2015. július 27., hétfő

És Játék Indul!!!!

Íme, itt van az első ajándék tanulmány gyermekeknek.
Ez az első "műveim" között van. Az egyik kedvenc témám volt mindig is.

A játék sorsolási ideje: 2015. augusztus 15.
Ha nyerni szeretnél, akkor írj egy megjegyzést a blogomhoz.

Ez a tanulmány olyan történeteken keresztül mutatja be a Lélek gyümölcseit, amelyek megtanulhatóak a mi életünkben is.
Érdekes és izgalmas feladat és kihívás volt :)


Néhány oldal a kedvcsinálás miatt/érdekében:










2015. július 24., péntek

A mozgásról

Amikor még iskolában dolgoztam, volt lehetőségem Életvezetési ismereteket tanítani. Nagyon élveztem. Csendes Éva könyveit használtam, és nagyon jónak tartom :) 

Nagyon szerettem azokat az alkalmakat.

Jó könyvnek és jól használhatónak tartottam. Később ifjúsági tanításban is tudtam használni. Nem bibliai alapokon, de kreatívitás és ötlet szempontjából sokat segített nekem.
Alapvetően én egy optimista alkat vagyok. Nem szeretem a negatív dolgokat és hozzáállást. Tudom, hogy a "negatívizmus" magyar mentalitás, mert alapvetően ilyenek vagyunk, de én nem szeretnék ilyen lenni. Szeretném kicsit optimistábban látni az életemet, és szeretnék ebben az évben optimistábban hozzáállni a dolgokhoz. Alapvetően túl sokat aggódom. Mármint a gyerekeim iránt és felé. 
Mindig is érdekelt és foglalkoztatott (és most is) az, hogy hogyan lehet boldog, még boldogabb az ember. Az is tény, hogy mindenki máshogy gondol a boldogságra, mást jelent neki.
Szerintem fontos, hogy mi alapján, milyen tervek és életvitel alapján éljük az életünket.

Az első életvezetési fogadalmam, ígéretem magamnak: Sportolj / Mozogj rendszeresen!

Ezt ugye már elkezdtem pár hónapja, de azért folytatom rendületlenül.  De az az igazság, hogy 10 évig kimaradt az életemből. Mindig sportoltam valamit, fociztam, úsztam, kerékpároztam, jártam konditerembe, és tényleg fitt voltam. De tényleg :)
Aztán tavaly éve nyáron így néztem ki:
Nem kis darab tömeg - ez voltam én...
Persze, tudom, hogy az embernél a gyerekek az elsők, és én is ezt vallottam, vallom is. Ha egy férj rendes és türelmes, és szereti a feleségét, akkor türelmesen vár. Az én Férjem várt. Sőt, mint tudjuk (tudjátok) Ő vette a bérletet nekem. Mert tudja, hogy ez nekem szükséglet.

Azon gondolkodtam, hogy ki ne fogadta volna meg életében legalább egyszer, hogy rendszeresen fog sportolni, meg nekiáll valami mozgásnak... És aztán lelkesen belefogunk, aztán lelohad a lelkesedés, háttérbe szorul, megváltozik az időbeosztás, stb. Persze, én vallom, hogy mindennek rendelt ideje van. Amikor a gyermekszülést választottam, akkor az arról szólt, és most, hogy már Kata is nagyobb, egy kis időt fordíthatok magamra is. Nem hiszem, hogy egy nőnek elhanyagoltnak kell lennie, aki nem figyel oda magára, csak mert otthon van. 
Az én Férjem szeret engem, és tudom, hogy vonzónak is talál :) - mondta. De ettől függetlenül igyekszem arra figyelni, hogy még vonzóbbnak érezze a jelenlétemet, a közelségemet. Mert ez is egy feleség dolga.

Szóval, a mozgás sok-sok előnnyel jár. Egészségesebbek leszünk (bár a helyes táplálkozás és a mozgást összetartoznak!), jobban tudunk aludni (ezt tapasztalom én is), felfedezzük, hogy csupa olyan "titkos" izmunk is van, amiről azt sem tudtuk, hogy létezik :). A mozgás segít abban, hogy agyilag is frissebbek legyünk, és segít abban, hogy amikor már tele vagyunk feszültséggel, általa levezessük.
Minden alkalommal, amikor elmegyek a konditerembe, akkor arra a 1,5 órára kikapcsolok. 
Sokáig zavart, meg úgy éreztem, hogy mindenki azt nézi, hogy bénázok, meg hogy vannak feleslegek rajtam. Aztán már látom, hogy mások is azért kínozzák magukat, mert változtatni akarnak, szeretnének!
Tartottam a kigyúrt pasiktól is, kicsit aggódtam a tesztoszteron magassága miatt, de meg kell mondjam, pozitív csalódás volt minden. Szóval... így indult, és folytatni fogom!
Aztán remélem, hogy a sport visszatér az életembe. 
Már nagyon várom!


2015. július 21., kedd

Balatoni érzések

Már egy ideje nyaggattak a gyerekek, (főleg Zsófia), hogy szeretnének elmenni a Balatonhoz.
Kb. 6,5 éve voltunk utoljára. Tényleg régen volt.
De úgy gondoltuk, hogy "üsse kavics"!, jöjjünk el néhány napra.
Balatongyörököt választottuk, mert ez a kedvenc településünk. Nagyon szép hely, és sok mindent lehet itt csinálni.

Már 3. napja vagyunk itt, és eléggé fáradtak vagyunk mi felnőttek.
A gyerekek persze bírják energiával, és mindenféle ötletet találnak ki szabadidejük kellemes eltöltéséhez.
Leginkább a szüleik idegeivel szeretnek játszani :), ami nekünk annyira nem jó. De azért mindent megteszünk, hogy lefáradjanak. Így is mindig korán kelnek.
Ezért ma úgy döntöttem, hogy egy kicsit én kelek hamarabb.
Most kint ülök a teraszon, nézem a hajnali Balatont, hallgatom a madarak csicsergését, lélegzem a friss, kellemes korai levegőt, (mert néhány óra múlva már szakadni fog rólunk a víz), és azon gondolkodom, hogy szép a Balaton, de valahogy nem az én világom. (Bocsánatot kérek a Balaton-kedvelőktől.)
Szívesen eljöttem ide néhány napra, mert van hová menni. Ti. én nem annyira szeretem a strandolást. Biztos ez az oka, ennek ellenére minden nap megyünk a gyerekekkel.
Amikor Férjjel voltunk még kettesben, szinte csak túrázni mentünk, mert annyi látnivaló akadt itt a környéken. De a gyerekek miatt az ember bevállalja a nemszeretem dolgokat is :)

Igazából jó itt, de már vágyok haza.
Ha őszinte akarok lenni (és miért ne lennék az?), akkor Bózsva inkább az én kedvenc nyaralási helyem. Onnan nehezebben jövök haza. Jobban szeretek ott lenni.

Mindenesetre azért a strandolási programok mellett mindig igyekszünk valami mást is kitalálni a gyerekeknek. Voltunk Afrika Múzeumban Balatonedericsen, tegnap bevettük a szigligeti várat dög melegben és leégett vállal :( ma hajókázni megyünk, úgyhogy program az van.
Meg meleg is.

2015. július 19., vasárnap

Farm, ahol nem élünk

Az én blogom nem foglalkozik lakáskultúrával, épületek vagy helyek bemutatásával, nincsenek kiegészítők és izgalmas alkotások nálam (DIY), ami nehéz is lenne, mert nagyon távol áll tőlem a varrás, a kézműveskedésnek ilyen formája. 

Most mégis hoztam egyet. De ez egy farm. Oda vagyok a farmokért. Titkon vágyok rá, de valószínűleg csak egy álom marad :) Nagyon bírom az olyan tévéműsorokat, amelyekben egy farm életét mutatják be. Nagy kedvencem volt a River Cottage, Hugh-t most is nagyon bírom. A másik kedvencem a TLC-n szokott lenni, bár már régen láttam. A Roloff család életét mutatja be, amin nagyon jókat szoktam szórakozni, mert valahogy más világba repít, de mégis a földi viszonyok között.
Nézegetni azonban szeretem a régi házakat, épületeket, farmokat, és most találtam rá újra, az elmentett képeim között erre a farmra. Olyan csodálatos...
Biztos el tudnék mászkálni ezen a csodálatos farmon.
Hogy hol találtam a képekre, már nem emlékszem, csak azt tudom, hogy nagyon tetszett, olyan mesebeli táj ez, amin szívesen lépdelnék és szaladgálnék a fűben
Annyira szeretnék egy ilyet...

Persze nem tudom, hogy hogyan oldanám meg a házban, háznak 
a) a fűtést
b) a munkálatokat
c) a takarítást
d) a szervezési dolgokat
e) a rendben tartását 

de ez most kit érdekel?
Inkább nézelődjünk!















képek innen

Ui: Megtaláltam! Diófarm a neve :)
Nektek is tetszik?

2015. július 14., kedd

Eseménydús napok

után vagyunk.
Jól el is fáradtam, mert napok óta főzök-sütök, látogatunk, játszunk, megyünk, jönnek... és eléggé elfáradtam.
Még a holnapi is ilyen lesz, aztán remélem, hogy tudok egy kis képes beszámolóval jönni.


De egy aranyos képet hoztam nektek.
Szombaton készítettem a gyülekezetben.
Gyülekezetünk legidősebb és legfiatalabb tagja. Julcsi néni és Kata... Olyan aranyosak együtt.
2 éves és 92 éves :)
Hamarosan jövök.
Legalábbis remélem...
És akkor meghirdetem a játékot is!!!

2015. július 9., csütörtök

Újra lesz játék! Sok!!!

Jó hír! 

Nagy örömömre szolgál, hogy kaptam néhány darabot a tanulmányokból, amit írtam az évek során.
Ezért úgy döntöttem, hogy szépen, apránként fogok majd sorsolni, ajándékozni nektek, akik követtek engem ezen az oldalon!
Remélem, hogy részt fogtok venni a játékban.
Hamarosan a legújabb (itt még nem szereplő) anyaggal jövök, ami JÉZUS CSODÁIról szól!
Figyeljetek!!!!
Hamarosan jövök!








2015. július 7., kedd

Férj meglepetése Bózsván

Amikor hazajöttünk Bózsváról, ahonnan nem nagyon akartunk, mert olyan jól éreztük magunkat ott, amolyan Kánaán-érzés, hogy szívesen vagy ott, mert pihensz, lazítasz, előadásokat hallgatsz, beszélgetsz fontos dolgokról - jelen esetben Istenről, a Házasságról, a házassági kapcsolatodról, küzdelmekről, életekről, helyzetekről... - kötődnek új barátságok, új élmények...
És ez nagyon jó. Ráadásul még főzni sem kellett :), ami nem semmi!!!

Úgy alakult, hogy Férj éppen akkor lett 40 éves, amikor vége lett a tábornak. Én persze, nem bújtam ki a bőrömből, és igyekeztem valami apró meglepetést szervezni, okozni neki. Ismer engem Férj, jól tudta, hogy valamiben "mesterkedem", de azért a meglepetést nem tudta...
Úgy gondoltam, hogy már vasárnap nem lesz ott senki, így szombat délben megkértem a barátaimat, akik remek hanggal rendelkeznek, és amolyan kis kórus volt a táborban, hogy lepjék már meg az én Drágaságomat.
Először nem is értette, hogy miért elé áll néhány ember, de aztán hamar rájött, hogy ez neki fog szólni. És énekeltek, felköszöntötték, én pedig készítettem neki egy kis füzetet - ott a táborban, amolyan amit meg lehetett oldani csendben és titokban - 40 lapot összefűztem, a fedlap pedig aranypapírból készítettem -, és ráírtam, hogy 40 OK, AMIÉRT SZERETLEK! És a kis füzet minden lapjára egy-egy mondatban ráírtam, hogy miért szeretem őt.

Jó, a tábori körülmények miatt nem annyira lehetett eltitkolni, hogy készülök valamire, de egy hős volt, és nem kérdezősködött. Tudta... Ezt is :)

De volt egy dolog, amit nem tudott. 
A táborban megkértem egy kedves ismerősömet, aki a kenyeret és mindenféle finomságot sütött ott, hogy lepjük meg az én kedves kis Férjecskémet, és ha lesz ideje a sok kenyérsütés mellett, egy pizzát, amolyan pizzatortát süssön neki. 
Vasárnap reggel (éppen a napján) aztán a meglepetés igazivá vált.
A képen Férj és az ő tortája...
Tábori hangulat, noha a végéhez közeledtünk, azért erre volt időnk...
Ez volt csak az igazi meglepetés neki! 
Mert erre nem számított!

Nagyon szeretem. Hát nem édes?

2015. július 5., vasárnap

Nyaraltunk, de már itthon vagyunk!

Hát ez volt az oka annak, hogy csendben voltam.
Nyaralni voltunk, és ma jöttünk haza.
Nagyon jó volt, sok érdekes élmény és tapasztalat ért minket.
Jövök majd képekkel is, most kicsit lazítok és pihenek. Legalábbis ma este.