2016. szeptember 29., csütörtök

A nagy ígéret 2.

"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok." János 14:15


Egy másik érv az szokott lenni a szombattal kapcsolatban, vagy a nem-szombattal kapcsolatban, hogy nem mindegy, hogy melyik nap megyünk a templomba, vagy gyülekezetbe?
NEM MINDEGY? 

Erre csak az egyik főiskolai tanárom válasza jut az eszembe:
 "Ha mindegy, akkor miért nem lehet az, amit az Úr mond?"
Igen, az tény, hogy munkával nem lehet a mennybe jutni. Mármint az olyan munkával, ahol
valaki nagyon sokat dolgozik, teszi a dolgát, a feladatát, és úgy érzi, hogy csak ez létezik számára.
Nem lehet úgy bejutni a mennybe, hogy CSAK JÓT TESZEK az emberekkel, és a
JÓ CSELEKEDETEIM majd segítenek. Ez édes kevés!
Az egyetlen dolog, ami igaz Isten előtt, az Jézus vére, amely a mi vérünkért ontatott.
Hiszen ő az út, az igazság és az élet. Jézus az egyetlen út.
Ha hiszünk benne, ha van vele kapcsolatunk, ha fontos lesz az életünkben, akkor megmenthet minket attól,
hogy ne éljünk örökké. Azonban a kegyelem nem ad engedélyt arra, hogy megszegjük Isten törvényét.
Sokszor hallja az ember: ÉN JÓ EMBER VAGYOK, mert nem lopok, nem ártok másoknak, nem ölök,
nem veszem el más házastársát... és ez mind igaz is. Sok ember betartja ezeket a szabályokat,
mert TUDJA, hogy ezek szabályok. Ez a Máté 7,12 elv, amit Zsófia nagyon szeret, sokszor emlegeti.
A Fürkész tábor alapigéje is volt. :)

Szeretjük Istent. Ezért járunk közösségbe, ezért fontos számunkra a hit, a közösség.
Mert örökké szeretnénk élni. Mert szeretnénk örökké az Atyával lenni.
De most is azt gondolom, hogy a kegyelem nem elég. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy mivel ő hívő
és templomba jár, predesztinálva van arra, hogy örök élete legyen. Tényleg hívő és tényleg jár templomba
minden héten, de ugye ezt ti is tudjátok, hogy kevés?
Én hiszek abban is, hogy a Törvény betartása is nagyon fontos.
A kettő, ti. a KEGYELEM ÉS A TÖRVÉNY csak együtt működik!
És ha én szeretem Istent, akkor megtartom az ő parancsolatait.
Ezt mondja a Biblia:

"Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, 
és a szombatot  gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, 
és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván:
Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, 
és azt művelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt."
(Ézsaiás 58,13-14)

Egy másik érv, hogy az emberek úgy próbálják igazolni a NEM SZOMBATOT, hogy Jézus meghalt
a kereszten, és vasárnap támadt fel. Ezzel megváltoztatta a törvényt. De nem ez történt.
Amikor Jézus meghalt a kereszten, ő a ceremoniális törvényeket változtatta meg, mint a hibátlan bárány feláldozása. Az ószövetségi időkben ez az áldozat mutatott Jézusra.
Miután Jézus meghalt a mi bűneinkért, már nem szükséges, hogy áldozati bárány.  
Itt olvashattok egy jó írást erről.
Isten SZENT törvénye a Tízparancsolat mindig volt és mindig lesz.
Isten SZENT törvénye soha nem változik.

Emlékeztek, hol olvashatunk erről először a Bibliában?
"És csinált az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözte őket." (I. Mózes 3,21)
Már itt előre mutatott, ez a tett, a cselekedet a bárányáldozatra. És sokáig, az ószövetségi időkben áldozatot kellett bemutatnia Izrael népének, amely szintén előre mutatott Jézusra.

 A Biblia azt mondja:
  • Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. MÁTÉ 5,17
  • Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogy nem a törvényből egy pontocskának elesni. LUKÁCS 16,17
  • A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük. RÓMA 3,31
  •  Mert én, az Úr, meg nem változom..." MALAKIÁS 3,6
A nagy kérdés az volt számomra, hogy vajon Isten valóban meggondolta magát a szombattal kapcsolatban? Ha igen, akkor az utolsó ige semmit sem ér, és ha egy ige nem ér, nem ér a többi sem. 
De én nem ilyennek ismertem meg Istent.

A gyerekeknek el szoktam mondani egy példát.
Mondjuk autóval haladunk, és gyorsan megyünk. Átlépjük a sebességhatárt. Megállít a rendőr.
Te tudod, hogy rosszat tettél, tudod, hogy gyorsan mentél. Bocsánatot kérsz a rendőrtől, elmondod, hogy nagyon sajnálod. A rendőr, mivel rendes, megbocsát. Nem büntet meg, hanem megkér, hogy ne menj többet gyorsan. 
Legközelebb is elindulsz, és azt gondolod, hogy mehetek egy kicsit gyorsabban az előző alkalommal is megúsztad. Be fogod-e tartani a sebességhatárt? Vagy abban reménykedsz, hogy egy ilyen rendes rendőrrel találkozol újra? 
Megszegted a törvényt, de a rendőr megbocsátott.
A törvény még mindig ott van, és mi mindig megszegjük a törvényt. Jézus is megbocsát. 
De ahogy a rendőri helyzettel sem helyes visszaélni, úgy az istenivel sem.

Szerintem fontos dolog megtartani Isten szabályait, törvényeit a legjobb tudásunk szerint. Isten nem félelmetes és nem diktátor. Csak az emberek gondolják annak. Ha az lenne, Jézus nem halt volna meg értem, értük. Az én részem az, hogy vagy elfogadom vagy nem. 
Minden rajtunk múlik.
Az én döntésem az IGEN ÉS A NEM.
Az én döntésem, hogy Istent választom, vagy inkább azt, hogy nem hiszek benne. És Ő nem erőlteti ránk magát, hanem engedi, hogy mi döntsünk. Ő csak javasol, segít, irányít, támogat. 

2016. szeptember 28., szerda

Az én Bibliám # 3.

Nagyon vicces, mert az 1. és a 8. osztályban ugyanazt tanuljuk hittan órán. A 8-os lányokkal nem olyan könnyű, de azért jókat beszélgetünk. Ellenben a 6 évessel, akinek nagyon nyitott a szíve ezekre a dolgokra. És én nagyon hálás vagyok érte. :)

Lucifer egy nagyon különleges angyal volt. Nagyon okos, nagyon szép és különleges személy. Mégis úgy döntött, hogy rossz gondolatokat enged be.
Az angyalok nem is tudták, hogy Lucifer miről beszél nekik, és nem is tudták, hogy mit gondoljanak. Addig a pillanatig nem jutott az eszükbe az, hogy a szabályok gátolják őket abban, hogy boldogok és szabadok legyenek.  Hiszen mindig annak érezték magukat. Soha egyetlen angyal sem volt irigy, önző, semmilyen gonosz gondolat nem volt a fejükben. Az sem jutott az eszükbe, hogy Isten igazságtalan.

Az angyalok többsége biztos volt abban, hogy Lucifer gondolatai tévesek. De amikor könyörögtek neki, hogy változtass meg a véleményét, és legyen újra boldog, Lucifer túl büszke volt beismerni, hogy hazugságot állított Istenről.

Csakhogy amint egyre figyelmesebben hallgatták Lucifert, voltak olyan angyalok, akik kezdtek hinni a hazugságainak. Kezdték sajnálni őt. És már nem szerették úgy Istent, ahogy azelőtt.

Felmerül itt egy nagy kérdés, amin érdemes elgondolkodni.
Az emberek késztethetnek-e bennünket arra, hogy szeressük őket?
Néha a mi szüleink is elvégeztetnek velünk ezt-azt, amihez amúgy semmi kedvünk. De rávehetnek-e a szüleink arra hogy szeressük őket? Nem. Emberek nem tudnak rávenni más embereket arra, hogy szeressék őket. Hiszen a szeret belülről jön, nem igaz? Szeretjük a szüleinket és tudjuk, hogy ők is szeretnek minket. És azt is, hogy ők nagyon vigyáznak ránk, mert kötelességük? Aligha.
Nem akarnánk ezt. És azt is tudjuk, hogy amikor megbüntetnek minket, azért teszik, mert túlságosan szeretnek bennünket ahhoz, hogy hagyják, hogy rossz dolgokat tegyünk.
Isten nem akarta, hogy az angyalok vagy az emberek azért szeressék Őt, mert szeretniük kellett Őt. Ez borzalmas lett volna.
Senki sem lett volna így boldog. Inkább mindenki félt volna Istentől.
De ő ezt nem akarta, mert Isten a SZERETET ISTENE!

Ezért nagyon fontos, hogy mindig mindennek utána járjunk, és megkeressük a Bibliában. A legjobb forrás!

2016. szeptember 27., kedd

A szőlő - fáradtság ellen

Ősz van, és ez egyértelműen a finom gyümölcsök ideje. Számomra ilyenkor a legcsodálatosabb gyümölcs a szőlő. 

Sajnos nálunk idén elmarad a szüret, mert a nyári jégeső rendesen elverte a szőlőnket, és ami maradt, azzal nem kenjük össze a prést és a darálót.
Pedig jó dolog a szőlő, és mindenki szereti a családban, kivéve Nimródot, aki mint tudjuk, nem fogyaszt el gyümölcsöt. Persze mi várjuk, hogy olyan élményekben legyen részük, mint Izrael népének, amikor eljutottak Eskol völgyéig. :) A szőlő egy csodálatos találmánya Istennek.
Még a Bibliában is megtalálható.
"Mikor pedig eljutottak Eskol völgyéig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vitték azt rúdon; és a gránátalmákból és a fügékből is szakasztottak." (IV. Mózes 13,24) 


A szőlő az egyik legnagyobb energiatartalmú, tápanyagban frissítő gyümölcs. Annak ellenére, hogy alacsony a C-vitamin tartalma, mégis számos értékes hatással rendelkezik. Vastartalma ajánlott vérszegénység, fáradtság, legyengült szervezet számára. Bizonyos súlyos betegségek, székrekedés vagy gyulladásos megbetegedések kockázatának csökkentésére is alkalmazható. 
Védi az agyat és az idegrendszert, erősíti az érfalakat. A szőlő héjában és magjában gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. 
Szervezetünk veszélyes és gonosz ellensége a szabad gyökök. A szőlőmagban található polifenol nevű anyag viszont képes hatástalanítani ezeket. Ehhez azonban fogainkkal el kell roppantani a kis szőlő magocskákat, különben a jótékony hatású anyag ki sem jut az emésztőrendszerbe.  

Gyerekeknek egy kis színező hozzá. 



Fontos, hogy a gyermekeink is megismerjék a zöldségek és gyümölcsök hatását a szervezetünkre.
Mivel nekem van 1 db gyermekem, aki nem eszik semmilyen gyümölcsöt, de szereti az információkat, próbálok minél több jó dolgot elmondani egy-egy finomságról, amit Isten adott nekünk.
Ezért is szeretném majd egyre több zöldséggel és gyümölccsel megismertetni a gyerekeket!

2016. szeptember 26., hétfő

BOLDOGSÁG KIHÍVÁS # 1.

KEZDJÜK ÚJRA! régi - új.
Ezt a bejegyzést már megírtam régebben, fel is tettem, de most újra aktuálissá vált számomra.
Ez egy régi bejegyzésem volt, de a feladat ugyanaz.
Ez az előző noteszemből van, de azóta már másikat használok. :)
Túl sok mindent kell fejben tartanom, és váltottam arra, hogy minden egy helyen legyen... :)


Én eddig csak 3-at írtam le, mert kicsi volt a noteszem, és csak ennyi fért bele. Hogy csak ilyen kicsit vettem, már megbántam, de majd legközelebb figyelek erre :) Az igazság az, hogy a nyár nekem nagyon kimaradt, de MOST szeptembertől újra működik.

Alapvetően egy pozitív ember vagyok. Legalábbis én ezt gondolom magamról. De lehet, hogy nincs így, néha azért sikerül kijönnie belőlem a negatív természetemnek, aminek annyira nem örülök Nem vagyok kötekedő és lázadozó típus, de azért néha nekem is sikerül kikelnem magamból. Ám ezt sem úgy teszem, hogy dühöngök, csapkodok, vagy ilyesmi... hanem kibeszélem magamból. Nem befelé fordulok, hanem elmondom. Igen, elsősorban Istennek, mert ő az én "Lelkigondozóm". Ő az egyetlen, akinek úgy igazán el tudom mondani, őszintén, hogy mi zavar, mi a bajom, és nála nem kell diplomatikusan fogalmaznom, ha értitek mire gondolok. (Nem a csúnya beszédre, mert nem beszélek így. Nem is vagyok híve és nem is értek vele egyet.)
De olyan jó érzés, amikor az emberben feszültség van, és elmondhatja, kiadhatja magából.

Néha viszont fáradt, túlterhelt és elégedetlen az ember.
Próbálok küzdeni ezzel, mert nem akarok "magyar mentalitást" képviselni. Szeretem az életemet, és tényleg a boldog és elégedett emberek táborába tartozom. Hiszem, és AKAROM hinni, hogy ez így van.
Vagyis ÍGY VAN!

De elhatároztam, hogy odafigyelek az apró dolgokra is az életemben. Többször tettem már ezt, éppen azért, hogy ne feledkezzek el arról, hogy az ÉLET, amit sokszor szidunk, bántunk, aminek sokszor dünnyögünk és amivel elégedetlenek vagyunk, hoz apró és jó dolgokat is. És én azt vallom, hogy nem kell nagy dolgoknak történnie ahhoz, hogy BOLDOG legyek.

Nem is lehetne jobb témával kezdeni a Boldogság kihívást, amiben remélem többen is részt vesztek!
Jó móka lesz!

JEGYEZZ LE, HOGY MI MINDENÉRT VAGY HÁLÁS! 
Én vettem egy naptárt, és most szeptembertől abba írok, jegyzek le mindent.
Mert ez mindig kéznél van, és hordom is magammal. Ebbe könnyen bele tudom írni, hogy mikor mi fog történni. Az időbeosztást, a feladataimat, ilyesmit. Nem színezek, nem írok más színnel, de mindig tudom, hogy hol tartok. 
Vannak, akik az ilyesmit profira fejlesztették: Via, Timi, és még mások, de nekem nincs rá időm. Pedig biztos jó dolog és még jobb öltet, de sok idő, és arra, hogy szépen írjak, színezzek és dekoráljak már 100 %, hogy nem jut időm.
 

2016. szeptember 24., szombat

Hálás szombat # 48.

Igen, valóban régen írtam már hálás szombatot, valahogy mindig kimaradt, pedig gyűjtöttem a sok-sok hálát, de mivel kicsit szétszórt is vagyok, meg időhiányban is küzdök...
De azért van miért hálát adni ezen a héten is. (Még ha eltelt néhány hét, hónap
  • Újra edzeni járni.
  • Elkezdődött az oskolai úszás, és a két gyermekem egyszerre úszik, így nem kell külön mennem hajat szárítani. 
  • Zsófia ötöst kapott úszásból, és már igencsak a haladóknál van. Az iskolai úszásban. 
  • Idén elkezdtük az öttusát - mindkét gyermekemmel, ott a kezdő nagyoknál van, de majd behozza a lemaradást. Az ilyesmiben nagyon kitartó és nagyon ügyes.
  • Kemény kertrendezésbe fogtunk. Kivágtuk a rózsáinkat, de azért egy megmaradt, aminek jó az illata. 
  • Szerelmes kép rólunk, amit Zsófia készített
  • Házaspáros alkalom a gyülekezetben. - Ez egy új kezdeményezés, aminek mindenki nagyon örül. A gyülekezetünkben van sok, viszonylag sok fiatal házaspár. Pár éve még egy kiöregedő gyülekezet volt a fehérvárcsurgói gyülekezet, de aztán a jó Isten úgy alakította, hogy ott is megházasodott egy-két fiatal pár, gyerekeik lettek, és mi is elkezdtünk oda járni, mert Fehérvár már ennyi gyerekkel messzi távolságnak bizonyult. Aztán szépen, lassan csatlakoztak fiatalok, és most ott tartunk, hogy a legutóbbi alkalmon 7 házaspár volt jelen. És valószínűleg még néhányan jönnek. Ez amolyan baráti kör, ahol tapasztalatokról, hitről, gyereknevelésről, házasságról beszélgetünk. 
  • Zsófia kreatív munkái, amiket nagyon szeretek. 
  • Nimród új kabátot kapott, aminek nagyon örült. Mindig csak lányruhákat kapunk ajándékba, és ezért mindig hálás vagyok, amikor valaki rá is gondol. A szomszédasszonyom ezt tette. Köszi Szilvi!
  • Anyukám eljött szerdán, így nagyon boldog a kis családom. Nyáron nem tudtunk találkozni, mert mindkét szemét műtötték, így nem emelhetett, pihennie kellett. A gyerekeimmel pedig nem egyszerű, így kímélő állapotba helyeztük a mamát. De már jól van, és eljött néhány napra.
  • Kata első szülői értekezlete az oviban. Már sokszor voltunk, de ez új. :) - Egyébként nagyon szereti az ovit. Most itthon van, amíg anyukám itt van, de már vágyik. 
  • Időben elmenni aludni. Ezt sem gondoltam volna soha, hogy én fél 10-kor elmegyek aludni, de mostanában olyan fáradt vagyok, hogy IGEN. Ehhez persze hozzájárul az, hogy sok külön program van a gyerekeknek, és hozom-viszem őket.
  • Minden napra főzni nekik, hiszen hadat üzentem a közétkeztetésnek.
  • Mivel még mindig nem találtam nyelviskolát, már ahol a kedvenc nyelveimet tanulhatnám, kénytelen voltam újra belefogni magamtól és egyedül a régi nyelvek felelevenítésébe. Így Kreatív Franciát tanulok, egyedül. 
  • Autómentes nap volt. Mi autóval mentünk, mert otthon hagytuk az ebédet, és vissza kellett menni érte, és nem értünk volna időben az iskolába.
  • Zsófia lelkesen és rendületlenül jár szolfésra és gitárra. Ugyanis a Zeneiskola addig ment gitártanár után, amíg nem talált. Ezért egy nagy-nagy piros pont jár nekik!
Ugye most már mindenki elhiszi, hogy gitározni járok?
  •  Szőlő minden mennyiségben. Nagyon szeretjük. Kata iszonyú mennyiséget meg bír enni. Mivel idén nem volt szőlőnk, a nyáron esett jég szétverte. 
  • Hittan Nimróddal. Ő is nagyon élvezi és én is.
  • Töltött káposzta, amit nagyon szeretek <3
  •  Kata új cipőt kapott anyukámtól, azóta abban jár.
  • Ketten mentünk Férjjel gyülekezetbe.
  • Mert jó idő volt szombaton, még ha kicsit fáztunk is.
  • Séta a Vértesben, kettecskén Férjjel.

  • Családi társasozások, amit mindenki mindig nagyon szeret. 
  • A heti ige, amely nagyon tetszett nekem:
 

2016. szeptember 22., csütörtök

A nagy ígéret 1.

Ézsaiás 58,14
"...akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az ÚR maga mondja ezt." 
 
A Bibliában rengeteg szép ígéret van. Amikor olvassuk a Szentírást jó ezekkel szembe találkozni, és nem elfelejtkezni róluk. 
Én az a típusú ember vagyok, aki szereti az ígéreteit betartani, és a nagy rohanásban azért elő szokott fordulni, hogy elfelejtem. De én sem szeretem azt, amikor valaki megígér nekem valamit, és nem tartja be. Gondolom, ti sem. 
A Bibliában Isten adott nekünk egy nagy ígéretet, ami nagy áldás is, és ez a szombat.

Az én család nem vallásos, nem hívő, nem templomba járó, leginkább ateista. Akiknek ez sosem volt fontos. De nekem úgy alakult az életem, hogy fontos lett. Mármint Isten. 
Nekem nem beszélt soha senki arról, hogy létezik isteni törvény. Tudtam, hogy van a világban néhány szabály, amiket be kell tartani, és én be is tartottam őket, mert jó gyerek voltam, és mert nem akartam csalódást okozni se a szüleimnek, se a tanáraimnak. 
A szüleimnek nem volt fontos a hit, nálunk az volt fontos, hogy sokat kell dolgozni és becsületesen, és akkor halad az ember előre, de az élet egyébként pedig kemény és igazságtalan. 
Nem beszéltek nekem Krisztusról, az Ő törvényéről, de ugyan honnan is tudtak volna róla?
Néha-néha nagymamámat hallottam énekelni, láttam imakönyveket olvasgatni, néha beszélt a Bibliáról, de ennyi volt. 

Amikor tinédzser koromban elkezdtem templomba járni, sok mindent megtanultam ott. Megismertem Isten szeretetét, megváltását, és úgy döntöttem, hogy ezt az utat szeretném járni. Komolyan is vettem, és fontos döntéseket hoztam. 
Ám egy idő után, ahogy olvastam a Bibliát, és felmerült bennem egy nagy kérdés, mégpedig ez:
Azért ez egy nagyon komoly kérdés. 
Nekiálltam hát, és végigolvastam úgy a Bibliát, hogy megkerestem benne a szombatokat (még mindig színes emiatt), és próbáltam keresgélni utalásokat arra, hogy a vasárnappal mi a helyzet. ... Nem igazán találtam.

Azt értettem meg, hogy Isten parancsolatai nagyon fontosak. Isten tervében benne volt a szombat, ahogyan Jézus életében is. Azt írja a Biblia, hogy "szokása szerint" elment a zsinagógába. Jézus élete során, itt a földön szombatot tartott. Ha másik napot tartott volna, akkor valószínűleg szólt volna, jelezte volna, hogy ez nem jó.
Ekkor rájöttem, hogy én a bibliai életet szeretném választani. 
Egy napot ISTEN számára ELKÜLÖNÍTENI. 
A szombat ilyen szép, szerves és fontos része az életemnek. Nehéz megmagyarázni, de ahogy teltek a hetek, hónapok, évek, egyre jobban az életem fénypontja lett. 
Gondoljátok csak el! Egész héten dolgozunk, robotolunk, rohanunk, feladatok vannak, nincs idő megállni és valamit adni a másiknak. 
És akkor van egy nap, egy 24 óra, ami kizárólag abban segít, hogy EGY TELJES NAPOT a családoddal légy, ISTENNEL légy, a GYÜLEKEZETTEL légy, azokkal az emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak.

A legtöbb ember nem akarja követni Isten parancsolatait. Könnyebb azt mondani, hogy nem hiszek benne, nem fontos a számomra, stb., mert nem akar bizonyos szabályoknak megfelelni, pedig mindenkinek be kell tartani bizonyos szabályokat.
Én azt tapasztaltam, hogy amikor a SZOMBAT mellett döntöttem, az életem nagyon megváltozott. Minden tekintetben.
 Így szokták ábrázolni, de ez az ábrázolás rossz. Az egy dolog, hogy 10 parancsolat van, és szimmetrikusan tényleg 5-5 kerül ide és oda, de Isten nem ezt mondta. 
Az 1. kőtábla az Istennel való kapcsolatunkat erősíti, míg a 2. kőtábla az emberekhez való viszonyunkat. És az V. egyértelműen az emberekhez szól. Így a helyes ábrázolás ez:

Az elmúlt időszakban észrevettem, hogy érdekli az embereket, hogy mi miért is tartjuk a szombatot, de közben kevesen tudják, hogy létezik az ADVENTISTA kifejezés. Legtöbbször szombatistának hívnak minket, ami igaz, csak nem szeretem. 
Sok mindenkivel beszélgettem már erről, ahogyan Férj is. Ez érdekli az embereket leginkább, a vegaság mellett.

A Biblia Isten törvényéről is beszél, a Tízparancsolat is része. A gyerekekkel 7. osztályban rendesen kivesézzük ezeket a parancsolatokat. 
Az izraeliták nagyon tudták, hogyan kell betartani a törvényeket. Betartani és betartatni. De makacs emberek is voltak, akik könnyen elfelejtették, hogy Isten mennyit tett értük. Ezért volt szükség arra, hogy Isten a saját kezével, ujjával írjon egy törvényt, hogy tudják, mi a fontos, és mi nem. 
Isten azt mondja az Igében, hogy nem lehet a szavait megváltoztatni, vagy módosítani:

"Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele." (Zsoltárok 89,29)
Amikor elkezdtem a szombatot tartani, az elején nehéz volt. Mert rossz szokásokat kellett megváltoztatnom. Figyelnem kellett arra, hogy a rossz szokásaimat abbahagyjam. Hogy ténylegesen elkülönítsem azt a napot. Hogy az Úrral legyek, és álljak le. Ne legyen jelen a TV az életemben, hogy ne menjek el vásárolni, hogy ne dolgozzak se munkahelyen se otthon. Ez az elején nehéz, de aztán nagyon nagy áldást tud adni.
A legtöbb ember mosolyogni szokott, és azt mondja, hogy a szombat a zsidóknak való. Igen, ezt a legkönnyebb mondani. 
De a 4. parancsolat már a teremtéskor létezett, mielőtt még zsidó nép lett volna. 
Isten tudta, hogy milyen az, amikor valaki elfelejt valamit, és megkér minket, hogy emlékezzünk.
Istennek ez a törvénye mindig is létezett. Nemcsak a zsidókra vonatkozik.
Azt gondolom, ha Isten valamit kimond, ha törvénybe ír, akkor az jó. Miért akarna nekem rosszat?
  • Az ÚR törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Zsoltárok 19,8
  • Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van. Zsoltárok 40,9
  • Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást. Példabeszédek 29:18

2016. szeptember 21., szerda

AZ ÉN BIBLIÁM 2.


Amikor Isten megalkotta ezt a világot, millió tökéletes, szép és boldog angyalt alkotott. Az angyalok Isten csodálatos teremtényei. Volt egy angyal, akit Isten úgy alkotott meg, hogy sokkal bölcsebb volt, mint a többiek. Ő lett az angyalok vezetője. Ő volt Isten különleges segítője. Lucifernek hívták. Gyönyörű volt és különleges szépségű. Csodálatos dolgokat és feladatokat végzett el. Az angyalok kórusában énekelt, és felemelő, különleges dolgokkal bízta meg az Úr.
 Lucifer és az összes angyal szerették az Atyát. És szerették a fiát, Jézust is, aki a mennyben lt velük, és szerették a Szentlélek Istent is. De egymást is nagyon szerették. Szerettek közösségben élni. Mennyei családban éltek, és szerették egymást. Boldogok voltak.
De sajnos valami szomorú dolog történt. Lucifer egyszer csak hirtelen elkezdett büszke lenni, úgy gondolta, hogy ő nagyon szép és különleges, és úgy gondolta, kivételes mindenkitől. Aztán, amikor megtudta, hogy az Atya és a Fiú eltervezte, hogy megteremti a Földet, szívében bűnös gondolatok jelentek meg.
 Jézus volt az, aki mindig segített az Atyjának abban, hogy az ilyen tervek megvalósuljnak. Ám Luciferben bűnös és helytelen gondolatok jelentek meg Jézus felé. Úgy gondolta, hogy az Atyának neki kellett volna átengedni az új világ megtervezését.
Ne felejtsd, egyedül Istennek van hatalma a semmiből teremteni puszta szó által. Jézus részt vett az angylaok teremtésében. Szerette Lucifert, és Lucifer is szerette Istent, de ő mégis úgy döntött, hogy magát jobban szereti, mint Istent.
Ám Lucifer nem elégedett meg ezzel. Odament a többi angyalhoz, és elmondta nekik, hogy Isten nem igazságos. Azért mondta ezt nekik, mert úgy gondolta, hogy ő fontosabb, mint Jézus. Lucifer olyan hatalmat akart, mint amilyen Jézusnak volt. De erre nem volt lehetőség.
Lucifer már nem volt boldog, éppen ellenkezőleg!
Az Atya pedig nagyon szomorú volt. Próbált beszélgetni Luciferrel, és elmondani neki, hogy ami a gondolataiban megjelent és a szívében, az nem helyes.
Biztos, hogy a szüleid is beszélgettek már veled akkor, amikor valami rosszat csináltál, vagy gondoltál tenni. Szerették volna megakadályozni, hogy ne tegyél rosszat, amit később megbánhatsz. 
Lucifer megengedte magának, hogy hazugságokat gondoljon Istenről. Ezért lett boldogtalan és ezért veszítette el az örömét is. És Lucifer nem elégedett meg ennyivel. Elment a többi angyalhoz, és sajnáltatni kezdte saját magát. Az angyalok nem tudták, hogy mit gondoljanak, hiszen nem ilyennek ismerték meg Istent. Ám bíztak Luciferben, hiszen a vezetőjük volt. Az angyalok nem érezték magukat boldogtalannak.

Isten csodálatos világokat, bolygókat alkotott előtte is. Ugye te is ismered őket?
Nyomtasd ki, és színezd ki a képet!


Itt találhattok még több képet a bolygókról.

Isten gyönyörűnek alkotott meg mindent.

Ám Lucifer elkezdett a szabályokról beszélni. Azt mondta, hogy Isten nem igazságos. Isten nem szereti az angyalokat, mert az angyalok már tökéletesek, és ezért nincs szükségük szabályokra. És hogy az angyaloknak szabadnak kell lenniük, hogy azt tehessék, amit csak akarnak.

Te szeretnéd azt tenni, amit csak akarsz? Miért? Mit gondolsz, kellenek szabályok?  Miért? 
Tudod-e, hogy miért van szükség közlekedési szabályokra, vagy bírósági szabályokra, az iskolában és az oviban szabályokra? 
Kinek a javát szolgálják ezek?

Az angyalok engedelmeskedni akartak Isten boldogság-szabályainak, ami a Tízparancsolat. Már ott, a mennyben is megvolt ez.
Örömmel tették és cselekedték azt, amit Isten kért tőlük, mert tudták, hogy Isten boldogan szeretné őket látni. Senki sem noszogatta őket, hogy engedelmeskedjenek a szabályoknak, maguktól tették.
Azért tették, mert szerették Istent.
És mert boldogok voltak az életükben.
LÉGY TE IS BOLDOG, SZERESD ISTENT, ÉS ENGEDELMESKEDJ NEKI!



2016. szeptember 20., kedd

A napraforgó, ami életelixír

Idén nem ültettünk napraforgót, mégis rengeteg nőtt a kertünkben. Mindig nőnek a kertekben, csak úgy maguktól. Na jó, nem maguktól, de azért nőnek. És olyan szépek.
Mi Férjjel nagyon szeretjük a napraforgót. Amikor lehet, fotózkodunk egyet egy-egy tábla előtt. Valahogy lenyűgöz engem a napraforgó, mint találmány. Isten hatalmas ajándéka ez a növény.

De ki ne szeretné a szotyit? Ki az, aki ha leül egy zacskó maggal, naprával, szotyival... abba tudja hagyni? Én bizony nem. És a gyerekeim sem.


Mivel a tyúkjainknak is adjunk (azért IS olyan szép a tojás) sok szóródott el a kertben, itt-ott... És élveztük, nagyon tetszett nekünk, ahogy nő. Árnyékot adott a tyúkoknak, és a kutyának is.
Ez a gyönyörű példány az udvarunk közepén nőtt. Szándékosan nem vágtuk ki, csak néztük, ahogy gyönyörűen emelkedik a magasba, és nőnek rajta a virágok. Persze, ez nem olyan szotyizni való napraforgó, de akkor is gyönyörű. Minden alkalommal megcsodáltuk, még a gyerekeim is, akik azért nem a szelídségükről ismertek, sem tudták bántani, kidönteni, piszkálni ezt a szépséget.
Egyik szeptemberi estén aztán, gondoltam, lefotózom, olyan szép volt, ahogy rávetült a fény. A kép persze nem adja vissza azt a látványt, meg este is volt, de higgyétek el nekem, szép volt.
Aztán reggelre erre ébredtünk:
Kidőlt. Hallottam én valamiféle reccsenést éjjel, meg furcsa is volt a zaj, de nem tudtam mihez kötni. Így maradt a reggeli döbbenet.
Sajnáltam, sajnáltuk. Olyan szép volt, ahogy felfelé növekedett, ahogy betöltötte az udvart, és hogy senki sem merte bántani. A kutyánk sem. :)
Örültünk neki, mert tényleg szép volt, és tényleg jó hasznunkra vált. Amíg állt.

Utána persze rögtön elővettünk egy csomag szotyit, és jól megettük. Mondhatnám azt is, hogy annyit szotyiztunk, hogy hamarosan meglátszott a bőrünkön. Az enyémen legalábbis. :)
És nem a pattanásokra gondolok, higgyétek el!
A napraforgó egy csodálatos növény. Nem véletlenül adta az Úr ezt a növényt. Az egyik legmagasabb E-vitamin forrása. Én nem igazán értek az ilyesmihez, de azt tudom, hogy az E-vitamin segít megőrizi a sejtek kortalanságát. Feszesebbé teszi a bőrt, izmokat. Ki gondolná, igaz? Mindig úgy gondolunk rá, mint pattanásforrásra.
Én egykoron sok focimeccsen ültem, és töméntelen mennyiségű szotyit elfogyasztottam. :)

De mint antioxidáns is remekül működik, hiszen szerepet játszik az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés, valamint a szívműködés egészségének megőrzésében.
Emlékeztek erre a mondatra a Bibliában?... Ott van az elején:
"Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó." (I. Mózes 1, 11-12)


szotyizni jo.jpg
Kimondhatjuk tehát, hogy remek dolog a napraforgó. Nemcsak szép, amikor virágzik, hanem ehető funkciója is van. :)

Még most is sokat eszünk.
A gyerekek már maguknak pucolják, kivéve Katát, és bár elfáradt egy idő után az ember nyelve, mégis úgy érzi, hogy muszáj ennie.
Volt egy idő, amikor Férjjel leültünk egy-egy filmet megnézni (ez már jó régen volt, ilyesmire már nincs időnk), és jól esett. De néha akkor is jól esik, ha az ember elmegy sétálni, és telerakja a zsebét. Lehet, hogy nem illik köpködni (én sem szoktam, hanem összegyűjtöm a héjat és kukába dobom - nemcsak mondom, tényleg!), de akkor is jó menni, hogy valamiféle energiaforrás van az embernél. :)

Van, aki halvát készít belőle. Én nem szeretem, de aki szeretne, annak itt van egy remek recept.

Még egy élmény, amit már említettem.
AZ én bőröm, amióta az eszemet tudom, pattanásos volt. Mindenki azt mondta, hogy ne egyek olajos magvakat, napraforgót meg pláne, mert attól csúnya a bőröm. Azóta már tudom, hogy nem így van, de akkor elhittem. Persze, nem változott semmi, de egy tizenéves lány milyen hiszékeny tud lenni.
De meg kell érteni, hogy a napraforgó jó dolog. És nagyon egészséges!



Szóval itt az ideje begyűjteni a friss napraforgómagot, hogy legyen mit nassolni a téli estékre, vagy nappalokra!

2016. szeptember 19., hétfő

Kert rendezés

Itt az adósságom. Az udvarunkon mindig sok minden van. 3 gyerekünk rendszeresen gondoskodik erről. Ti. arról, hogy ledobálva legyenek a dolgaik.
De mi Férjjel hadat üzentünk a rendetlenségnek, és kitakarítottuk az udvarunkat.
Olyan nagyon szép lett!

Sok rózsánk volt, de mindegyik benyúlt a bejárathoz, a házhoz, és nem lehetett közlekedni. Szomorú szívvel, de kivágtuk őket. Egyet hagytunk meg, amelyiknek még illata is van. (Hamarosan a műanyag dobozok is eltűnnek a színről, mert azok mind - valami "véletlen" folytán kilyukadnak, eltörnek stb. De még nem férnek bele a kukába. :) )

 
 Nem mondom, hogy nincs még mit elvégezni, de akkor is szép lett az udvar, és mi örülünk neki. Remélem, hogy a Fiókáink is így döntenek majd.
A legtöbb gondot mindig a tyúkokhoz vezető lépcső okozza. A csajok (mármint a tyúkok) rendszeresen lekotorják a füvet, a gazokat, a leveleket, és mindig úgy néz ki a lépcső, hogy szörnyű. De most ennek is hadat üzentünk, és most mindenki örül. 

Belefogtunk és belefogunk még néhány nagyobb projektbe. 
AZ viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kertünk nem szép. Jelenlegi állapotában nem merem nektek megmutatni. Kicsit elhanyagoltunk, nem volt rá időnk. De azért hálásak vagyunk annak, ami van, és ami megtermett benne. :)

BOLDOGSÁG KIHÍVÁS # ÉS KEZDÉS!

Emlékeztek még, iskolás korunkban (már aki az én korosztályom) mindig volt amolyan Challenger Day alkalom? Ilyenkor felvettük a melegítőnket (legalábbis mi) és elmentünk kihívni magunkat! Tornáztunk, sportoltunk, meg mindenféle feladatokat oldottunk meg. Akkor azt utáltam, mert nem segített sokat, én úgy éreztem, és még lelkes sem voltam, meg nem is inspirált semmi.

Rendszeresen olvasom Via blogját, mint oly sokan :), és Virág blogját is, mint szintén oly sokan :). És a 3. kedvenc blogom, ahová szívesen benézek az pedig Anni blogja. 3 nagyon más, és mégis különböző, de ugyanakkor engem nagyon inspiráló blogokról van szó. Virágét olvasom a legtöbbet, mert ott mindig találok egy-két jó ötletet az itthoni időtöltéshez a gyerekeimmel, meg mivel a bibliai témákat előnyben részesíti, ezért is látogatom szívesen. Igazából Virág inspirált arra, hogy elkezdjek valamiféle KIHÍVÁS jellegű posztot, ami alapvetően Viától származik, de Anni meg olyan szépen összefoglalta a boldogságterveket az életében, hogy muszáj voltam összegyűjteni tőlük néhány ötletet, és tényleg kihívásnak tekinteni, mert hogy szükségem van ilyesmire. 

Szeretem, ha vannak kihívások az életemben, és szeretem, ha tudom, hogy teljesíteni kell őket. Tényleg szándékosan írtam a KELL szót, mert nekem mindig kell feladat, mindig kell valamilyen kihívás az életemben, és mindig kell, hogy történjen valami velem, körülöttem.
Nem mintha így nem történne, hiszen van 3 gyerekem, tanítok, írok is, meg végzem az itthoni dolgaimat, ami leginkább a káoszhoz hasonlít, és sosem érem utol magam, de van bennem valamiféle belső kényszer, hogy csináljak valami mást is, ami más, ami különleges (és nem baj, ha mások is megcsinálták, vagy esetleg mások is kitalálták).
Én nem vagyok olyan nagyon eredeti, hogy ilyesmivel rukkoljak elő, így maradok az Ő ötleteiknél, maximum egy kicsit másképpen. Van, amelyik nem fog bekerülni a feladatok, a kihívások közé, mert nem tudok azonosulni velük, vagy nem tudok mit kezdeni vele, de azért így is összegyűjtöttem néhány témát.

Nem is sorrendben fogok írni, mármint az Ő sorrendjükben, hanem mikor melyikhez lesz hangulatom és inspirációm, és még az sem biztos, hogy rendszeresen. De persze szeretném. :) Aki olvas, tudja, hogy nem vagyok híres az összeszedettségemről. Mindig túl sok minden érdekel, foglalkoztat, így egy hét is kevés, hogy megosszam azokat a dolgokat, felfedezéseket, örömöket, amelyek tényleg érdekelnek és tényleg foglalkoztatnak. 
Tényleg túl sok minden van a fejemben, és túl sok minden foglalkoztat. Le kellene már csendesíteni, és tudom, hogy lassítani kellene, de nem megy.

Próbálok majd hétfőnként írni, hogy minden alkalommal legyen valami feladat, kihívás nekünk arra hétre!
Úgyhogy:

2016. szeptember 18., vasárnap

Újra Zsófia munkája

A vasárnap az a nap, amikor a gyerekeink nincsenek itthon. Szombat esténként a mamához mennek, és ott alszanak.
A vasárnap lehetne pihenő nap nekünk, de nem az. Ilyenkor lehet csak jól kibontakozni. Nagytakarítottunk, lomtalanítottunk, ilyesmi. Fényképeket nem csináltam, de holnap majd megmutatom, milyen szép dolgok születtek itthon. A rend mindig jó. És én nagyon örülök neki. Mert szeretem.

De amit szeretnék ma megosztani veletek, az ismét Zsófia lányom munkája. Egyszer kapott egy színezőt, és ő nagyon szereti az ilyesmit. Amikor egyedül szeretne lenni, elvonulni a zajtól, akkor bemegy a szobájába, és alkot.
Most fejezte be ezt:
Úgy szeretem, hogy ilyen alkat. Szeretem, amiket alkot, kitalál, és létrehoz.

2016. szeptember 17., szombat

Gyógyulási ajándék

Amikor betegen töltötted az egész múlt hetedet, mert túlélésre játszottál... elkaptál valami vírust, és élni nem volt kedved... és csak olyan alapszinten vagy, hogy fekszel, főzöl, elviszed a gyerekeket iskolába, oviba, aztán pihensz, próbálod kikúrálni magadat, de persze nem sikerül... és a gyerekeddel mindenféle szakkörre kell rohangálni... de te nem gyógyulsz, mert közben tanítani is mész (mert nem teszed meg, hogy otthon maradj!)... nos, akkor az ember szervezete egyszer csak felmondja és hétvégére K.O leszel.

És akkor van egy rendes anyósod, aki süt neked / nektek, a családnak, és te örülsz.



Úgyhogy miután megettük, kicsit :) jobban lettem.
De azért még gyógyulni kell. 

Tudom, hogy ezt a másik blogomon kellett volna megosztanom, de mégsem én készítettem, hanem ajándékba kaptam. És csak akartam mondani, hogy nem baj, ha az ember anyósa ilyen rendes. :)

2016. szeptember 14., szerda

Az én Bibliám 1.

Ugye szereted a történeteket? Mindenki szereti a jó könyveket, az izgalmas történeteket.
Tudod, hogy mi a neve a világ legjobb és legcsodálatosabb történetes és izgalmas könyvének?
Igen, ez a Biblia. A Biblia a legcsodálatosabb könyv az egész földön és minden történet igaz benne.
A bibliai történetek fiúkról, lányokról, apákról, anyákról, nagyszülőkről szól. A legkülönbözőbb emberekről, illetve azokról a dolgokról, amiket tettek, cselekedtek. 
A Biblia arról is beszél, hogy hogyan kezdődött a világ.
A legelső vers a Bibliában azt mondja el, hogy ki teremtette a világot.





Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. I. Mózes 1,1
A világot Isten teremtette. Mivel mi csak emberek vagyunk, így nem érthetünk mindent Istennel kapcsolatban. Sok csodálatos dolog van azonban, amit nagyon is tudhatunk Istenről.
Tudtad azt, hogy amikor azt mondjuk: Isten, valójában 3 különböző személyről beszélünk? Mindannyiuknak Isten a neve!
Amikor az Isten nevet említjük, az Atya Istenről, a Fiú Istenről, Jézusról, az ő Fiáról beszélünk, és a Szentlélek Istenről szólunk.
Mindegyikük Isten. Mind a három Isten. És rajtuk kívül nincsen senki Isten.
A gyerekeim ismerik ezeket az angol szavakat és kifejezéseket.
Mi fel sem tudjuk fogni, nem értjük, hogy Istennek nincs kezdete és nincs vége. Nekünk mindnyájunknak van kezdete, a születésünk, és van végünk, a halálunk. Isten  hatalmát sem érthetjük meg, amellyel a semmiből létrehoz valamit a szavával. Szólt és meglett. 

Azt sem érthetjük meg, hogy lehet az, hogy Isten mindenhol ott van egyszerre. 
Azt sem érthetjük meg, hogy láthat mindent egyszerre.
Azt sem érthetjük meg, hogy Isten mindenről és mindenkiről mindent tud. 
Arról is tud, ha valami baj ér bennünket.
  
Képtalálat a következőre: „genesis 1,1 coloring”

De akármekkora hatalma is van Istennek, és akármilyen csodálatos is, mégsem kell félnünk tőle. Isten annyira szeret mindenkit, mintha mi lennénk számára az egyetlenek az egész világon.
Milyen csodálatos Istenünk van!

Még több ötletet itt találhattok.

2016. szeptember 13., kedd

Ha mi nem tanítjuk őket, akkor ki fogja?

Mindig megkérdezik tőlem, hogy jó dolog-e az, hogy én tanítom hittan órákon a saját gyerekeimet. A válaszom az, hogy IGEN! Én nagyon élvezem, és a gyerekeim is.
Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy szerinte sokkal jobb, ha egy idegentől tanulják meg a bibliai történeteket, mert a szülő sokszor nem hiteles. 
Lehet. Mert sokszor a szülő is türelmetlen, indulatos, fáradt, és haragos. És a szülő is emberből van. Nem gondolom, hogy jó dolog az, ha egy szülő tökéletesnek akar látszani minden tekintetben, mert nem az. Én őszinte vagyok a gyerekeimmel. Tudják, hogy mikor vagyok mérges, fáradt, szomorú, beteg, boldog, elégedett, rajongó stb. Azért tudják, mert MINDIG megmondom nekik. 

Talán furcsa lesz, amit mondok, én nem tartom jó ötletnek, hogy a hittan, mint tantárgy szerepel az iskolai oktatásban. Szerintem nincs ott a helye, és nincs is értelme. Sem a szülők, sem a gyerekek nem veszik igazán komolyan. Vagy tisztelet a kivételnek, kevesen. De azok, akik komolyan veszik, és tényleg fontos nekik, eljárnak templomba vagy gyülekezetbe, és CSALÁDILAG. 
Az én gyerekeim is járnak rendszeresen, és még itthon is beszélgetünk a gyerekekkel Bibliáról, mert igényük van rá. Nem erőltetjük rájuk, mindig ők kérik. Mi csak kedvet próbálunk hozzá csinálni, adni. 

Én kimondottan élvezem, hogy a gyerekeimmel lehetek, még akkor is, ha kettesben vagyunk egy-egy órán. Vicces ez is, mert sok mindenkitől hallom, hogy "De jó dolgokat csináltok!", meg hogy "Bárcsak hozzád járna a gyerekem is!" - de ezt a döntést csak kevesen hozzák meg. Mert a MIT MONDANAK MÁSOK, és mi lesz A VALLÁSOMMAL?  - ahová ugyan nem járnak és nem is veszik komolyan - jobban működik. 
Nálunk ez nem így van. 
Nálunk az egész családnak fontos. Apának, Anyának és a gyerekeknek is. Igen, igaz. A gyerekeink még elkísérnek minket, mert mi megyünk. És ha felnőnek JOGUK LESZ ELDÖNTENI, hogy szeretnék-e ezt az utat folytatni. Éppen ezért nem tudom elfogadni a gyermekkeresztséget sem (mellesleg a Biblia sem ír róla). Az ember felnőttként tud dönteni arról, hogy mit akar és mit szeretne, semmiképpen sem gyermekként. 

 

Mert milyen felelőssége van egy keresztény nőnek, anyának, nagymamának, nagynéninek, bibliatanítónak? Nagy. Én nem is szeretem azt mondani, hogy hitoktató vagyok, mert ez egy csúnya szó. Én jobban szeretem a Bibliaoktató kifejezést. A Bibliát ismertetem meg a gyerekekkel, a történeteket, és a bennük megtalálható tanulságokat. Az mindenkinek van, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Igen, az is fontos, hogy ne csak a saját gyerekeinknek beszéljünk Istenről, hanem másoknak is. Én hálás vagyok annak a családnak, akiket taníthatok, mert jó dolog és jó érzés, ha én beszélhetek Istenről gyerekeknek. 
Tudjátok, a gyülekezetben is kinek ez a feladata, kinek meg más. Mindenkinek más a tálentuma. 

És hogy mit tanítunk? Hogyan tanítunk? 
Álljon itt, erre egy nagyon fontos ige:
"A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet." (I. Timóteus 1,5)

Én ebben hiszek. Ezért is fontos nekem, hogy a gyerekekhez minden formában eljusson a Biblia.
És én ebben tudok segíteni.
És minden tőlem telhetőt meg is teszek. A saját, és a mások gyermekeiért.

2016. szeptember 12., hétfő

A mai nap zsúfoltságai

A mai napunkban sok izgalmas dolog történt.
Kezdődött azzal, hogy az iskolában, ahová a gyerekeink járnak, Project hét van, ilyenkor a gyerekek kirándulni mennek. Zsófiék Zánkára mentek 3 napra,  és az én kislányom nagyon izgatottan várta. Oly annyira, hogy reggel 6-kor már felkelt, hátára vette a táskáját, megfogta a bőröndjét, és elindult. És ezt fél óránként eljátszottunk. Annyira izgatott volt.
Zsófia nagyon önálló. Mindig is erre igyekeztünk nevelni őket, és ilyenkor megtérül ez a kemény befektetést. Pl. amíg más szülő azzal küzd, hogy még a gyereke sosem aludt sehol, csak otthon, és mi lesz vele olyan messze, addig Zsófit teljesen nem zavarja, hogy mi fog történni, neki BULI VAN! Mindent lelkesen és nagy elánnak csinál, és ő nagyon élvezi az eseményeket és a történéseket. Szereti jól érezni magát.
És persze én izgatott vagyok, küzdöttem is magamban, mert mégiscsak az én kislányom, de szükség van ilyesmire is. Az önállóság jelei is ezek. Még ha kicsit szétszórt és szórakozott. Csak remélni tudom, hogy a képen látható bőrönd pl. hazakerül. :)

Nimródék még kicsik, nekik az iskolába szerveznek különböző dolgokat, de náluk is volt sok-sok élmény. Ma egy tanyára látogattak el, ahol mindenféle állattal találkoztak, simogattak, játszottak és még lovagoltak is. Mivel Bózsván van lovaglási lehetőség, ez Nimródnak nem okoz gondot, nagyon ügyes és önálló

 
A képeket a tanító néni készítette.

Kata oviba ment, teljes lelkesedéssel és örömmel. Nagyon szeret járni, amint beérkezünk az oviba, azonnal megy a csoportba, mert sürgős játszani való van. Mindig.
A dadus mondta, hogy nagyon furcsa Nimród után a Kata, aki mindent megeszik, nem válogat, nagyon szereti a gyümölcsöket, és jól alszik, nem hisztizik stb. Igen, ő tényleg más.

De a nap csúcspontja ma az volt, hogy Férjjel kettesben voltunk. Ma nem volt dolgozni, így egész napot együtt töltöttünk. Nagyon izgatottak voltunk, mert olyan randiféle volt ez.
Sétáltunk, vásároltunk, romantikáztunk, ebédeltünk, beszélgettünk, jókat nevettünk... még Férj vért is adott, tényleg olyan volt, mint régen. Eltelt ugyan 11 év, de most már jönnek a szép, romantikus napok is. És ez  nagyon jó!
Elmentünk ebédelni itt Móron egy helyre.
Természetesen pizzáztunk, Férj kedvéért, és somlóiztunk az enyémért. :) 
 
Persze, elfáradtunk. De nagyon jó volt, tisztára, mint a friss szerelmesek, olyan érzésem volt.
Én hiszek abban, hogy a kapcsolatokat melegen kell tartani. Nem hiszek abban, hogy túl sokszor kell valamit megmelegíteni.

Ám igazán a i-n a pont az volt, hogy elmentünk este a gyülekezetünkbe, és a már régen elkezdett, szervezés alatt álló HÁZASPÁROK KÖRÉT elkezdtük.
A  gyülekezeti közösségünkbe járó, fiatal házasok szerveztünk magunknak egy ilyen alkalmat. Nem egyet, hanem egy rendszeres, sorozatot. Beszélgetős, bibliai témákat boncolgatósat.
Olyan jól sikerült, hogy a jövő héten folytatjuk. Persze nem lesz ilyen rendszeres, havonta egyszer, és mindig egy-egy bibliai házasságot boncolgatunk majd, mindig más házaspár. Én már nagyon várom.
Tudjátok, én mindig mondtam:
I LOVE HÁZASSÁG

Romantikus széljegyzet

Nagyon sűrű napok vannak mögöttem. Szerdától péntekig egész nap úton vagyok, tanítok. Amikor hazajövök, akkor is csak arra van időm, hogy betegyek egy mosást, elkészítsem félig az ebédet, aztán már rohanok is vissza. De persze jó ez, szeretem. Kicsit még szervezetebbé kell tennem a napjaimat, de fog ez menni. Remélem!

Azért is nagy ajándék volt a tegnapi nap, amikor Férjjel végre, hosszú idő után kettesben tölthettünk 1 teljes napot. (8-16 óráig egy napnak számít a szülők életében.) 

Nagyon izgatottak voltunk, mert olyan randiféle volt ez.
Sétáltunk, vásároltunk, romantikáztunk, ebédeltünk, beszélgettünk, jókat nevettünk... még Férj vért is adott, tényleg olyan volt, mint régen. Eltelt ugyan 11 év, de most már jönnek a szép, romantikus napok is. És ez  nagyon jó!
Elmentünk ebédelni itt Móron egy helyre.
Természetesen pizzáztunk, Férj kedvéért, és somlóiztunk az enyémért. :) 

 
Persze, elfáradtunk. De nagyon jó volt, tisztára, mint a friss szerelmesek, olyan érzésem volt.
Én hiszek abban, hogy a kapcsolatokat melegen kell tartani. Nem hiszek abban, hogy túl sokszor kell valamit megmelegíteni.

Jó kis nap volt, és remélem, hogy lesz folytatása.

2016. szeptember 10., szombat

Nekem is elkezdődött!

Ezen a héten immáron nekem is elkezdődött az iskola.
Megkezdődtek a hittan órák is, amelyeket vártam, és izgatott voltam, de az is tény, hogy ebben az évben nagyon rosszul sikerült az órarendem. Persze azt is tudom, hogy nem hozzám mérik és nézik a dolgokat, hiszen nekem kevés gyerekem van, hanem a nagyobb egyházak kérésének tettek eleget.
Igazából annyira nem vészes, de lehetett volna jobb is.

Izgatott voltam és vagyok több okból is.
Egyrészt, mert immáron nemcsak Zsófiát tanítom ebből a könyvből,

hanem Nimródot is, aki nagyon várta már. Persze őt egy másik könyvből.
Mivel ő nem szeret színezni, és nem szeret annyira alkotni, mint Zsófia neki külön feladatokkal,  rejtvényekkel, útkeresőkkel kell készülnöm. Szereti a feladatokat. :)
Aztán a másik iskolában is elkezdődött, egy másik napon. Egyel kevesebb gyerekem van, ami miatt szomorú vagyok, mert nagyon bírtam azt a fiút, aki visszaköltözött Amerikába. Nagyon kedveltem Jacobot, de közben pedig tudtam, hogy jobb így neki. De azért hiányzik. Őt legalább érdekelte is a Biblia. :)
De a többi gyermekkel is elkezdtem.

Tavaly megírtam az új ötödikes könyvet, de idén még nem volt lehetőség kiadni, így a régi könyvet használjuk majd. Kicsit nehézkes a témája miatt (Zsoltárok és Példabeszédek), de ettől függetlenül remek történetek példázzák és mutatnak rá egy-egy zsoltár csodájára.
Az egyik új hittan könyv a 4. osztályosoké, amit Mézes Judit barátnőm írt, tudjátok, ő, akivel mindig közösen írtuk a gyermektanulmányainkat. Ez az egyik legjobb hittan könyv, amit használtam sok-sok év alatt. Persze, ez Orsinak is köszönhető, aki mindig velünk dolgozott, mint grafikus.

És van 3 nyolcadik osztály lányom, akik, ha őszinte akarok lenni, nem könnyű esetek. Legalábbis az egyik biztosan nem az, de nagyon bírom őket. Tavaly is nagyon jó beszélgetéseink voltak, remélem, hogy idén is lesznek. De szegényekhez a 8. órában megyek. Szerintetek ez normális????

És van egy család, aki Fehérváron lakik, és ők kérték, hogy járjak be a gyermekhez. Jól ismerem a családot. Akkor született, amikor én ide kerültem, és akkor mi még a fehérvári gyülekezetbe jártunk. Az összes gyereket tanítottam gyerekfoglalkozáson és ifjúsági tanításon. Úgyhogy mindig öröm az ilyen gyerekekhez menni. Jó olyanoknak is tanítani, akik nem ismerik a történeteket, mert általad ismerhetik meg Isten csodálatos világát, de jó olyan gyerekekkel is beszélni, akik ebben nőttek fel, mert kicsit máshogy látnak dolgokat, lehet mélyebb dolgokba is belemenni. És ez nekem is kihívás.
Úgyhogy elkezdődött, és én nagyon szeretem.  Lelkes vagyok, és örömmel megyek hozzájuk.
Természetesen igyekszem majd jelentkezni ötletekkel, témákkal, feladatokkal.
Kézműveskedni is fogunk, Zsófival biztosan, ha lesz hozzá kép, felteszem.
Addig is szép napot nektek!