Nemzeti zsírkréta nap – március 31.

Nemzeti zsírkréta nap – március 31.

 

A nemzeti zsírkrétanap március 31-én kellemes emlékeket ébreszt a gyermekkori alkotásokról, színesben, miközben ünnepeljük az egyik legkedveltebb játékot, a zsírkrétát! A zsírkréták nem csak ragyogó színeikkel, hanem sajátos illatukkal, a kezünkben érezhető tapintásukkal és egyes gyerekeknél a viaszos ízükkel is gyönyörködtetik érzékeinket. A naponta több mint 12 millió zsírkréta révén az egyik soha nincs messze. Fogd hát a 64 zsírkrétát tartalmazó dobozát, az élezővel, és készülj fel egy kis művészi kifejezésre és nosztalgiára.

 

A zsírkrétáknak színes története van. Míg a színezett viaszformák évszázadok óta léteznek, a modern zsírkréta az 1900-as években kezdődött.

 

A Crayola zsírkrétát 1903-ban vezette be a Binney & Smith, mint az akkoriban használt művészeti eszközök biztonságosabb és olcsóbb alternatíváját. A Binney & Smith bemutatta híres, nyolcas zsírkrétáját a következő színekkel: fekete, barna, narancs, lila, kék, zöld, piros és sárga. Ez a színkeverék a nevükkel együtt 45 évig változatlan maradt. Azóta sok színt adtak hozzá, változtak a színnevek és a csomagolás, és olyan színstílusok jelentek meg, mint a neon, a metál és a csillogás. Néhány színt még a színkörből is kivontak, jellemzően március 31-én.

 

A zsírkréták nem csak színt adnak életünknek, hanem az emberi faj sokszínűségének és a sokszínű világban való együttélési képességünk analógiájának is tartják őket. Robert Fulghum, az amerikai író egyszer azt mondta: „Sokat tanulhatunk a zsírkrétákból; némelyik éles, van, amelyik csinos, némelyik unalmas, míg mások fényesek, némelyiknek furcsa a neve, de mindannyian megtanultak együtt élni egy dobozban.”

#mindennapünnep

03.31.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nekem az október. Egyrészt, mert szeretem az őszt, és ilyenkor legszebbek a színek. Másrészt mert ekkor, ebben a hónapban volt az esküvőnk. :)

És neked?

Üzenet:

A pozitív hozzáállással a napok, a hetek a hónapok, az évek, és így az egész élet is pozitívvá válik.

03.30.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

Üzenet:

Énekelj akkor is, ha éppen úgy érzed, hogy nincs dal a szívedben!

Perec vasárnap – március 30.

Perec vasárnap – március 30.

A perecvasárnapot vagy a „Bretzelsonndeg”-et a nagyböjt negyedik vasárnapján ünneplik Luxemburgban. A tényleges dátum minden évben változik, mert a nagyböjttől függ. A perecvasárnap a nagyböjti időszak közepét jelenti, és március 1. és április 4. közötti bármely időpontra eshet. Tudtad? Míg egyesek úgy vélik, hogy a perec csavarja két szerelmes karját szimbolizálja, vannak, akik azt hiszik, hogy az imádkozó kezet szimbolizálja, és vannak, akik azt állítják, hogy a csavart perec három lyuka a Szentháromság három entitását jelenti: az Atyát, a Fiút és a Szentlelket.

A perec vízből, lisztből és sóból készült sütési termék, amelyet általában csavart csomóvá formálnak. Díszíthetjük mandulával, dióval vagy csokoládéval is. Ausztriában, Németországban, Elzászban, valamint Luxemburg és Svájc német nyelvterületén népszerű sütemény.

 

Egyes források azt állítják, hogy a kifejezés a latin „bretzel” szóból származik, amely „kar”-t jelent, amely aztán a német „bretzel” vagy „bretzel” szóvá vált, majd később az angol „perec” szóvá alakult át. Egyes források szerint eredetileg „bracellae”-nek nevezték őket, amely latin „kis karokat” jelent, és ebből származtatták később a német „bretzel” szót is. Bár a perec eredetéről és nevéről több megbízhatatlan beszámoló is létezik, sokan úgy vélik, hogy ennek az egyedülálló sült ételnek keresztény eredetű, és európai szerzetesek találták ki.

 

Perecvasárnap egy fiatalember szerelme jeléül perecsel vagy perec alakú süteménnyel ajándékozza meg romantikus érdeklődését. Ha a fiatal hölgy viszonozni akarja a férfi érzéseit, húsvét vasárnapján egy díszített csokitojást ad neki cserébe. Ellenkező esetben a lány az elutasítás jeléül egy kosarat ad vissza a perecadónak. Ez magyarázza a luxemburgi „de Kuerf kréien” („meg kell adni a kosarat”) kifejezés eredetét, amely elutasítást jelent. Szökőévekben a hagyomány megfordul: a nők perecvasárnap a férfiakat perecsel vagy süteménnyel ajándékozzák meg, a férfiak húsvét vasárnapján tojással viszonozzák.

#mindennapünnep

Az üres sír

 

 

03.29.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Sellő napja – március 29.

Sellő napja – március 29.

A sellő napját minden év március 29-én tartják. Az irodalomban, mitológiában, zenében, filmekben és popkultúrában régóta megjelent mesés lény szerelmeseinek való. Ez az a nap, hogy szabadjára engedje fantáziáját, és elbűvölje ezt a vízi élőlényt. Igaz, hogy léteznek, vagy ez egy fikció? Bármi is legyen a megoldás, az óceán mélységei tele vannak kimeríthetetlen rejtélyekkel – ez egyszerűen a nagy ismeretlen. Itt az ideje, hogy megismerjük ősi eredetüket, történelmüket és kulturális jelentőségüket szerte a világon.

 

A sellők első létezése az emberi kultúrában Kr.e. 1000-re nyúlik vissza. Asszíriában, ma Szíriában. Mitológiájukban Atargatis termékenységistennő sellővé vált, miután belevetette magát a tóba, hogy elkerülje a szerelme megölésével járó gyászt és szégyent. A mitológia azt kutatja, hogyan volt Atargatis olyan szép, hogy nem tudta teljesen átváltozni hallá; inkább megőrizte nőies alakját és szépségét a derék felett, de a lábai teljesen átalakultak halfarokká. A görög mitológia ezután kibővíti az asszír mítosz történetét, amely magában foglalja a tengeri nimfák, más néven nereidák és a tritonok történetét. 

 

A sellők eredeti asszír leírása a görög szirénekben nyilvánult meg, de úgy írták át, hogy szárnyaik vannak, mint egy madárnak, mint a halnak. A rómaiak azonban az asszír mitológiában nyomon követik a sellők eredetét, megtartva eredeti leírásukat: gyönyörű, tündérszerű halfarkú nők. Ez lett a sellők szokásos értelmezése egészen a modern időkig.

 

Annak ellenére, hogy a változatos mitológiák hosszú sorából általánosan elfogadott fikció terméke, számos történész feljegyezte, hogy tényleges sellőket észleltek az óceánban. Egyikük Kolumbusz Kristóf, aki állítólag három sellőt látott. Azt állította azonban, hogy nem olyan szépek, mint ahogy a mitikus történetekben le van írva. Az észlelésekről szóló beszámolók között szerepel Edward Teach angol kalóz (más néven Feketeszakáll).

 

A modern időkben a sellők fogalma teljes mértékben behatolt a popkultúrába az egész világon. Hans Christian Andersen „A kis hableány” című tündérmeséjétől a filmekben és a televízióban való rendszeres ábrázolásokig a sellők valóban az emberi kíváncsiság és a nagy ismeretlen iránti rajongás termékei.

#mindennapünnep

Hajnalhasadáskor

Ahogy pakoltam, megtaláltam...

Gyermekkorom kedvenc könyve volt. Úgy szerettem. Még mindig megvan, már kicsit leamortizálódott, mert a saját gyerekeimmel is sokat használtuk. Rajongtam a mozgatható figurákért benne. Ma már nincsenek ilyen könyvek. De ez sem most volt...

03.28.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Üzenet:

A dicséretet oszd bőkezűen, és fogadd szerényen!

Országos Fekete-erdői süteménynap – március 28.

Fekete-erdői süteménynap – március 28.

Ha van valami, amiért az ünnepnapok jók, akkor az abszolút a mai nap - noha nem vagyok nagy tortás. De a Milka Fekete erdős szaloncukor a kedvencem. Nagyon izgatottak vagyunk a március 28-i nap miatt, és megünnepelhetjük a Fekete-erdő Nemzeti Napját. Először is, maga a torta tökéletes szépsége megérdemli a maga elismerését – mint például azok a csokoládéreszelékek, melyeket cseresznye és fehér krém kísér! Ne is kezdj bele az ízbe, mert akkor egész nap itt leszünk. Tudtad, hogy a torta eredetileg egy egyszerű desszert volt, amely tejszínből, cseresznyéből, csokoládéból és alkoholból állt? Ez még mindig finoman hangzik, ha minket kérdez.

Sok egymásnak ellentmondó történeti jelentés szól a fekete-erdei sütemény pontos eredetéről, de mindegyik tanúsítja, hogy finom. Egyes történettudósok úgy vélik, hogy a süteményt a 16. században találták fel egy németországi Baden-Württemberg városában. Az idő és a hely nemcsak a romantika koráról volt híres, hanem az egyik első helyként is ismert, ahol csokoládét kezdtek hozzáadni süteményekhez és más desszertreceptekhez. Baden-Württemberg a meggyről és a cseresznyepálinkáról is híres volt. Úgy tartják, hogy a fekete erdei sütemény nevét az alkoholról kapta. A „Schwarzwald” a Fekete-erdő német neve, a fekete-erdei süteményt pedig németül „Schwarzwälder Kirsch”-nek hívják.

 

Egy másik történet arra mutat rá, hogy a tortát 1915-ben Josef Keller, a Caf Arend cukrászmestere találta fel Bad Godesbergben. De csak az 1930-as években kezdett népszerűvé válni. Érdekes módon egy másik történész azt állítja, hogy a cukrászmester, Erwin Hildenbrand volt az, aki kitalálta a receptet 1930-ban. Hildenbrand a német Fekete-erdő különböző területein dolgozott.

 

A süteményt ma a világ számos pontján fogyasztják kis eltérésekkel. Az amerikai változatban nincs alkohol, de olyan helyeken, mint Ausztria és Németország, egy igazi feketeerdei süteménynek alkoholt kell tartalmaznia ahhoz, hogy egyáltalán fekete erdei süteménynek minősüljön.

#mindennapünnep

03.27.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

Olvasónap, és csak olvasnék egész nap!

Üzenet:

A terv nélküli cél csupán csak egy kívánság.

Firkanap – március 27.

Firkanap – március 27.

A Firka Napját minden évben március 27-én tartják, és ez a kreativitás és a firkálással kapcsolatos művészet megünneplése, amit művészi képességeitől függetlenül bárki megtehet. Tehát amikor legutóbb céltalanul firkált, hogy enyhítse az unalmat, valószínűleg nem tudta, hogy van egy nap a firkálás stresszoldó aktusának ünneplésére.

A firkálást néha firkálásnak is nevezik, és a kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, de van egy kis különbség a tettek és a szavak eredete között.

 

A firka szó a latin „író” szóra vezethető vissza, ami valójában „írni” jelent. Firkálni annyi, mint elhamarkodottan, gyakran olvashatatlan módon betűket vagy szavakat írni. A firka viszont rajzra vagy amatőr művészetre utal. Etimológiailag a firka szó a német „Dudeltopf” vagy „Dudeldop” szóból származik, ami „egyszerű”.

 

Tehát gondolja át ezeket a kifejezéseket a következőképpen: amikor a diákok nyomás alatt vannak, akkor firkálnak a füzeteikre, míg a diákok, akik unatkoznak és álmodoznak az órán, firkákat készítenek.

Maga a Nemzetközi Firkanap története nem nyúlik vissza túl messzire, hiszen a napot Diane Alber, a „Nem vagyok csak firka” című könyv szerzője, 2019-ben alapította a közelmúltban. A könyv a kedvességről és az elfogadásról szól, amelyet egy aranyos karakter, Firka mutat meg, és arra ösztönzi a gyerekeket, hogy képességeiktől függetlenül alkossanak művészetet. Diane Facebook-bejegyzést tett a Nemzeti Firkanap kezdeményezésére, és nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a tanároktól, így folytatta.

 

A napot általában az iskolákban ünneplik, ahol a gyerekek különböző tevékenységekre gyűlnek össze, hogy megalkossák saját firkájukat, a könyv szereplőjét. A nemzetközi firkanap a firkálás gyakorlására buzdít, hiszen végül is minden művész firkával kezdte!

#mindennapünnep

03.26.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Lamantin nap – március 26.

Lamantin nap – március 26.

 

Idén március utolsó szerdáján, március 26-án ünnepeljük a Lamantin megbecsülésének napját, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyeztetett tengeri tehenekre, akik gyorsan esnek áldozatul a környezetszennyezésnek, a globális felmelegedésnek és a vadászatnak. Tudtad, hogy a lamantin súlya eléri az 450 kg-ot, de egyedül tengeri fűvel is túlélik? És hogy az embereken kívül nincs természetes ellenségük? Ezt a napot azért ünnepeljük, hogy értékeljük, többet megtudjunk róluk, és megóvjuk a dagadt babzsák-hasonmásokat a halálos emberi tevékenységektől.

 

A tenger ártalmatlan szelíd óriásai közeli rokonságban állnak az elefántokkal, tojás alakú fejükkel és lapos farkukkal. A lamantinok hossza általában 2,5 – 4,5 méter, testtömege 200 – 600 kilogramm között változik, és bár terjedelmesnek tűnnek, szükség esetén nagyon gyorsan tudnak mozogni vagy úszni. Lassú folyókban, sós vizű öblökben, torkolatokban, csatornákban és más tengerparti területeken találkozhatunk velük, életüket alvással, étkezéssel vagy utazással töltik. A világon nincs gondjuk, és csak időnként kell a felszínre kerülniük, hogy feltöltsék oxigénjüket.

 

Eléggé sajnálatos, hogy a lamantinok az elmúlt években veszélybe kerültek, főleg az élőhelyük elvesztése miatt. Ezek a víziállatok rendszeresen esnek áldozatul a húsukért folytatott orvvadászatnak, a vízi utak tönkretételének és a hajókkal való gondatlan ütközésnek.

 

Az új fejlesztések természetes fészkelőterületeik pusztulását okozzák; szennyezze a vizet mérgező szennyvízzel, trágyával és műtrágyákkal; és algavirágzást okoznak. A lamantinok gyakran végzetesen összeütköznek csónakokkal és hajókkal a sekély vizekben, ahol élniük kell ahhoz, hogy a tengeri fűvel, egyetlen táplálékforrásukkal táplálkozhassanak.

 

Ezt a napot a világ vezető lamantinvédő szervezete, a Save the Manatee Club hozta létre. A szervezet a lamantin és élőhelyének védelmén dolgozik. Azért alapította ezt az ünnepet, hogy támogassa küldetését, hogy megmentse a lassan mozgó tengeri teheneket a meggondolatlan, halálos emberi tevékenységektől.

#mindennapünnep

03.25.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nemzetközi Gofrinap – március 25.

Nemzetközi Gofrinap – március 25.

A Nemzetközi Gofrinap március 25-én van, és ünnepli a gofrit, annak történetét és egy meglepő vallási ünnepet. Az ünnep, amelyet a legjobban gofrievéssel lehet megünnepelni, a mi ünnepünk. Eredetileg Svédországban ünnepelték, de ma már a lelkes gyomrok a világ minden táján felkarolják a Nemzetközi Gofrinapot. Csatlakoztassa gofrisütőjét, és kóstoljon bele néhány ínycsiklandó finomságba.

A gofri az 1600-as évek elején érkezett Svédországba, és gyorsan elterjedt a közeli országokban. Gyakran lekvárral és gyümölccsel ették őket, így a nap minden szakában szeretett csemege lett. Az őket ünneplő esemény a Våffeldagen nevet kapta, ami rendkívül közel hangzott a vallásos Vårfrudagenhez, és a hagyományok összeolvadtak.

 

Az idő múlásával a gofrik szélesebb választéka jelent meg. Az 1700-as években édesebbé váltak, miután több vajat és cukrot adtak a receptekhez. 1839-ben a belga gofrit sokkal vastagabbra hozták létre, mint a hagyományos gofrit, és mélyebb rácsokkal. A belga variáció laktatóbb volt, és több lekvárt és tejszínt is tartalmazott.

 

Maga a Nemzetközi Gofrinap egy hibás kiejtés eredménye, amely két ünnepet hozott össze. Svédországban ezt a gofrinapot Våffeldagen néven ismerik, ami nagyon úgy hangzott, mint a Vårfrudagen (Miasszonyunk napja), amelyen Szűz Mária fogantatását ünnepelték. E nyelvi kapcsolat miatt vált szokássá, hogy a svéd családok a Vårfrudagent gofrival ünneplik a Szűzanya napján. Így ünnepelték a Nemzetközi Gofrinapot március 25-én.

#mindennapünnep

03.23.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. 😊Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Lakótársak napja – március 24

Lakótársak napja – március 24.

A lakótársak szerte a világon minden év március 24-én ünneplik a lakótársak napját. A szobatárs olyan személy, akivel bérelt lakóterületen osztozik, például lakásban vagy kollégiumban. Lakótársa valószínűleg elvitte a kutyáját sétálni, levest főzött neked, amíg beteg voltál, vagy esetleg pénzt adott kölcsön a telefonszámla fedezésére. Lakástársad kitartott melletted hanyagul-ahogy. Most itt az ideje, hogy kifejezze háláját, és jobbá tegye mindkettőtök napját.

2016-ban megalakult a Lakótársak Napja. Az ünnep létrejöttének története kissé homályos, de feltalálója olyan ember volt, aki meg akarta becsülni szobatársát. A jó lakástárs fontos az együtt töltött idő miatt. Az élettér megosztása megterhelő lehet, ha nem illenek jól egymáshoz.

 

Új-Zélandon a „lakástárs” kifejezés egy meg nem osztott szoba bérbeadását jelenti bármilyen lakáson belül. A szót leggyakrabban olyan emberek leírására használják, akik bérlakásban élnek együtt, nem pedig olyan otthonokban, ahol a lakók bármelyike ​​tulajdonos-lakó. Az Egyesült Államokban és Kanadában a „szobatárs” és a „házitárs” kifejezések felcserélhetőek, függetlenül attól, hogy egy hálószobát megosztottak-e vagy sem, miközben az Egyesült Államokban egy egyetemen egy szobatárs általában azt jelenti, hogy megosztják a szobát. A lakásmegosztás legelterjedtebb motívuma a bérleti díj megtakarítása. A két vagy három hálószobás lakás havi bérleti díja gyakran lényegesen alacsonyabb hálószobánként, mint egy egy hálószobás lakásé sok bérleti piacon.

 

A mai világban, főleg a diákokat tekintve egyre népszerűbb ez az életforma.

#mindennapünnep

03.23.

 Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. 😊Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Az ennivaló cica napja – március 23.

Az ennivaló cica napja – március 23.

A szőrös macskafélék megérdemlik a világ minden szeretetét, és ez az, amit a március 23-án megrendezett Ennivaló, cuki cica napon is. Pontosan így hangzik – egy különleges nap a macskaszőrű baba ölelésére az életedben.

Az egyik korai nyom, amely a macskák háziasítására utalt, 1983-ban történt. Ciprus szigetén egy régészeti ásatás során valami csodálatos dologra bukkantak – egy macska állcsontjára, amely sok éves múltra tekint vissza. Nos, az állatkövületek nem voltak ritkák, és a macskák bizonyára évszázadok óta léteztek, a világ által már összegyűjtött kövületekből ítélve. Történészek és régészek arra a következtetésre jutottak ebben a leletben, hogy egy macskát – egy olyan fajt, amely arról híres, hogy nem éppen szereti a vizet vagy az úszást – találtak a szigeten. Az akkoriban ott élő emberek valószínűleg hajóval értek volna el oda, és nagyon valószínűtlen, hogy véletlenszerűen hoztak volna magukkal macskát. A macska minden bizonnyal egy kisállat volt, és egy keresett útitárs, mondják különböző akadémikusok.

 

Aztán 2004-ben egy másik régészeti lelet Cipruson azt mutatta, hogy a macskák háziasítása az idő előtti időszakra nyúlik vissza. Egy emberrel együtt eltemetve találtak egy macskakövületet.

 

Valószínűleg először a kutyákat háziasították, mivel nyilvánvalóbb használható tulajdonságokat mutattak. A macskák kevésbé voltak hasznosak az emberek szemében, legalábbis addig, amíg el nem kezdtek egy helyen letelepedni. Minél több termést termesztenek, annál több gabonaraktárt tartottak, és annál nagyobb a rágcsálóproblémájuk. Lépjen be a rágcsálófogókba - macskák.

 

Ahogy a macskákat egyre több emberrel ismertették meg, viselkedésük fokozatosan alkalmazkodott, kevésbé elvadult és engedelmesebb lett. A macskák nagyon népszerűvé váltak ezekben az ősi társadalmakban. Az egyiptomiak híresen szerették macskaféléket, és ékszerbe öltöztették, királyi finomságokkal etették, sőt mumifikálták is őket. Az ókori rómaiak a szabadság szimbólumává tették őket. A Távol-Kelet védelmezőnek tekintette őket a bosszantó rágcsálókkal szemben, és kincsként kezelték őket.

Valami megváltozott a középkorban. A macskákat „gonosznak” tekintették, és boszorkánysággal hozták kapcsolatba. Sok macskafélét megöltek e babona miatt. Ez a félelem egészen az 1600-as évekig tartott, amikor a macskákról alkotott kép ismét megváltozott. Ma a macskák állnak a kisállat-katalógus élén, és csaknem 91 országban a macskaféléket részesítik előnyben kutyás társaikkal szemben. Nem mondhatjuk, hogy őket hibáztatjuk!

#mindennapünnep

Jézust megfeszítik

 

 

03.22.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nemzetközi fókanap – március 22.

Nemzetközi fókanap – március 22.

 

A Nemzetközi Fókanapot március 22-én tartják. Ez egy olyan nap, amelyet arra szánnak, hogy világszerte felhívják a figyelmet a fókavédelemre. Nekünk, fókabarátoknak is ez a nap, hogy tiszteljük ezt a csodálatos tengeri emlőst. A fókák nemcsak imádnivalóak és vonzóak, de jelenlétük a világban jelentős hatással van. Ők egyben a leginkább megcélzott tengeri emlősök a bolygón. Ezeket a lényeket a veszély fenyegeti, hogy hamarosan kihalnak. Az emberek mindig is jelentős veszélyt jelentettek rájuk, mivel az emberek befogják őket takarmánynak, zsírnak vagy prémnek. Ebből kifolyólag ezen a napon hangsúlyozzák lakosságuk megőrzésének fontosságát.

 

Ezt a nemzetközi ünnepet 1982-ben hozták létre. Azóta minden évben március 22-én tartják az ünnepet. A fókafajok összlétszáma ekkor már csökkenőben volt. A fókák egyre inkább az emberek áldozataivá váltak. Ennek az az oka, hogy az emberek a fókákra vadásztak bundáik, zsírjaik és húsuk miatt. Hogy véget vessünk ennek a brutalitásnak, ezt a napot a „pecsét napjának” nyilvánították. Számos projektet dolgoztak ki, hogy felhívják a figyelmet a fókák védelmének fontosságára.

 

A fókát úszólábúnak minősítik, ami latinul „uszonyos lábú”-t jelent. A rozmár és az oroszlánfóka két másik úszólábú. A fókák abban különböznek a többi úszólábútól, hogy nem járnak uszonyaikkal. Szárazföldön gyakran hason mozognak. Uszonyaik segítik őket abban, hogy gyorsan mozogjanak a vízben. A fókák is nyugodtabbak és kisebbek, mint az oroszlánfókák és rozmárok. A fókák az északi és a déli pólus környékén helyezkednek el. Ragadozók és vadászok zsákmányolják őket. Ez veszélyeztette a lakosságukat. 

 

Ezt a napot a világ minden táján megtartják. Bár a fókák az Északi-sarkkörön és az Antarktiszon élnek, 

világszerte emberek milliói imádják őket, ezért ezt az ünnepet világszerte megtartják.

#mindennapünnep