, ezen a képen éppen sír. Ez nála alaptartozék. De anya minden körülményben a megnyugtató erő.

2011. november 14., hétfő

Zsófi alkotásai

Zsófia nagyon kreatív gyerek. Nagyon szeret alkotni, és mindig jó ötletei vannak. Igen tanulékony és már most sok minden nagyon érdekli. Állandóan tanulni akar, tudni, már sok betűt ismer. Ugyan az oviban azt kérték, hogy ne tanítsuk a betűket, de nem fogom azt mondani neki, hogy: "Nem mondom meg, milyen betű."
A mi családunk rajzolós család. Apuka is nagyon ügyes, általában ő rajzol a gyerekeknek. Én is szeretek, csak nekem sokáig tart (több nap) megrajzolni valamit. Sokat kézműveskedünk, és ezt adjuk tovább a gyerekeknek is.
Közel áll Zsófihoz az olvasás is, nagyon szereti a könyveket, állandóan olvasni kell. Keresi a feladatos könyveket is. Szóval, élmény ez a lány. Nem azért mondom, mert az enyém, de tényleg :)

Zsófi csodálatos alkotásai:

Itt csak a fát és a napocskát rajzoltam meg, mert ezt kérte. A hátteret és a feliratot Ő készítette hozzá. Mert ha még nem mondtam volna elégszer :) APA-MÁNIA van nála.
Ez a Jónás történetéhez készült hal. Szerintem halszerű. Szerintetek is?
De ez a nagy kedvencem. Nekem rajzolta. Mivel tudja, hogy nagyon szeretem a kacsákat. Szivárvány-kacsa.
 

2011. október 24., hétfő

Sárgarépa ivólé

Napok óta küzdünk a magas lázzal. Valami vírus csúnyán elkapta az én édes kicsi lányomat. 
Már a második hetet kezdjük így. Az orvosunk nem sok vizet zavar: "csillapítsa anyuka" - mondja. Kösz. Azt teszem. 
Mindenesetre már jobban eszik, mert 4 napig semmit nem bírtunk beletukmálni. 
És a legérdekesebb az, hogy mostanában minden nap egyedül elmegy aludni. A láz elnyomja. 
Ez most a kedvenc képem. Apával összebújva alszanak. Zsófi megkérte apát, hogy menjen mellé. Drága nagy Őmnek van egy irigylésre méltó tulajdonsága (szerintem). Bárhol, bármikor képes elaludni. Még ha pár percről is van szó. Nagyon édik együtt. Amúgy is nagy a szerelem.
De nagy Őm egyébként pedig nagyon ügyes. Mindenben. Most mondjam azt, hogy majdnem tökéletes kis hibával :)
Mert hogy nagyon ügyes a konyhában is. Én próbálom rábeszélni, hogy többet főzzön. Ő szeret is, meg jobban is csinálja, mint én (tudjátok az én főzés iránti lelkesedésem nem túl maximális). Ilyenkor megkérdezi kedvesen, csak amúgy olyan nagy Ősen: "Akkor felmész a kertbe robikapálni?" Ekkor választom inkább a főzést.

De most valami olyan finomat készített, hogy csak na.

40 dkg sárgarépát, 40 dkg cukrot, 2 narancs héját kevés vízben meg kell főzni.
Ezután leturmixolni és újra főzni.
4 l hideg vízzel össze kell keverni, és egy 100 db-os citrompótló kell bele. Ő most citromsavat tett bele.
Nagyon finom lett. Próbáljátok ki!

2011. október 17., hétfő

6 éve együtt

Tegnap házassági évfordulónk volt. A 6. Nagyon izgalmas, mozgalmas, ugyanakkor nagyon jó évek vannak mögöttünk. Még akkor is, ha sok tekintetben nehéz volt. De olyan jó volt megtapasztalni nap mint nap (csak és kizárólag minden nap!) Isten kegyelmét és szeretetét.
Nem igazán vagyok egy ünneplős alkat, de a férjemmel nagyon szeretek ünnepelni.
Igaz nem volt egy hagyományos ünneplés. Vettünk ugyan egymásnak apró, a másik által vágyott ajándékot :), bár megmondom őszintén és igazából szerettem volna meglepni egy Madách színházi előadással, mert nagyon szereti a Monty Pyton Gyalog Galoppját. És ezt a Madáchban megrendezték. Úgy terveztem, szerveztem, aztán nem tudtunk elmenni. Sajnos. Talán majd valamikor.

Ehelyett reggel Zsófival és Dorinával az uszodában kezdtünk. Tudjátok, olyan csajos nap volt, mint általában a vasárnap délelőttök. Aztán anyósomnál ebéd, majd itthon folytattuk az ünneplést.
Nagy Őm az udvaron téliesített mindent, nagyon szép lett a kertünk. Én pedig megleptem a családot. Apa pizzát kapott (mi mást!), hiszen ünnep van. Én pedig egy finom tortát választottam. Persze csokisat :)
Kaptam nagy Őmtől virágot, és romantikusan megvacsoráztunk négyesben.
Miután a gyerekek elaludtak, beszélgettünk arról, hogy mi minden volt nagyon jó a 6 év alatt, mit szeretünk a mi házasságunkban, és arról is, hogy min kellene változtatni.


Ezt a tortát sütöttem.
Ez a torta csokis. Természetesen :) Ez a nap mindenki kedvencéről szólt. Rengeteg pizzát sütöttem, aminek nagy Őm nagyon örült. És akkor gondoltam, magamat is meglepem. Csokis süti, ami egyébként karobos :) Recept később.
Ezt kaptam a nagy Őmtől. Igazi romantikus alkat. (A háttér már kevésbé.)
Apa az én barátom. Ezután én leszek a felesége.

Nimród meg egyszerűen csak jól érezte magát!

2011. október 13., csütörtök

Zsófi mondása

Én: Mit csináltatok ma az oviban?
Zsófi: Szedtünk szegfűt, rezedát és néhány szál kankalint.

2011. október 11., kedd

Kenyere el nem fogy

Egyszer itt már írtam arról, hogy mennyire szeretem a Gyermekdalok és Mondókák című dvd-t.
Egy ideig nem hallgattuk, aztán most megint. Vannak Zsófinál slágerlistás énekek, mint például ez:

Mostanában újra sokat énekelünk, aminek nagyon örülök. Zsófi nagyon lelkesedik a közös éneklésért, még akkor is, ha tudja, hogy Anya nem egy kiemelkedő tehetségű X-faktor :) Mindenesetre sokat éneklünk, táncolunk (anya táncolni sem tud, de ez sem zavar senkit :) ), ugrálunk. 

Persze néha komoly munkát is végzünk. Élőben követtük ennek az éneknek az eseményeit. Nem mentünk el ugyan egy aratásra (de ez is tervben volt), viszont megőröltük a búzát, és kenyeret sütöttünk belőle. Zsófi ezeket nagyon szereti.

Tönkölybúza
A kis házi malom, amivel megőröljük a búzát.
Zsófi, aki felügyel a lisztre.
Nagyon élvezi ezeket a feladatokat. Persze eközben Nimród sem tétlenkedik. Amint meglát egy kis ennivalót, mindent bevet a megszerzése érdekében. Lásd a képen:
A keksz nálunk a jolly-joker.
És a kész kenyér.

2011. szeptember 29., csütörtök

Királyság

Reggelenként bibliai történetet olvasunk együtt. Ilyenkor Zsófi odaül az ölembe és 5-10 percig bírja is :) Egyik alkalommal Joás történetét beszéltük meg, hogy gyerekként lett király. Beszélgettünk kicsit a királyokról, meg hogy gyermekként is lehet bölcsességet kérni és kapni a jó Istentől.
Annak rendje és módja szerint meg is koronáztuk az új uralkodót, amint mint a képen látszik, nagyon élvezett.


Sajnálatos módon a rend rakás magunk után nem a királyok erénye :)
Alattvaló is akadt, aki mostanában azt a küldetést tűzte ki célul, hogy mindenhova felmászik, minden Mission Impossible-t bevállal. Az a cél lebeg előtte, hogy megszerezzen valamilyen ceruzát, amivel aztán absztrakt alkotásokkal díszítheti a falat. Ki tudja, pár évvel később nem fog-e valamit érni?

A vicces az, hogy amikor meglátja, hogy elindulok felé (azzal a céllal, hogy megszerezzem a ceruzát), akkor nagyon gyors iramban a másik irányba fut, és testével védi a megszerzett kincset.  Nem egyszerű a küzdelem!

2011. szeptember 23., péntek

Az időbeosztásról

Mindig is küzdöttem vele. Valahogy sohasem tudtam beosztani jól az időmet.
Most sem vagyok teljesen elégedett vele, de sokat javult. Gondoltam, megosztom veletek az élményemet és a tapasztalatomat.

Mivel nem szeretek aludni, viszonylag korán kelek. Azaz kelnék, de a kisfiamnak hihetetlen érzéke van ahhoz, hogy jelezze, "cicizni szeretnék". Ilyenkor nézem, ahogy alszik, hallgatom a szuszogását, és átgondolom a napomat.
Eddig mindig fáradtan ébredtem, olyan semmihez nem volt kedvem hangulatom volt. De ahogy megjött az ősz (a kedvenc évszakom), máshogy kelek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy figyelek arra, hogy korán menjek aludni. Nem húzom el éjfélig a lefekvést, hanem 10-fél 11 és irány az ágy. Ezt is kitapasztaltam, hogy mennyire szükségem van az éjfél előtti alvásra. Sose hittem volna, mert én, aki éjféli bagoly  vagyok ez ugye elvi kérdés... hittem ezt. De most azt vallom, hogy lehet tanítani magunkat arra, hogy lefeküdjünk időben. Ha a gyerekeinktől ezt várjuk, akkor magunktól is lehet. A kulcs a jó időbeosztás.

Sok-sok oldalt és írást elolvastam, sokat tanultam a ti blogjaitokból is, némelyikbe belefogtam, némelyiket lehetetlen küldetésnek érzek, persze ettől függetlenül nagyon jónak találom. Mindenesetre egy ideje már formálódik, alakul az életemben az, hogy mit hogyan csinálok.

Kényelmes lévén muszáj volt valamit tennem. Mert mindig elfolyt és kifolyt az idő a kezem közül, és azt láttam, hogy sehova nem érek oda. Ezért hadat üzentem magamnak.
A hadüzenet lényege a következőn alapult: óvoda.
Furcsa ez talán, és én is meglepődtem ezen, de nekem sokkal jobbat tett az ovi, mint hittem.
Alapvetően pártolom az otthonoktatást, és híve is vagyok. Kicsi lányom viszont nagyon-nagyon gyermekközpontú, és nagyon vágyott oviba. Hosszú elmélkedés, pro-kontra érvek és nagy Őm néhány érve meggyőzött arról, hogy próbáljuk meg. Zsófi már kb. 1 éve vágyik. Sokszor volt úgy, hogy állt az ovi kapujában és szomorúan nézte a gyerekeket. Máskor, amikor a Pávaparkban kint volt egy oviscsoport, beállt hozzájuk játszani. Nagyon szereti az embereket, gyerekeket, a társaságot. Bárkivel eljátszik, nem zavarja, hogy nem vagyunk ott. Nem egy szoknyába kapaszkodós gyerek. Soha nem volt az.

Már 1 nap alatt beszokott. Második nap már simán otthagytam, nem hiányolt, nem keresett, hanem élvezte, hogy játszhat és gyerekek között lehet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak fél napot van. Vega család lévén nem eszünk ott. Bár ebben is rugalmasak és nyitottak voltak az óvónénik, mert megengedték, hogy bevigyük az ételt, ha úgy alakul. De én úgy döntöttem, hogy elég csak délig ott lenni. Ráadásul Nimródnak is nagyon hiányzik. Ő amúgy is egy látványosan unatkozó típus. Kb. 10 percig bír egy dologgal játszani, utána ki kell neki találni valamit. De amikor Zsófi itthon van, akkor nagyon jól elvannak, és nagyon aranyosan játszanak együtt. (Most is, hogy ezeket a sorokat írom, nem ám játszik, hanem áll mellettem, kapaszkodik a lábamba és néz rám az édes szemeivel: "Most mit csináljak? Unatkozom. Jó, akkor sírok." Ennyi.
Szóval, a gyerekek is korán kelnek. 7kor már általában fent vannak. Van idő a közös pizsamás reggeli játékra, a felöltözésre, a reggelire, mosogatásra (mert én nem tudok minden este felmosogatni, és kifényesíteni a mosogatót, ahogy a FlyLadyben kezdi az első nappal), és van idő arra is, hogy minden reggel megbeszéljünk egy-egy bibliai történetet. Ezt a könyvet használjuk:



Mindenki azt mondta, hogy semmire sem lesz időm ezalatt a 3 óra alatt. Ezalatt meg tudok főzni pl. Ugyan nem eszünk az oviban, de mindig megkapjuk a heti menütervet, mert ha egyszer valamiért mégis ott marad, akkor tudjam mire számítsunk. Megfőzöm ugyanazt, csak vegásan :) Egyébként mindig megvan a heti tervem.
Délre megyünk érte. Itthon ebéd és csendespihenő.
Délután aztán kézműveskedünk, biciklizünk, kint vagyunk az udvaron (kihasználjuk a jó időt), tanulunk, mert Zsófi igényli pl. a fejlesztő feladatokat, a betűk tanulását, vágást, színezést.

Persze a házimunkát ettől még be kell iktatni, és meg kell szervezni. Ez a nem könnyű, de ezzel is próbálkozom.
Mindenesetre most nagyon örülök, hogy szervezettebb lett az életem.

2011. szeptember 11., vasárnap

Szüreteltünk

Azt hiszem ma nem kell altatni senkit. Engem biztos nem.
Ma hajnal 3 óta fent vagyok, Zsófia kicsit megfázott, és nehéz éjszakája volt. A reggel döcögősen indult, de mikor megjött a mama, a nagybácsi és az unokatesó, minden betegsége elmúlt. Nem szenvedtünk ám látványosan. És még a reggel elkezdett Vízipók is ott maradhatott, ahol volt. Ezt máskor hatalmas tragédiaként éli meg, de mivel mindenki felment a hegyre szüretelni (még Nimród is), ezt ő sem hagyhatta ki.
Csak én maradtam egyedül. Főztem.

Nagyon húzós napunk volt. Idén rengeteg szőlő volt. A nap végére már nem tudtuk és nem tudjuk hova tenni a sok mustot. Mikor ezeket a sorokat írom, nagy Őm még présel.
De ettől függetlenül nagyon jól magunkat. A gyerekek főleg. A felnőttek jól elfáradtak, de ez egy ilyen nap, és már csak jövőre lesz ilyen. Meg persze még holnap egy kicsit :), de a nagyja elkészült.

Mivel mi nem iszunk alkoholt mustot készítünk a szőlőből. Tartósítjuk, így egész télen, sőt a következő szüretig is kitart. Nagyon finom dolog ez. Hamarosan - ha lesz egy kis időm rajzolni, meg alkotni - Zsófival megbeszéljük a kánai menyegző történetét. Meggyőződésem, és Jézus jellemét ismerve is úgy gondolom, hogy nem bor folyt ott, nem bort hozott létre a vízből, hanem a lehető legfinomabb mustot.
Mindenesetre rengeteg lett. Reméljük, hogy a nagy részét el tudjuk adni. Tavaly 2 óra alatt leszedték, idén még délután 3-kor nem végeztünk, így hagytunk néhány sort. Hálásak is vagyunk a jó Istennek a jó termésért, a szép időért, a finom édes mustért.

A menüt is megosztom veletek, ha már olyan finomra sikerült:

A vegetáriánus menü rántott sajt volt és rántott zeller. Ezt mi nagyon szeretjük nagy Őmmel. Meg kell mondjam, a leghamarabb ez fogyott el :)
És persze, mivel a kedvenc, egy szem sógorom csak húst eszik (ha nincs, akkor inkább nem eszik), ezért készítettem azt is. Grill csirkecombot. Annyira nem lelkesedem érte, de az egész családban csak mi vagyunk vegák, és mindig mindenki gondol ránk. Akkor mi is gondolunk rájuk.


Mondjuk ez nem egy húsmentes menü, de a sógoromnak megcsinálom...

Nos, szóval eme kedves sütős blogon találtam ezt a nagyon finom süteményt. A csokoládé amúgy is nagy kedvencem, és már egy ideje szerettem volna valami újat is sütni, nemcsak mindig a ronda, de finomat, ami azért mindig vezeti a slágerlistát a családban, ismerőseim körében, és nagy Őm munkahelyén is :)

És persze az elmaradhatatlan bukta. Ahhoz képest, hogy mindenki azt mondta, hogy nem szereti a szilvalekvárt, alig maradt. Ezt még a sütőből kivéve kaptam le, biztos, ami biztos.


A mai napunk képekben:

A munka heve és lelkesedése
Zsófi és a sár (Nagyon bírják egymást)

Nimród koszos arcberendezéssel
Dorina (keresztlányunk) beállt szőlőt darálni. Hajrá Dorina!
Ebből csak a kettő a miénk, de a harmadik is lehetne...

2011. szeptember 2., péntek

Ovi várás

Hamarosan elkezdjük az ovit. Zsófi már nagyon várja.
Igazából úgy volt, hogy a jövő héten kezdünk, de még nem készült el az óvoda - átépítés alatt van -, és ezért ideiglenesen egy másik helyre költözött. Ezért úgy döntöttünk, hogy csak szeptember közepétől megy majd.
De már nagyon várja. Pár napja nálunk voltak az óvónénik, akiket  már nagyon várt. Ezt a rózsát készítette nekik. Óvónénik persze nagyon örültek.
Zsófi nagyon várja már, hogy mehessen. Tényleg nagyon vágyik. Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok majd. Ha eljön az ideje, mesélek róla :)

2011. augusztus 31., szerda

És a nyertesek...

Ma elég későn értünk haza. Befizettük a csekkeket, elmentünk megnézni a kastélyparkba a halakat és a pávákat.
De azért megejtettük a sorsolást :)

A sorsolás Zsófi kiskosarából történt
Az első nyertes:
KATUS


A második nyertes:
KAMILLA
GRATULÁLOK!