Mi van kint?

Hát, ez a május!
Minden nap korán reggel, amikor felkelek, kb. ugyanígy nézek ki az ablakon, abban reménykedve, hogy hátha nem esik... De nagyon kevésszer adatott meg ez.
Szeretek korán kelni, és szeretek korán kint sétálni, mászkálni kicsit. Felmenni a kertbe, vagy kiülni a padra, hallgatni a madarak csicsergését, a csendet, amit a természet ad. Kivéve a karosszériás szomszédomat, aki hajnal 6-tól nyomja. Engem mondjuk nem zavar, jóban is vagyunk, de olyan vicces, hogy a csend hangjai leginkább a kalapálás és a flexelés.
A gyerekeim jó alvók, nem ébreszti fel őket a zaj.
Engem annál inkább. De sohasem a szomszéd zajaira érek, inkább már olyan Pavlovi-reflex lett ez nekem.
Fél 6 ébredés.

Ám mostanában nem sikerült. Az időjárás elvette a kedvemet. Hetek óta esik, és már nagyon unom. Néhány hétvégét és pár napot leszámítva csak vízzel volt dolgunk. Amit már nagyon unok. De szerintem ezzel nem csak én vagyok így.
Éppen ezért mindig kíváncsian várom, hogy milyen idő lesz reggel.

Nem mindig ilyen nyugalommal szemlélem az eseményeket. Ha nagyon esik, akkor állandóan azzal foglalkozom, hogy mit adjak a gyerekeimre, mikor fogunk elázni, hogy jutunk el az iskolába és oviba... és még sorolhatnám.
A képen nem az én macskám van, de lehetne. Őt sem zavarja az eső, amint nyílik az ajtó, már be is surran, és keres magának valami kellemes, meleg vackot.

Na, néha irigylem a macskákat. A nyugalmukért.

Most abban reménykedem, hogy kevesebb lesz az eső, bár még mindig nem ez várható...
S bár én nem vagyok depresszióra hajlamos, mostanában éreztem magamon, hogy már nem sok kedvem van dolgokhoz. Nehezebben is indultam be, keltem fel, kedvem sem sok volt dolgokhoz... De küzdeni kell, még ha nincs is hozzá kedvünk.
Hát nem irigylésre méltóak a macskák?
Pedig de!

Egy desing verseny győztes alkotásai

Szeretem a kreatív dolgokat, és a kreatív embereket. Azokat szeretem leginkább, akiknek vannak egyéni ötletei vannak, és nem tömeggyártásban dolgoznak. Engem nem igazán tudnak megvenni a reklámok. Nem fogom x terméket megvenni, amikor tudom, hogy nincs rá szükségem, és egyébként is drága.
De nem olyan régen találtam néhány "agyament" ötletet, ami mondjuk azt, hogy vicces volt és még tetszett is. Mindenesetre érdekes, hogy vannak még pihent emberek.
Létezik egy ún. "A design" verseny, amit minden évben megrendeznek.  Itt vannak a kategóriák, amikben lehet indulni. Mondjuk ez tényleg nem az én világom, de tudom, hogy szerte a világon vannak olyan kis cégek és nagy multik is, akik ezen indulnak. Azért, hogy megváltoztassák a világot.
Nem tudom, hogy a 2018-as megvolt-e már, azt láttam, hogy megvolt a kiírás, de a 2017-es nyerteseket megtaláltam. :)
Mit ne mondjak... tényleg vannak pihent emberek. És tudom, hogy a mai világ sok tekintetben a látványra megy, és ez nekem is tetszik...

Tehát, a 2017-es A design verseny győztes ötletei:

Piano Cake torta csomagolás

Funny Honey méz csomagolás

Ez a mézes csomagolás nagyon tetszik :)

Cica táp és víz adagoló

Whiskey csokoládé csomagolás

Bár abszolút alkohol-ellenes vagyok, de az ötlet, nagyon tetszik.

Nikita Pasta csomagolás

A tésztamániám... Ezt biztosan megvenném, mert jól néz ki. :) Ötletes, tényleg.

Kávé hőmérsékletet (is) jelző bögre

Tudjátok, kávét sem iszom, de ugyanúgy lehetne benne tea is. Mondjuk azt képzeltem oda. :)

Grow up – multifunkciós szék

Praktikus

Multi – szék

Mondjuk szerintem ezek nagyon kényelmetlen székek, de tárolás tekintetében jó ötlet.

Velo Sock – bicikli “takaró”

Jazz Shower – fürdőszoba kiegészítő

Zenészeknek ajánlott :)

Na, mit szóltok?

Nyugi van! # Love flowers --

Töltike, az új kedvenc

Igen, tudom, hogy ritkán, azaz ritkábban osztok meg mostanában recepteket, de úgy látom, hogy sokkal, de sokkal több jó kis blog van, amiben jól főznek, ami jól néz ki. A mi családunkat, főleg a gyerekeimet nehéz etetni, így csak akkor írok - legjobb esetben -, ha valami újat próbáltam ki, mert mondjuk vendégek voltak. A vendégek sokkal bátrabbak, mint az én gyerekeim.
Bár ez a finomság 3-ból 1-nek bejött. :) Ez már a haladás kategória.

Egyszer, amikor otthon voltunk anyukáméknál, elmentünk meglátogatni egy baráti családot. Nekik is 3 gyerekük van. Ők is ott voltak a mi esküvőnkön, mi is az övékén. Jóban vagyunk, és bár ritkán találkozunk, jókat szoktunk beszélgetni.
Zsuzsi, az anyuka, egy nagyon kedves, mosolygós, szolgálatkész ember. Mindig megy, az az lételeme, hogy kiszolgáljon mindenkit, és ő ezt élvezi.
Egy alkalommal, amikor ott voltunk nálunk, készítette ezt a nagyon finomságot, aminek a függője lettem. Csak magában is.
Így, amikor eljött a gyerekek szülinapjának az ideje, gondoltam, megcsinálom. Viszonylag nincs sok munka vele, sok lesz belőle, és eteti magát.
Ez, amit a képen láttok, csak a fele. De higgyétek el, hogy nagyon finom.

Férj mondta, hogy írjam ide, hogy ez nem ám ilyen zöld :),  csak valószínűleg a fotózáskor rossz volt a fényviszony. :)

Ez egy nagy adag:

Kb. 4 fej hagymát párolok vizes, sós olajon. Teszek bele egy pici borsot, egy egész nagy hamis májkrémet (Vegetáriánus májkrém), Vegamixet, apróra vágott zöld petrezselymet a párolás legvégén. (Nekem nem volt itthon, csak szárított,

Beáztatok 8 zsemlét, jól kinyomkodom és hozzáteszem a kész megpárolt hagymához. Teszek még hozzá 6 db nyers tojást, és annyi búzadarát, amennyivel pont jó lesz a massza állaga. Tehát se nem híg, se nem sűrű (olyasmi,mint a fasírt állaga).

Ezt a masszát, belecsavarom folpackba és még egy neylonzsákba is beleteszem utána, jól becsomózom a  száját.

Forró, vízben megfőzöm kb.egy jó fél óráig,majd kiolajozott tepsibe teszem a neylonoktól megszabadított töltikét , a tetejét is megolajozom kissé és előmelegített forró sütőben 15-20 percig 190 °C-on megsütöm.

Filmajánló - Romantikusoknak elsősorban :)

Szombat este, már szürkült és naplemente volt, miközben készültem a gyermekeim szülinapi partijára, és palacsintasütés közben voltam, ami nem egy rövid időszak, főleg, ha kb. 15 gyereknek sütsz palacsintát, nos, úgy gondoltam, előveszem a YouTube csatorna romantikus világát... Néhány Katie Ffloyde film is fent van, akinek szívesebben olvasom a regényeit, mint nézem a megfilmesített részeket. Vicces, hogy a nő angol írónő, de sok regénye New Yorkban játszódik. Ám a filmekben a főszereplők német színészek. :)

De aztán rátaláltam egy jó kis romantikus filmre.
Az a címe, hogy A tökéletes esküvő. Ha meg szeretnéd nézni, akkor itt megnézheted:

Hát, gondoltam, nem olyan régen olvastam Ffloyde hasonló könyvét, éppen benne vagyok az ilyen hangulatban, így megnéztem. Aranyos volt.

Igazi kedves, aranyos, romantikus történet. Azoknak a nőknek való, akik szívesen élik meg a romantikát, és vágynak is rá. Én ilyen vagyok. Romantikus típus, bár valószínűleg rosszul lettem volna, ha ilyen jellegű lett volna az esküvőm. Sohasem álmodtam ilyesmiről.

De a romantikus hajlam ott van bennünk, legalábbis a legtöbb nőben.

Főleg, ha a férfi, aki feltűnik a színen olyan jóképű, mint Paul Greene. Az ő egyik filmjét már ajánlottam itt, az is ilyen romantikus volt.

A történet:

Jessica gyermekkorától fogva arról álmodott, hogy esküvőket szervezhessen. Miközben a párok boldogságát egyengeti, az igaz szerelmet keresi. Egy alkalommal a dolgok érdekes fordulatot vesznek. Úgy alakul, hogy egy helyes fiúval kell együtt dolgoznia, Adammal, aki segít neki a szervezésben. Az egyetlen gond, hogy annyira különböznek egymástól, mint tűz és víz. Ahogy meg kell tanulniuk kompromisszumot kötni, ráébrednek, hogy az ellentétek vonzzák egymást, és nagyon hatékonyak lehetnek együtt.

Nos, emlékeztek, amikor írtam arról, hogy létezik egy 20-as lista a 2019-es legszebb férfiairól, és én pont nem találtam talán csak 1,5-et köztük, aki tetszett volna. Most eljátszottam a gondolattal, hogy eddig még csak 1 emberről írtam azt, hogy felkerülhet(ne) a listámra. De az is tény, hogy mindenkinek más az ízlése, más típusú férfi/nő tetszik. Épp ezért nem szeretem az ilyen listákat, de azért gondoltam jó poén lesz egy saját lista. 

Úgyhogy a második, akit felvettem rá, az Paul Greene.

 

 Majd ha elkészül a 20-as listám, megosztom veletek! :)
Addig is érdekelne, hogy nektek ki az, aki biztosan bekerülne a ti listátokba? Nem biztos, hogy kell 20 név :), csak akik biztosan... Mert még az enyém is változhat menet közben. :) 

Life in colors - Lilaság

Mai nagyon tetszik kép! :)

kép az internetről

Zöld csokor... Hát nem szép? Mondjuk a szőlőt biztosan leeszegetném a csokorról...

Romantika és a csillagok

Ugye, hogy ugye?
Mi nők, romantikusak vagyunk. Ezt mondhatjuk, igaz? Bár én ismerek olyan nőt, aki inkább racionális. Nem olyan régen szerveztünk egy jó kis Családi napot, ahol házaspáros állomások is voltak, és én kaptam azt a feladatot, hogy kitaláljam. Vicces volt, mert amit én megvalósítottam, az volt a romantikus része, és aki szervezte, ő volt a logikus része. Mi jól tudunk együtt dolgozni, kedvelem is. Jól sikerült, és szerintem tetszett mindenkinek, akik eljöttek.

Ez volt a Kalandtúra első állomása, és jó kis feladatokat találtunk ki. Mi is élveztük.
De amiért most írok, az egy teljesen más dolog.
Amikor a romantika és a csillagok jutott az eszembe, ezt a képet választottam. Ebben oly sok minden benne van. Két ember, akik vágynak egymás társaságára, szívesen vannak együtt, ketten és a csendben. Nem igaz? Fiatalként az ember alig várta, hogy kiüljön a csillagok alá a szerelmével, vagy valakivel kézen fogva romantikusan andalogjon. Ez olyan romantikus! - vágja rá a nő. A férfiak sokszor ezt nem értik, a séta az séta, de ugye hogy ez több?

Az iskolában már nincs anyák napi ünnepség (amit én személy szerint nem bánok), de a kisfiam hozott haza nekem egy rajzot, amit rólunk, kettőnkről készített. A romantika és a csillagok jegyében. Na, ezért osztottam meg veletek ezeket a gondolatokat:

Ezek ott mi vagyunk. Ő meg én. Ahogy nézzük a csillagokat. Hát, ez a romantikus!
Lehet, hogy Freud meg tudná magyarázni, de minek? Egyszerűen szeret a gyerekem, és kész!

Epresség

Érdekes dolog ez, hogy a lányaim mennyire szeretik az epret, és én meg nem. 

Azaz inkább azt mondanám, hogy nem tartozik a kedvenc gyümölcseim közé. Megeszem, mert gyümölcs és mert néha jól esik, és nem mondom, hogy nem finom, de míg a gyerekeim leszedik és ott helyben megeszik, addig nekem muszáj megmosni, és cukorba mártva elfogyasztani.

Csak úgy magában fogyasztjuk. Mama szokott nekik tortát sütni, és  a lányok meg is eszik, de én úgy sem szeretem. Pedig mondják, hogy romantikus gyümölcs, meg ilyesmi, meg hogy pezsgővel kell fogyasztani, de én ezt sem iszom. :) 

A kölyökpezsgőt is csak alkalmakkor iszom meg, a társaság kedvéért.

De nagyon szeretem a jól fotózott epres képeket. Mert hatással van az emberre. Nem igaz?

Amikor ilyet látsz, úgy érzed, hogy úgy, de úgy megennéd! És tényleg!

Vidám pillanat

Elég fárasztó héten vagyunk túl.
Pénteken Férj belelépett egy szögvasba, egy kis része kilyukadt a talpának. Itthon van, de semmi látványosat nem tud csinálni. Fekszik szegény egész nap. Szombaton ő nem volt gyülekezetben, de vasárnap eljött a Családi napra, amiről a Facebookra tettem fel képeket, és remélem, hogy ide is hamarosan felkerül. De most tényleg semmire nincs időm. Vasárnap után, ami kimerítette Férjet, jött a hétfő, amikor ugyan pihent, de délután újra mennie kellett egy kicsit. Sebészet, tetanusz, fekvés, ám délután eljött a házaspáros körre.
Én kicsit elfáradtam az utóbbi napokban, mert most tényleg szinte minden rám hárul. A cipekedés, a rohangálás, a mindenkire odafigyelés... és egyébkén is tudjátok milyen az, amikor egy férfi beteg, igaz? Bár ő ezt elismeri, és ezért is szeretem! :)

És olyan vicces helyzet, amikor jössz haza, és az állataid így fogadnak:

Könyvajánló - Katie Fforde: Száz boldog esküvőm

Javíthatatlanul romantikus vagyok. Már többször mondtam, és még többször fogom. :)
És igenis hiszek a szerelemben és a romantikában. Hiszek abban, hogy van az embernek egy Társa, egy Lelki társa, aki valahol rá vár.
Én romantikus lélekként ezt vallom. Mert egy boldog és szerelmes kapcsolatban élek immáron 15 éve. És hiszek abban is, hogy lehet jól dönteni, és hogy ez nem "lutri", ahogy sokan mondták nekem. Ha valamiben nem hiszek, akkor ez pont az.
Álmodozó is vagyok, mert úgy szeretem a szépet és az örömteljeset meglátni dolgokban. De azt is gondolom, hogy nem adják ám azt egykönnyen. Már úgy értem, hogy természetesen tenni is kell érte. Az embernek napi harcban kell állnia magával.
Nem gondolom (ami ma szokás és divatos), hogy ha van egy kapcsolatban nézeteltérés, akkor tovább kell lépni, mert nem tudjuk megoldani. Ha meg sem próbáljuk, akkor nem is fog működni. Azt viszont tudom, hogy szerelmesnek lenni jó dolog. Éppen ezért szeretem a romantikus könyveket is, de erről már írtam nektek.

Nos, mostanában Grisham mellett nagy kedvencem lett Katie Fforde is, aki a romantikus irodalom élharcosa, és legjobban a könyvborítói tetszenek.

Nem ez az első könyv, amit olvastam tőle, de mégis ez az első, amit most megosztok. Mert most fejeztem be. Olvastam tőle jobbat, de ez elég cuki volt.

Tartalom:

Mi tesz egy esküvőszervezőt klasszissá? Az, hogy nem ismer lehetetlent. Sarah Stratford már több tucat sikeres esküvőt lebonyolított, számtalan hisztis és rigolyás ügyféllel volt dolga, és idáig mindent elintézett, megszervezett, előteremtett. Ám most szinte megoldhatatlan feladat előtt áll, mivel két fontos esemény ugyanarra a napra esik, ráadásul földrajzilag meglehetősen távoli helyszíneken.
Miért vállalta el akkor mégis mindkét megbízást? Mert az egyik egy népszerű amerikai filmcsillag pompás esküvője - amire nem mondhatott nemet, hisz ez nemcsak óriási kihívás, de a legjobb referencia is -, a másik pedig a tulajdon, kissé szertelen húga jóval szerényebb lagzija, amit szintén nem utasíthatott vissza.
S ha mindez még nem lenne elég, az egy korábbi csalódásától kissé megkérgesedett szívű Sarah körül is ott ólálkodik a szerelem..

Nagyon gyorsan elolvasható. Én amikor Zeneiskolába és úszni viszem a gyerekeimet, ilyen könyvekkel járok.
Ti hogy álltok a romantikus irodalommal?

Life is colors - Bordó-Fehér

Bicikli, ami nem sporteszköz

Manapság nagy divat, hogy régi, már nem működő kerékpárokat újrahasznosítanak. Mondjuk ez jó, mert legalább nem végzi a szeméttelepen, és még jól is néz ki. :)

Nem messze tőlünk van egy ház, ahol a kert és az udvar mindig tökéletes. A néni, aki ott lakik, állandóan alkot a kertben és szépíti azt. Meg is kapta a ház a Virágos Mórért címet. De tényleg, akármikor arra járok, a néni mindig ültet, dekorál, kreatívkodik. Az ő kertjében is van egy ilyen jellegű bicikli. 

Én egyébként nagy bicikli-rajongó vagyok, szívesen kerekezek (leginkább az Alföldön), de azért ezeket is szívesen megnézem és tudnék választani közülük.

 

Nyugi van! # Csak pihenj!

Van az az időszak, nap, perc, óra, amikor szükség van erre!
Most én így érzem, és egy kicsit így is teszek!

Paprikás krumpli gombával

Aki ismer, tudja, meg írtam is - és ezt többször is mondtam már (és bocsi, de mondani is fogom), hogy nem szeretem a gombát. Ellenben a családom összes többi tagja igen.

Így megcsinálom nekik.

Fényképet nem készítettem az ételről, helyette rajzoltam nektek egyet. Remélem, tetszik :)

(Lehet, hogy többször teszek majd ilyet.)

Ez az étel egy kis változatosságot nyújt a sima paprikás krumplihoz képest, ráadásul mindkét alapanyag könnyen beszerezhető. 

Bármelyik évszakban elkészíthető és friss káposztából készült salátával tálalva igazán pompás étel.

Hozzávalók:

• 1 kg krumpli, 
• 25 dkg bármilyen gomba (ajánlom a laskagombát), 
• 1 fej hagyma, 
• 2 db paradicsom,
• 1 db zöldpaprika, 
• 1 teáskanál pirospaprika, 
• köménymag, 
• olaj, 
• só

Elkészítése: 
Mindenki, ahogy szokta, azaz "a szokásos módon" - hogy stílusos legyek, elkészítjük a pörkölt alapunkat, majd belerakjuk a gombát és a hasábokra vágott burgonyát, sózzuk, fűszerezzük, és készre főzzük.
Ennyi.

Könyvajánló - Újabb Grisham, de gyerekeknek!

Az utóbbi időben rengeteget olvasok. De tényleg.
Úgy érzem, hogy rengeteg pótolnivalóm van, hiszen évekig csak szültem és pelenkát cseréltem, szórakoztattam a gyerekeimet, játszottam, vittem ide-oda őket, és tényleg kevés időm maradt arra, hogy a hobbijaimmal foglalkozzak. Ám ennek ez is volt a rendje.
Most viszont már mindenki elég nagy ahhoz, hogy tudja intézni a maga dolgát és ügyét. Így meglepő módon eljött az idő, amikor újra könyvet foghatok a kezembe, és kikapcsolódhatok.

Bocsássatok meg, kedves ide tévedő keresztények, de most el kell szomorítsalak benneteket, nem bibliai jellegű és mélységű könyveket választottam, nem teológiai eszmefuttatásokat. Szeretem a lelki tartalmú könyveket, és szoktam is olvasni őket. Mark Gungort például nagyon szeretem, és már ajánlottam is nektek a jó kis könyvét. És még sok-sok lelki könyv van, amit szívesen olvasok egyébként. Ellen White könyveit is szívesen veszem elő, és szeretem a lelkületét és üzenetét a könyveinek, leveleinek, üzeneteinek.

Ám most kicsit más műfajokba megyek bele, amelyek régebben is a kedvenceim voltak, és ma is azok. Sokszor írtam már arról, hogy szeretem a nyomozós, krimi jellegű könyveket és szeretem a romantikus regényeket is. Ez utóbbiaknál nem a Júlia és Romana - régi stílusú rövidke kis füzetekre gondolok, bár én azt sem vetem meg, aki ezeket olvassa, legalább olvas! Én annak vagyok a híve, hogy olvasson mindenki azt, amit szeretne, csak olvasson, mert az emberek és főleg a gyerekek nem tudnak és nem szeretnek olvasni.
Én viszont nagyon.

Pénteken írtam arról, hogy befejeztem egy Grisham könyvet, és most azt kell mondanom, hogy újra befejeztem egyet. Ez kicsit rövidebb, ez egy ifjúsági regény, szerintem a nagyobb gyerekek (7-8. osztályostól felfelé) nagyon élveznék. Én is tervezem rábeszélni a lányomat, hogy olvassa el. Jó kis könyv.

 

 Elhamarkodott ítéletek, hamis vádak.
Belőled is lehet áldozat!
A biciklis kölyökügyvéd tisztázza magát.
Theodore Boone ismét az igazság nyomában.

Grisham is azért írta, mert a lánya kérte meg. Ötödikeseket tanít, és ő is azt látta, hogy nem szeretnek olvasni, azért azt mondta neki: "Apa, neked kellene írnod egy könyvet nekik". - és így született meg Theodore Boone.
Én személy szerint nagyon szeretem olvasni, még akkor is, ha ifjúsági irodalom. Nincs olyan hosszú, mint a legtöbb Grisham könyv, pörgős, eseménydús, és együtt tudunk érezni a főszereplő kisfiúval is.
Ez már a 3. rész. Én elolvastam az 1-2. részt is, de nagyon várom a folytatást.
Jó könyv!

Life in colors - Csokiság

Könyvajánló - John Grisham: Szürkehegy

Tegnap fejeztem be ezt a könyvet. Nagyon tetszett.
De mint már sokszor írtam róla, nagy Grisham-rajongó vagyok. Magával ragad a világ, amiben él, ahogy gondolkodik, és egy cseppet sem unalmasak a regényei. Én, aki semmit sem értek a jogi nyelvezethez, mindig is rosszul voltam és vagyok, amikor egy hivatalos levél jön, és értelmezni kell, Grisham könyveinél ezt nem érzem. Teljesen jól elmagyarázza mi miért történik, minek mi a következménye és ébren tart. Tényleg nem tudtam letenni. Mindig kerestem az alkalmat és a lehetőséget, hogy olvashassam.
Szeretem, hogy a hősei mindig valahonnan felülről jönnek (nagy cégektől, akik sokat keresnek), aztán az életük új fordulatot vesz, és részesei lesznek az emberek megmentésének. A kisemberekének.

Ezt a könyvet azért is olvastam, mert bányászokról szól. Tudjátok, az én Férjem bányában dolgozott sokáig, és kíváncsi voltam, mennyire hasonlítanak az itthoni és az amerikai "állapotok". Tetszik az is, hogy "kisemberek" mindennapi életébe, küzdelmeibe tekinthetek be, aki én is lehetnék, akinek egyszer lehetnek nehézségei... Mindenesetre magával ragadó stílusa van. Nagyon szeretem.

A képet egy reggeli közben készítettem. :)

A könyvről:
Samantha karrierje ígéretesen startol a jó hírű Wall Street-i ügyvédi irodánál, ám a 2008-as válság egy csapásra elhomályosítja a szép jövőre nyíló kilátásait. A fiatal jogász lányt egyszerűen kirúgják, és mivel kevés a remény, hogy egyhamar szakmai sikerekre számíthat, hirtelen elhatározásból elszegődik egy isten háta mögötti kis település jogsegélyszolgálatára. A Brady nevű falu 500 kilométeres távolságra, időben 100 évre fekszik Manhattantől az Appalach-hegység bányavidékének kellős közepén, de Samantha legalább igazi gondokkal küszködő, valóságos embereken segíthet. Mielőtt azonban elsajátíthatná a tárgyalótermi fogásokat, máris a mély vízben találja magát. A szénporos városka ugyanis nem olyan békés, amilyennek gondolná. Brady régi titkokat rejteget, a helyiek között sérelmekkel teli ellentmondások feszülnek, a bányaipar pedig nem kímél se embert, se hegyet, se törvényt, se szabályokat. Samantha hamarosan olyan peres ügybe keveredik ebben a kegyetlen és komor világban, amely halálos fenyegetést jelent számára.

John Grisham élő legenda a jogi thriller műfajában. Képes lenyűgözni új, és még mindig képes meglepni régi rajongóit.
Engem ismét sikerült!

Kuckózós kertes élmény

Amikor itt van a tavasz, mindig nagyon várom, hogy a kerti munkák elkezdődjenek. Pedig én aztán tényleg nem értek a kerthez. Férj ebben nagyon ügyes, de mi többiek szeretünk ott lenni vele, és részt venni a kerti munkákban. Jó kis család-csapatépítő alkalom.
Idén sajnos nem haladunk olyan gyorsan, mint szeretnénk. Férj sokat dolgozik, még vasárnaponként is bejár, ami ugye azért rossz, mert ez az egy nap lenne, amikor ráér arra, hogy pl. metsszen. Az időjárásról nem is beszélve :((((
De előbb-utóbb ez is kész lesz.
Nekünk nagy kertünk van, és mindig van benne tennivaló.
Ám néha elfáradunk.
Sajnos a kerti szomszédunk (aki nem egyenlő a házszomszéddal) nagyon elhanyagolta a birtokát. Mi 14 éve lakunk itt, azóta nem csinált vele semmit. Mondjuk így télen néha vannak őzikéink, aminek örülni szoktunk. De elvadult a kertje, és átjön hozzánk is. Kemény csatákat vív Férj a szomszédból átnyúló meggyfákkal, akik éppen nálunk, és a szőlőnk között akarnak kibújni. :)

Mindenesetre... Elfantáziáltam, hogy milyen lenne, ha a kertünkben lenne egy kuckó, ahová le lehetne ülni, pihenni. Mondjuk nem is kelne fel az ember egy idő után, az biztos!
Már egy ideje szeretnénk egy kis helyet, ha nem is ilyeneket, de legalább olyat, ahová az egyszerűbb szerszámokat betehetnénk, hogy ne kelljen mindig mindent lecipelni... De ez egy későbbi álom.
Most álmodjunk romantikusat! :)

A gyerekeknek ez biztos tetszene!

ez a kedvencem :)

Ebben már ellakni is lehetne...

Meg ez is a kedvencem. :)

A képeket természetesen az interneten találtam.