A forró csokoládé nemzeti napja – január 31.
Ez az ital az esős napokra, a síelésre, a szánkózásra, vagy akár egy csendes napra emlékeztet, amikor nézzük a hóesést. Sűrű, selymes, pirítós, és általában tejszínhabbal megfojtva – semmilyen más ital nem hoz olyan meleget az életünkbe és ízlelőbimbóinkba, mint a forró csokoládé.
Kényeztesd magad kedvenc bögréddel, mert január 31-én ünnepeljük a Nemzeti Forrócsokoládé Napot, a kedvenc csokoládéitalunknak szentelt napot.
Csak mert mostanában a lelkemnek szüksége van egy kis cukiságra.
És bár macskamániás vagyok, de azért a nyuszikat is cukinak tartom.
Minden nap ünnep! - A menekülés nemzeti napja - január 30.
Hát persze, hogy újra Jane Austen.
Mivel Jane Austen rajongó vagyok, nem tudok mást mondani, el kell olvasni, meg kell, meg kell nézni a filmet. És ne feledjétek! Az Austen könyvek nemcsak egyszerűen romantikus irodalom, hanem jellemrajz, élethelyzet, elgondolkodtató pillanatok sokasága!
Történet:
„Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó:
csinos volt, eszes, gazdag, deríís természetű; már huszonegyedik évében
járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte." E sorokkal kezdődik a
jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma regénye; s az
említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is
végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok
iskoláját.
Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon
át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz,
mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik
derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életüket, mintha az országnak
semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz.
De a szereplők újszerű érzékenységén, társadalmi komédiájuk apró
mozzanatain mégis érezni, hogy a világ épp változófélben van körülöttük.
A Podcast itt hallgatható.
Szerintem ebben a beszélgetésben minden benne van. Hallgassátok meg, szerintem érdemes!
Fantasztikus!
Minden nap ünnep! - Pop Art nap – január 28.
1Sámuel 20; 2 Sámuel 9
A történet 1. Sámuel és 2. Sámuel részéből származik. A két könyv egy Sámuel nevű emberről kapta a nevét, aki szerette Istent, az Ő prófétája volt. Elmondta az embereknek, amit Isten akart, hogy tudjanak. Ebben a történetben a HŰSÉGRŐL lesz szó.
A hűség nagy szó, igaz? A hűség azt jelenti, hogy azt teszed, amit mondasz. Olyan ez, mint egy ötös egy baráttól, aki azt mondja: „A barátod leszek, bármi is történjen!” Kezdjük két jó baráttal, Dáviddal és Jonatánnal.
Országos Csokitorta Nap – január 27.
Szerelem volt az első harapásra.
Sokféle formában megjelenhet: réteges, olvadt, bundás, pihe-puha, habos, dekadens, fagyos… …de egyformán szeretünk.
Te vagy az oka annak, hogy tudjuk, milyen a boldogság íze. Lehet, hogy a te különleges napod csak évente egyszer jön el január 27-én, de te vagy az oka annak is, hogy tudjuk, hogyan ünnepeljünk VALÓBAN egy születésnapot vagy egy édes Valentin napot.
Megbetegítenénk magunkat miattad. Ellopnánk neked az utolsó darabot. Még a tálat is megnyalnánk neked. De nem számít, mi továbbra is visszatérünk érted. Mindig köszönöm a csokis, dekadens jóságodat.
Tisztelettel,
A világ összes csokitorta szerelmese
A házastársak nemzeti napja – január 26
Gondolom rájöttetek, hogy nem a csizmák miatt választottam, hanem az egyszerűsége miatt, és azért, mert fa. Imádom a fa dolgokat, azokat, amik ebből a természetes anyagból vannak. Olyan különleges hangulatuk van.
Mondjuk nálam biztos egyik sem lenne ennyire minimalista.
A fotók a countryliving oldalról vannak. Csak kattintsatok rá, és biztos vagyok benne, hogy ti is elvesztek benne, ahogy én. Nagyon magával ragadó az egész.
Ugye szerintetek is?
Fantasztikus!
Ellentétes nap – január 25
E. S. Gardner a másik nagy kedvenc íróm. A megunhatatlan, a jogi sziporkáiról ismert Perry Mason megálmodója. Még fiatal koromban akadtam rá a könyveire, és amit tudtam, az összeset felvásároltam. Főleg antikváriumokból. Többször is elolvastam, szinte rongyosra. Jó, mondjuk volt olyan, amelyik már kicsit nyúzottan érkezett, de engem ez sem zavar.
Nagyon élvezem a nyomozásokat, a különleges történetet, ahogy indul, ahonnan indult. Mint ez a könyv is. Egy étteremben kezdődik, ahová a Mason és a titkárnője mennek vacsorázni. Aztán egy jó kis nyomozós történet kerekedik ki belőle, és a végén a tárgyalóteremben, amikor és ahogy Mason kérdez, az valami fantasztikus. Izgalmas. Letehetetlen.
Mivel
nem vastag könyvekről van szó, gyorsan lehet velük végezni. Egy este
alatt, vagy maximum két délután. Mindenképpen ajánlom.
Perry Mason megunhatatlan! :) A sziporkái, a visszavágásai, a keresztkérdései. Egy kicsit mindegyik sztori hasonlít, de közben pedig mégsem. Szeretem ezeket a régimódi krimiket. Mert én ennek az időszaknak a krimijein nőttem fel, a Tetthelyen, a Derickken, vagy a San Francisco utcáin. És bár gyerek voltam, fiatal, sok mindent nem értettem, mégis magával ragadott. Ahogy ezek a könyvek is. Ráadásul az Albatrosz sorozatokat nagyon szerettem, és még most is sok megvan, olvasom is őket, ahogy tudom.
Mason igazán jó figura, én minden részben szurkolok, hogy összejöjjön a titkárnőjével, de ugye akkor az már nem lehetne az igazi. De nagyon szeretem, ahogy Paul Drakekel ugratják egymást, vagy ahogy Della Street jó kis személyiségrajzokat fest le az aktuális kuncsaftokról. Meg Tragg hadnagy, aki bírja Masont, de olyan, mintha mindig le akarná tartóztatni. A tárgyalóteremben pedig a főügyész - aki tényleg a nagy ellenség -, aki mindig mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy Mason börtönbe jusson. Izgalmas.
A történet persze megint olyan csavaros, hogy azt az olvasó nemigen tudná egymaga megfejteni, bár egy-két apróságra rá lehet jönni, vagy a sokadik Perry Mason kötetet olvasva rá lehet érezni. De hát nem is az a lényeg igazán, hogy mi rájöjjünk, hanem, hogy a keresztkérdések során Perry újra és újra bebizonyíthassa, milyen remek ügyvéd. :D
Idézetek a könyvből:
Minél többet tud valaki a fegyverről, annál inkább rájön, hogy nem is olyan veszélyes dolog. Az ember mögötte – az a veszélyes.
Minden pénzét könyvekre költötte.
Azt nem mondom, hogy nem olvastam ettől jobb Masonös könyvet, de ez sem volt rossz. Tele volt fordulattal, izgalommal.
✔
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és dátummal is megjelölte a Hymnus, a Magyar nép zivataros századai című költeményét.
Az osztálya megkérte Zsófit, hogy készítsen egy plakátot erre a jeles alkalomra. Ahogy Zsófim látja ezt az ünnepet:
Az ölelés nemzeti napja – január 21.
Ez egy olyan aranyos feladat, hogy gondoltam, megosztom veletek. :)
Kinyomtatható,
megrajzolható, újratervezhető. Ha nagyobba csináljátok, akkor
mindenféle állatot bele lehet ragasztani. A kreativitás határtalan. :)
Sokszor kérdezték már tőlem, hogy mikor van időm sorozatokat nézni. Nos, esténként, vagy amikor vasalok, főzök. Mert máskor nem jut rá idő. Ezért is szoktam - a legtöbbször - 1-2 évados sorozatokat kiválasztani, bár van kivétel. A Blacklisttel, ami a kedvencem még mindig nem végeztem, mert ott nincs már szinkron, és azért az én angolom nem olyan jó, hogy vasalás mellett azt is figyeljem, hogy mit mond. Arra, hogy leüljek feliratos sorozatokhoz, ahhoz aztán végképp nincs időm. Pedig sokat kinéztem már. :)
Biztosan észrevettétek, hogy mostanában sok sorozatról írok. Ezek olyanok, amiket évekkel ezelőtt láttam, de elfelejtettem írni róla, vagy írtam már egy bejegyzést, csak nem osztottam meg. Most próbálom pótolni, mert azért vannak jó sorozatok.
Ez nem az. :( Gondoltam, megnézem ezt.
Az a címe: TÚSZDRÁMA A FEHÉR HÁZBAN (NO EASY DAYS)
de ahogy látjátok, megint nem sikerült jól lefordítani a címet. Általában vannak fenntartásaim az ilyen jellegű filmekkel, az egyik, ami nagyon tetszett nekem, és a Fehér Házban játszódik, az a Gyilkosság a Fehér Házban, és Wesley Snipes játszik benne. Na, az jó volt. Ez meg nem annyira.
Az elnök lányát elrabolja egy brit zsoldos katona, aki váltságdíjat
követel. Az egyetlen remény arra hogy megmeneküljön, egy lázadó
haditengerészeti kommandós.
Én ezt a Sorozatbarát oldalon láttam.
Persze, próbálták érdekessé tenni, és lehetett volna érdekes is, de szerintem a rossz fiút játszó Simon Phillipsen kívül nem igazán sikerült a többieknek. Még a főszerepet játszó Sean Brosnan sem volt jó, pedig lehetett volna, hiszen Pierce Brosnan fia. Ha megnézitek, hasonlít is rá.
Ami viszont jó volt, hogy Varga Gábor szinkronizálta a rossz fiút játszó Simon Phillipsent. És Varga Gábor lett nekem most a kedvenc szinkronhangom. Nekem most ő a NAGY kedvenc.Azt hiszem egyszer erről is írok, mármint a szinkronhangokról, mert nagyon szeretem a jó magyar szinkront.
Mindenesetre megnéztem, és valószínűleg terveztek 2. évadot, de nem lett belőle semmi. Sok minden úgy is maradt, meg lógott a levegőben, hogy kivel mi lesz, de van ez így.
Az én véleményem szerint gyengécske volt.
Már ezt a sorozatot is láttam régebben. Elsősorban azért, mert nagyon kedvelem Mark Valleyt, (aki bekerül a legjobb 20-ba) aki szerintem egy jó színész. Több sorozatban láttam már, legtöbbször kis szerepekben, de ebben, és a Boston Legalban (amiről persze még nem írtam, de tervben van - főleg, ha újra megnézem :) ) kedveltem meg igazán. Amúgy is olyan férfias férfi szerintem.
Mondjuk fordíthatták volna már szó szerint a sorozatot, hiszen mindannyian tudjuk, hogy szó szerint Emberi célpont lenne a helyes. Mindegy is. Ezért is inkább az eredeti plakátot tettem ide, nem a régit. Szerintem egyébként egy jó sorozat lehetett volna, kár, hogy csak két évadot ért meg. Én láttam benne fantáziát, és az alapötlet is jó volt.
Ezt az amerikai akciófilm-sorozatot, 2010-ben forgatták.
Egy nagyon egyszerű mondanivalója van, mert hiszen hősökre mindig szükség van, és van valaki, akinek a múltjában van olyan, ami megváltoztatja, és ő is más akar lenni. Szerintem ez a legegyszerűbb megfogalmazás.
Fantasztikus!
Nemzeti Semmi Nap – január 16.
Volt már olyan, hogy rajtakapták a „semmit sem csinálva”, és szégyellték, hogy lustábbnak érzi magát, mint az átlagember? Biztos lehet benne, hogy ez ma, január 16-án, a semmi nemzeti napján nem fog megtörténni. A semmi nemzeti napját 1973 óta „ünnepeljük”.
Mivel az ünnep ékességei és pompája a szó szoros értelmében semmit sem tesz, mint a névadója, nincs sok mondanivaló. A gondolatébresztő azonban eszünkbe jut – ha nem csinálsz semmit, nem csinálsz valamit úgy, hogy a semmi nem az, amit csinálsz?
A Nemzeti Semmi Története Napja 1972-ben Harold Pullman Coffin újságíró javasolta a Nemzeti Semmi Napot, mint „nem eseményt”, amelyet minden január 16-án meg kell tartani – a semmittevés mellett. nyomtatott alkalmak az 1950-es évek óta.
A Nemzeti Semmi Napot a Coffin saját „Nemzeti Semmi Alapítványa” támogatja. Nem meglepő, hogy erről a szervezetről semmit sem lehet találni. Címéhez híven még weboldala sincs. Íme egy tény, amely a „semmi” gondolatát jelölheti. Martin Luther King napja január harmadik hétfőjére esik, minden hetedik évben. Az esemény egybeesik a Nemzeti Semmi Nappal, ami kisajátítani látszik azt a gondolatot, hogy a Nemzeti Semmi Napon minden évben semmi sem történik. Mivel az MLK-t a Polgári Jogi Mozgalom alatti erőszakmentes aktivizmusáért ünneplik, sokan cáfolhatják a semmi gondolatát ezen a bizonyos napon.
Nem csak ezt, hanem más napokat is ünnepelnek a semmi ideájával ellentétben. A Nemzeti Semmi Napja ellenében a Kanadai Realista Társaság (RSC) vallási ünnepet hirdet There's Always Been Something Day néven, THABS néven, amelyet július 8-án annak a felismerésnek az ünneplésére szentelnek, hogy „ha nem lenne semmi, most nem lenne semmi."
A történelem tele van filozófusok és írók közötti vitákkal a „semmi” tanulmányozásáról. Mert a kérdés az, hogy mi a semmi? A semmi kérdésének megválaszolásához meg kell találni a semmi értelmét. A világűrben már a „semmiség” valódi természete is nézeteltéréseket okoz a szakértők között, mert sokan azt állítják, hogy a valódi, semmitől mentes tér sem semmi, mert az űrben a kvantumrészecskék gravitáció nélkül is léteznek. A Nemzeti Semmi Napján a nap népszerűsítése ellentmondásos, mert a napot „nem eseménynek” szánják, ami azt jelenti, hogy nem szabad eseménynek tekinteni, és olyan dologra utal, amelynek nincs jelentősége, következménye vagy érdeke.
https://nationaltoday.com
Vasárnap este színházban voltunk Férjjel. A székesfehérvári Vörösmarty Színházba szoktunk járni, és amit lehet, megnézünk. Ezen a napon A Király beszéde című darabot adták. Biztos emlékeztek rá a filmről. Színdarabban kicsit más volt, de szerintem nagyon jó. Nagyon szeretem a fehérvári színészeket, jó sok darabot láttunk, és persze azért is örültem, mert a kedvenc színészem is játszott benne. Churchillt. :)
És amúgy is szükség van arra, hogy randira menjen az ember a házastársával.
Mindörökké!
Fantasztikus!
Kivel is kezdhetném a sort, ha nem az egyik, vagy a fő kedvenc írónőmmel?
Hát persze, hogy Ő! Ki más? A krimi koronázatlan vagy igazán megkoronázott királynőjével, aki mindenki, vagy legalábbis sokak kedvence! Annyira jól ír, és olyan fordulatos és izgalmas, hogy magával ragad, mindig magával ragad.
Bevallom őszintén, hogy nekem a kedvenc könyveim tőle azok, amelyekben sem Miss Marple, sem Poirot nincs benne. Természetesen azokat is nagyon szeretem, de nagy rajongója vagyok Tuppence és Tommy Beresfordnak, és nagyon sajnálom, hogy kevés könyvében szerepelnek csak. Ők egy nagyon vicces házaspár, és rendkívül vicces kalandokba tudnak keveredni.
De a Marple-regények közül ez az egyik kedvencem. Ezért is gondoltam, hogy ezzel kezdem. Először arra gondoltam, hogy ABC szerint olvasom újra a Christie-könyveket, mert úgy érdekes lenne. Még tinédzser voltam, és olvastam egy könyvet. Sem a címére, sem az írójára nem emlékszem, mármint, hogy mi volt az, és abban volt az egyik szereplő, aki a könyvtárban ábécé szerint olvasta a könyveket. És ez olyan sokszor eszembe jut. De persze nem kell, hogy így működjön.
A Paddington 16.50 egy jó kis könyv, érdekes, izgalmas, jól megírt regény. Tényleg végig azon gondolkodsz, hogy a "néni" tényleg látta-e, meg hogy vajon miért is nem hisz neki senki. Természetesen Miss Marple igen. Agatha Christie ebben a történetben is megcsillantja zsenialitását.
Nagyon izgalmas az alaptörténet, nagyon eredeti ötlet. Miss Marple
ezúttal szinte a semmiből kezdi meg a nyomozást, hiszen még azt sem
tudjuk, tényleg történt-e gyilkosság, majd nem is teljesen személyesen,
hanem Lucyn keresztül fejti meg a rejtélyt. Lucy nagyon izgalmas,
szerethető karakter, aki nagyszerű munkát végez, de a többi szereplő is
nagyon érdekes, összetett.
Izgalmas. Váratlan. Egyedi.
Összegyűjtöttem azokat a kiadásokat, amik megjelentek. Nekem a középső van meg, egy régi kiadás.
A Paddington 16.50 Agatha Chrisite egyik regénye, mely 1957-ben a William Collins Sons and Company Ltd. adott ki Nagy-Britanniában. Eredeti címe 4.50 from Paddington. Magyarországon 1972-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.
Mrs. McGillicuddynak igazán nem volt túlságosan élénk a fantáziája - mégsem hitte el senki, amikor azt állította, hogy szemtanúja volt, amint a szomszéd vágányon haladó vonat ablakában egy magas, sötét hajú férfi megfojtott egy szőke nőt. Illetve.. egy valaki mégiscsak hitt a derék skót hölgy szavában, és szerencsére ez az egyvalaki nem más, mint az aranyos, ősz hajú, finom modorú Miss Marple, aki Agatha Christinek nem egy regényében sikeresen leleplezte a gyilkost. Bízvást nem követünk el indiszkréciót, ha eláruljuk: Miss Marple-t ezúttal sem hagyja cserben briliáns logikája, és Agatha Christie olvasóit most sem éri csalódás.
Idézetek a könyvből:
A legszörnyűbb dolog a gyanú. Az, hogy az ember nem tudja. És talán sohasem tudja meg!
Azt hiszem, nagyon romantikus vagyok. Talán azért, mert nem mentem sohasem férjhez!
Kétségkívül vannak a világon olyan szent életű emberek, akik közömbösek a pénz iránt. Én azonban még sohasem találkoztam eggyel sem.
✔😊