2015. február 25., szerda

Csak szeretek olvasni...

Már nem tudom hová tenni a könyveimet. Nincs helyem. 
Olyan jó a nagy kastélyokban, vagy nagyobb házakban, amikor saját könyvtáruk van...

Eszembe jutott az Oscar című vígjáték Stalloneval. Nem vagyok egy nagy rajongó, de az a film igen vicces volt. Egy nagyon aranyos vígjáték, ritka szórakoztató. Én szeretettel ajánlom, ha szeretnétek kicsit nevetni. A Youtube-on megtalálható a teljes film. Tetszeni fog, érdemes megnézni :)

Az egész történet szinte a könyvtárban játszódik. Ott egy hatalmas ház, rengeteg szoba, gazdagság, pompa, egy igazi maffiózó lakás, ahol a főmaffiózó próbál jó útra térni. És tényleg mindent megtesz. Ebben hangzik el egy mondat, amikor az egyik vendége ámuldozik, hogy mennyi könyv... "Jó, csak szeretek olvasni..."
Én is. :)
Az ominózus lépcső, ami a könyvtárba vezet...
De nem is emiatt gondoltam, hogy megosztom, hogy úgy szeretem a könyveket, és olyan jó, hogy bárhová megyek a lakásban, mindig, mindenhol találok egyet, és beleolvashatok... 
Ugye?

book háttér tumblr

"Az igazi könyv nem a könyvespolcon lakik, hanem a párna alatt, az éjjeliszekrényen, az ágy mellett a padlón, a kocsi kesztyűtartójában, a télikabát zsebében, a strandtáska mélyén naptejek és jégkrémpapírok tőszomszédságában vagy éppen (urambocsá') a vécéablakban."

- Cserna-Szabó András

Király!!!

Nagyon szeretem a Királyok korát. Sok izgalmas történet van a Királyok könyvében. Sok szempontból kemény és szomorú történeteket, de mindig vannak egy-egy történetben tanulságok.



2015. február 24., kedd

Amikor

van időm rajzolni...
Ritkán jut időm egy kis hobbira, kikapcsolódásra.
Ebéd van, Kata alszik, és amíg van egy kis időm, rajzolgatok.
Íme néhány, hogy ti is örüljetek!




2015. február 23., hétfő

Cica-mánia

Nem bibliai történethez kötött ez, de mivel Kata babánk cica-mániás, az utóbbi időben állandóan cicákat kellett és kell rajzolnom :)





2015. február 21., szombat

Hálás szombat # 26

Az elmúlt két hét leginkább arról szólt, hogy Zsófia influenzás lett, és így az egész gyereksereg itthon töltötte a hetet, ami nem semmi volt :)  Már a múlt szombaton a gyülekezetben mondta Zsófia, hogy nem érzi jól magát. Le is feküdt a padra sokszor és sokat. Ilyenkor mindig tudom, hogy valami nem jó. Nem egy megülős fajta, de hát melyik gyerek nem az? Ezért az itthon töltött idő leginkább abból állt, hogy vizes ruháztam és próbáltam lehúzni a lázát, közben Nimród energiáit is lekötni, ami nem egyszerű :) Mert hát nem tudtam elvinni oviba, hiszen nem hagytam itthon egy lázas gyereket egyedül, hogy Nimród eljusson az oviba. Nem gondolnám, hogy az olyan létszükséglet.  

A héten szinte végig itthon voltunk, eltekintve azt a 1,5 órát, amikor elmentem az iskolába, hogy elkérjem a tankönyveket, amiben tanulni kell, és hogy befizessem az ebédet :) 

  • 1,5 hét után eljutottam edzőterembe
  • Férjtől kaptam egy ceruzát, aminek nagyon örültem, mert szerettem volna már egy ilyet :)
  • Rengeteg mesét néztem az elmúlt hét alatt, amíg Zsófia beteg volt, lett is néhány kedvencem.
  • Néha a kisfiam is átjött hozzám aludni, ami nagyon vicces helyzetet produkált, mert valakit mindig arrébb kellett raknom.
  • Sokat nevettünk a gyerekekkel, még a betegség ellenére is.
  • Zsófia szórakozottsága néha igazán vicces helyzeteket teremt.
  • Kata baba már egész szépen beszélget.
  • Katával az ablakból állandóan autókat és cicákat nézni... (nagyon vicces, de azért egy idő után már elég fárasztó...)
  • Egyik este, amikor elaludtak a gyerekek, és Férj dolgozni ment (éjszakás), akkor kimentem csillagokat nézni, hatalmas élmény!
  • Tekláék, a Csajok, nagyon sok tojással látnak el minket, nagyon szeretek hozzájuk felmenni, megsimogatni őket, de azért eléggé szemtelenek ezek a tyúkok! :) Amint meglátják a zöld vödröt, amiben az ételt kapják, már fel is repülnek a kezedre, mert annyira szeretnek enni...
  • Nimród majdnem minden este (ha nem minden este) átjött aludni, megvédjen engem egy tigristől :)

Néhány kép az elmúlt napokról:

Lányszoba :) Nálam és velem aludtak a lányok :)
Farsangi fánk
Jézus születése és egy jó kis alkotási lehetőség :)
Férj Valentin napi ebédje nekem :)
A hét mondása ehhez a képhez tartozik. Természetesen Nimródtól: 
"Anya, ezt neked festettem meg apának, mert ti szerelmesek vagytok egymásba.

Nimród festette nekünk Férjjel
Zsófia egy hét betegség után napfürdőzik
Pogó kutyánk, aki vagy szalad, vagy ugat vagy eldől, mint a zsák...
Apa és a gyerekek

2015. február 20., péntek

Elrendi az csillagok számát...


Az utóbbi időben keveset tudtam kint lenni. Mindig csak annyira szaladtam ki a gyerekek mellől, hogy megetessem a tyúkokat, vagy tegyek a tűzre, hogy jó meleg legyen. Már lassan 2 hete, hogy nem tudtam igazán rácsodálkozni a természet igazi szépségeire. Még akkor sem, ha tél van, és nem tűnik benne semmi érdekesnek és izgalmasnak. 


Aztán egyik nap, amikor este volt, és minden gyerekem aludt, Férj pedig dolgozni volt, felvettem a vastag kabátomat, és kicsit kint maradtam, hogy csillagos eget nézzek. Nagyon szeretem az eget bámulni, mindig is szerettem. Csak régebben több időm volt rá. 
Persze az is kell hozzá, hogy tiszta legyen az ég...
De nagyon csodás látvány tárul elénk, és ilyenkor az ember újra és újra felfedezi Isten nagyságát és hatalmasságát.

Ez az ige jutott az eszembe:
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi.
Zsoltárok 147,1


A kedvencem az Orion és a Cassiopeia csillagkép. 

A heti feladat: Nézd a téli égboltot!

Kettesben még romantikusnak is tűnik, maximum vigyetek ki két jó vastag plédet :)
Én nagyon szeretem. Persze nyáron is, mert akkor még ráadásul ki is lehet feküdni egy plédre, és nincs hideg, de azért nem semmi látvány ilyenkor sem!

És szeretettel ajánlom nektek ezt az istentiszteletet- Nagyon látványos és nagyon a helyén van!
"Attól tanulok szívesen, aki teremtette a mennyet és a földet, aki az égre helyezte a csillagokat, aki megszabta a Nap és a Hold pályáját." (E. G. White)

2015. február 19., csütörtök

Szülői céltudatosság 3.

Bár még a gyermekeim kicsit, és azért egyszer lesznek nagyon is :), sokat gondolkodtam mostanában azon, hogy MIT SZERETNÉK A SZÁMUKRA???
Persze tudom, hogy mást adunk nekik 1 évesen és megint mást 7 évesen, és megint mást 17 évesen, de ez mindig egy örökös és nagy kérdés lesz. 
Sok mindent szeretnék. Persze leginkább azt, hogy jó gyerekek legyenek, de nem az emberi elvárásoknak megfelelően (persze bizonyos tekintetben úgy is), hanem elsősorban az szeretném, hogy mindig túljussanak azon a napon, ami szerintük "a legrosszabb nap" akkor, amiben benne vannak. Zsófia lányom szokta mondani, amikor valami nem a tervei szerint működik, és ő hajlamos elég hullámzóan megélni a dolgokat, mert igazi érzelmi lény: "Ez életem legrosszabb napja." 10 perc múlva pedig már a legboldogabb ember a földön és puszikat osztogat és az öledbe ül.
Szóval, az a vágyam, hogy Bölcsek legyenek a gyerekeim. Zsófia azzal is szokott büszkélkedni, hogy az Ő nevének jelentése Bölcsességet jelent. :) Aranyos, de nem mindig él és viselkedik ehhez méltóan. Még. De élhet így. Megtanulhatja. De tudom, hogy leginkább Isten segítségével teheti ezt. 
Legyőzni a rossz természetünket küzdelem. 

Sajnos olyan világban élünk (akár szeretjük, akár nem a "Bezzeg az én időmben" kifejezést), ami nagyon rossz hatással van a gyerekeinkre. Olyan környezet veszi körül őket, ami tele van veszélyekkel és csapdákkal. Olyan dolgokat hoznak haza az iskolából és az óvodából, amivel meg kell harcolnunk. De azt gondolom, hogy az otthonoktató szülőknek is megvan a mindennapi harca, csak valószínűleg máshogy.

Egyszer régen láttam egy dokumentumfilmet. Egy anyuka otthon nevelte a gyermekeit, keresztény volt, és azt szerette volna, hogyha a gyermekei csak jó dolgot látnak és tapasztalnak. Szerette volna kivenni az élet forgatagából, hogy ne érje rossz hatás a gyerekeket. Nem volt tévéjük, minden idejüket lekötötte, foglalkozott velük, nem jártak iskolába, oviba, és az volt a vágya, hogy a gyerekei, a fiú gyerekei ne tudják mi az, hogy fegyver, háború, egymás bántása. De az látszott a képeken, hogy a fiúk mindig birkóztak, fegyver készítettek tárgyakból, kardoztak, és "meghalsz!" kiáltásokkal játszották a maguk kis csatáit.

Félreértés ne essék! Nem az otthonoktatás ellen szólok. Én pártolom, noha nem döntöttem így. Több okból, de ez most jelen esetben nem téma. Csak azért írom le, mert nem lehet bizonyos hatások alól kimenteni a gyermeket.  nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid. (János 17,9)

Elismerem, hogy nem könnyű feladat ez az egész. Az egész világ tele van a gyerekek és a családok felé csapdákkal és az egész olyan, mintha csatatéren lennénk. Akaratlanul is így érzem. És sajnos nagyon könnyű lelépni a biztonságos, kényelmes útról, ha senki sem figyelmeztet, fegyelmez, nem mondja meg a gyerekeinek, hogy mi a helyes. Mert szerintem ez fontos. Én sokszor elmondom a gyerekeimnek, hogy nagyon szeretem őket, és mindent, amit teszek, értük teszem. Van, amikor szigorúnak tűnök nekik, de még ők kicsit ahhoz, hogy tudják, hogy ebben jó szándék van. 

Nem engedhetem meg, hogy visszabeszéljen, hogy engedetlen legyen, hogy bántson más gyerekeket, hogy csúnyán beszéljen bárkivel, hogy hisztis és indulatos legyen, nem engedhetek meg olyan dolgot, amivel nem tudom megértetni azt, hogy az a cél, hogy jó, Istenhez méltó életet éljen. 

Nagyon másképpen nevelem a gyerekeimet, mint ahogy anyukám nevelt engem, minket. Szerinte szigorú vagyok.
Nagyon másképpen nevelem a gyerekeimet, mint ahogy anyósom nevelte a fiait.
Szerinte engedékeny vagyok.

Ez aranyos, de nem számít ki mit gondol. Vannak szabályok, és van néhány dolog, amit át kell gondolnom és át kell gondolni gyermeknevelésünkben. 
De hát ki ne szeretné a gyerekét, és ki ne szeretné, hogy jó ember váljon belőle?
A nagy kérdés a Hogyan tovább????

2015. február 18., szerda

42!!!

Ma van a szülinapom. Nahát...


A legjobb életvezető, inspiráló ötlet az, ha ma meglepem magam...

Feladat: Lepd meg magad!

Én nem vagyok az az önsanyargató anyuka. Néha-néha meg szoktam lepni magamat. Nem csinálok úgy, mint azok az anyukák, akik mindent csak a gyerekeiknek vesznek meg, és maguknak meg jó a régi, a rossz, a leamortizált marad. Ismerek ilyen szülőket... :) 
De a másik véglet híve sem vagyok, amikor Anyuka mindenhová elmegy, befizet magának (mert megérdemli), és azt látod a Facebookon, hogy otthon kellene lenni a gyerekeivel, közben meg szórakozik, bulizik meg wellnesezni jár. Mert egyszer-egyszer belefér, de mindig és sűrűn??? 
Nos, én nem ilyen vagyok, jelentem! Vannak dolgok, amiket igenis megveszek magamnak, ahogy a gyerekeimnek is. De azért tény és való, hogy magamra ritkábban jut idő. Van, hogy sokáig tervezek egy projektet (pl. ha ruhát vagy cipőt szeretnék vásárolni), akkor átgondolom. Ha csak Túró Rudit, akkor nem :)

Ennek a Túró Rudi tortának például kimondottan örülnék, így ha valaki meg akar lepni, nem fogok ellenállni, csak nyugodtan!!!!


De az a nagy igazság, hogy a héten a szülinapom pont szerdára esik, és azért nagyon jó ez, mert Férj e napon egyedül nem jár iskolába, így otthon tud lenni velem, velünk.
Arra gondoltam, hogy meglepem magamat valami különlegessel, de ez még szervezés alatt van. Igazából én annak örülnék a legjobban, ha kettesben tudnánk lenni,(ami nem igazán valósul meg ilyenkor, mert a sógorom is ekkortájt született, így családi együttlét lesz)  így lehet, hogy azzal lepem meg magam, hogy leszervezem a gyerekeket a mamához egyik nap, és mi elmegyünk kettesben valahová...
Arra gondoltam, hogy összeírok néhány ötletet, hogy a későbbiekben is meg tudjam lepni magam, vagy inkább Férj engem - mert az úgy jobban hangzik.
Csak ilyen vágyaim vannak:
MOZIBA MENNI, MERT MÁR EZER ÉVE NEM VOLTAM - DE TÉNYLEG...!
SÉTA KETTESBEN BÁRHOL :)
És tényleg nem vagyok telhetetlen...
Mindenesetre nagyon várom, mivel leptem meg magam. Hamarosan beszámolok róla, hogy mi volt a győztes program :)

2015. február 17., kedd

Boldog otthon és az idő

Ti hogy vagytok az idővel? Én szeretném mondani azt, hogy jól, mert igyekszem mindig mindenhová odaérni, és sehonnan sem elkésni, még így is, hogy van 3 gyerekem... Tényleg igyekszem, és nagyon küzdök vele, érte. De vajon ez tényleg elég? 



Már egy ideje tanuljuk Zsófiával az órát. (Írni még nem kell neki, csak a neten szoktunk ilyen jellegű és típusú feladatokat csinálni.) Egy ideje már itthon neki kell megmondani, hogy reggel mennyi az idő, és mennyi van hátra még az indulásig. Ezt azért találtam ki, mert az öltözés néha rapszodikus náluk. Van, hogy 2-3 perc alatt felöltöznek, máskor meg 10 perc sem elég. Na, ettől aztán ki vagyok néha akadva.
Én hiszek abban, hogy az idő fontos. De a nagy kérdés számomra az: (Jobb lett volna E/1 személyben, de ez már így marad!)

A Biblia ezt írja: "CSELEKEDJÉK VELED SZÍVED SZERINT, ÉS TELJESÍTSE MINDEN SZÁNDÉKODAT." (ZSOLTÁROK 20,5)

Ma az elsődleges dolgokra szeretnék összpontosítani. Az a nagy kérdés, hogy vannak-e ilyenek, és hogy élem-e őket? Számomra az, hogy mi az elsődleges az életemben, meghatározza azt is, hogy milyen célkitűzéseim vannak (tudom, ez amolyan hivatalos szövegnek tűnik, de nem tudok rá jobb szót). Azt értettem meg, ahogy ezen gondolkoztam, hogy ha nincsen az életemben sorrend, akkor szétesik az életem. Ha van, akkor viszont könnyű nyomon követni a dolgokat, és a napirend is rendszeressé válik az életemben.
Mert valljuk be, sokszor van úgy, hogy belefogunk valamibe, amiről akkor, abban a pillanatban úgy gondoljuk, hogy halaszthatatlanul fontos, és órákat töltünk vele. Aztán a végén rájövünk, hogy ez megint egy felesleges 1 óra vagy 10 perc volt az életünkből, amikor is mással is foglalkozhattunk volna... És más, ami fontosabb, meg kimaradt.

Nem titok, az én életemben ez a sorrend:
1. Krisztus, 2. Család, 3. Egyház, Közösség, Gyülekezet, 4. Barátaim...

De valahogy úgy érzem, hogy nem mindig ez a sorrend, és tudom, hogy változtatni kell bizonyos dolgokon. Nagy kérdés például, hogy:
  • Mivel töltök több időt; a közösségi médiával, (facebook, internet stb.), mint a gyerekeimmel? Mire szánok több időt?
  • Vajon az imaéletem élő-e, vagy stagnáló az utóbbi időben?
  • Vajon van-e minőségi időm a gyerekeimre és a férjemre?
  • Elhanyagolt az otthonom, mert túl elfoglalt vagyok más dolgok miatt? 
Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit:
 rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben. 
V. Mózes 11,1





Ez csak akkor működik, ha tényleg tudod, hogy hogyan és mi történik az életemben, az otthonomban és körülöttem. Hogyan és mivel töltöm az időmet. Át kell értékelnem a z elsődleges dolgokat az életemben. Már most látom és most tudom. Ez sem lesz könnyű feladat, ismerve magamat :)
De azt is tudom, hogy jó szervezettség és sorrend kell ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön az életemben, a házamban és az életemben. És hogy minden a helyén legyen a sorrendemben :) És hogy ne aggódjak és stresszeljek annyit dolgok miatt.
Éppen ezért elhatároztam, hogy fogom írni, legalább egy hétig, hogy mivel töltöm az időmet. 
Velem tartasz?

2015. február 14., szombat

Ő az igazi!

Valentin nap helyett :)


Nagyon szeretem a Férjemet. De tényleg. Oda vagyok érte :) Nagyon aranyos, nagyon jó fej, és hálás vagyok, hogy Őt kaptam az Úrtól Férjnek.

Úgy gondolom, és azt látom a baráti társaságomban, a családomban, hogy semmi sem rosszabb, mint egy boldogtalan házasság. Én fontosnak érzem a békét és a nyugalmat az életemben, és a házasságomban is.

Nem titkoltam sohasem, hogy oda vagyok a Férjemért. De tényleg. Nagyon szeretem őt. Szeretem, mert teljesen kiegészít engem. Az ő nyugalma, a kiegyensúlyozottsága, a jó meglátásai, a türelme, a kedvessége, ahogy bánik a gyerekekkel, hogy kedvesen beszél velem, ezek mind nagyon fontosak számomra. 
Szerintem nagyon fontos, hogy odafigyeljünk minden nap a házasságunkra. Még akkor is, vagy igazából azért, mert már régóta együtt vagyunk.
Sokszor meséltem már, hogy járok edzőterembe. Férj vett nekem bérletet. Elsősorban azért, mert tudta, hogy nekem ez fontos, mármint a mozgás és az, hogy szeretném visszanyerni a jó formámat. Ez neki is fontos, hogy a régi én legyek. Azt szokta mondani, hogy "ez az egyik legjobb befektetése", mert látja a következményét a kemény munkának :)
A kondi teremben beszélgettem az egyik edzővel. Ő mesélte, hogy sok pasi, aki odajár nem engedi a barátnőjét, feleségét eljönni, mert mi lesz, ha valaki kiszemeli, meglátja, lecsap rá..., azt mondták ezek a férfiak, hogy ne járjon sehová, de otthon oldja meg, hogy jó nő maradjon!
Nem mondom, hogy nem fontos a külső megjelenés. Isten nem mondta nekünk, hogy hanyagoljuk el magunkat, hiszen erre tanít az egészsége életmóddal, a napi 1 nap pihenéssel, hogy hogyan gondoskodunk a családunkról, de szerintem mindennél fontosabb a lelkiség. 

Olyan gyakran elfelejtkezünk arról, hogy a házasság, a társunk kell, hogy az első helyen legyen. (Mielőtt javítana bárki is, tudom, hogy Isten után, de most az emberi részére gondoltam, bár nem szétválaszható a kettő.) Hiszen egész életünkben erre vágytunk, nem? Hogy megtaláljuk azt az embert, akivel az álmainkat be tudjuk teljesíteni és meg tudjuk valósítani. 
Nem tökéletesek a férjeink, ez tény. És nem mindig könnyű velük. Ez is tény. De azt gondolom, hogy ha szeretjük őket, akkor is megéri a fáradtságot! :)


Néhány dolog, ami jót tesz a Férjeknek, minden körülményben:
  1. Légy kedves, és mosolyogj felé! - ez komoly. Még akkor is, ha néha nehéz. És nem azért, mert így illik. Én szeretek kedves lenni vele, és mosolyogni rá. Persze tudom, hogy nem mindig olyanok ők sem, hogy ezt meg lehessen velük tenni :), de mivel mi vagyunk az érzelmesebbek, nekünk a dolgunk ezt kezdeményezni. Ha kedvesek vagyunk felé, akkor ő is az lesz. Ha házsártosak, akkor ne várjuk, hogy kedves legyen velük! Mert az nem működik. Egy mosoly, egy simogatás szavak nélküli érzést jelent!
  2. Mondhatjuk neki, hogy Szeretlek. - Sokszor. Az is tény, hogy ezt ők tudják akkor is, ha csak egyszer mondjuk neki, meg ha ezerszer mondjuk, akkor is. De mondjuk csak. És akkor ők is rá fognak szokni, és mondják majd nekünk, amit mi is szeretnénk hallani oly sokszor :)
  3. Járj a kedvébe! - Te ismered a Férjedet, és tudod, hogy mit szeret, mi a kedvence, milyen különleges dolgokkal tudod meglepni. Példákat írok, hogy tudd, mire gondolok: 

  • lábmasszírozás, amikor hazajön a munkából - mivel Férj sokat gyalogol a bányában (több kilométert) nagyon sokat fáj a talpa, így mindig örül, amikor megmasszírozom a lábát. Így egy idő után ő is felajánlja majd, hogy megmasszírozza a hátadat :)
  • készítsd el a kedvenc ételét - nálunk sokat van pizza, mert ez a kedvenc étele. Ha neki ez jól esik, mi meg úgyis főzünk???
  • nézz vele olyan dolgokat a tévében, amit ő szeret, te meg nem - meg szoktam vele nézni egyszer-egyszer valamilyen képregényből készült akciófilmet (Vasember vagy X-men), de nem rendszeres nála sem. Nem néz focit. :) Csak jól esik néha együtt tévézni. Aztán biztos, hogy ő egy idő után megnézi veled a Büszkeség és Balítéletet :)
  • csábítsd el - melyik pasi nem örül ennek? És nem helytelen dolog, csak valahogy nem szoktunk beszélni erről, mert erkölcstelen. Pedig nem az. Házasságban van csak igazán jó helye a szexualitásnak! Tény, hogy egy túlterhelt nő és feleség nem gondol mindig a szexre :), viszont a férfinek számít. Nincs azzal semmi gond, ha kicsit átértékeljük ezt mi is az életünkben! Persze meg kell értetnünk azt is velük, hogy nekünk nem úgy fontos a szex, ahogy nekik, nem olyan gyakorisággal, de akkor is fontosnak érzem és gondolom, hogy így is kifejezzük szeretetünket.
4. Dicsérd őt sűrűn! - a férfinép szereti az elismerést. Én sokszor megteszem, hogy amikor kint dolgozik valamit, szereli az autót, vagy bármit, akkor otthagyom a magam munkáját, és kimegyek nézni őt, megkérdezem tőle, hogy mit csinál (megvárom, amíg elmondja, még akkor is, ha nem értem :) ),  és elmondom neki, hogy milyen ügyes! Higgyétek el, hogy ez működik és beválik! Mert fontosnak érzi magát, és érzi, hogy értékeljük!
5. Beszélgessetek! - ez nekik nem olyan fontos, mint nekünk, de tudatosítani kell nekik és bennük, hogy beszélniük kell arról, ami bennük van, amit gondolnak. De nekünk meg türelmesnek kell lennünk. Az én Férjem nagyon keveset beszél, és nem mondja el rögtön, ami a szívén van. Ellenben velem, de az tény, hogy ne járjunk a nyakukra és ne kérdezgessük: "Mire gondolsz? Elmondod, mit gondolsz?" El fogja mondani, ha megfogalmazta magában. Csak mi legyünk türelmesek! Tudom, nehéz, de megéri!
Így a heti célom az, hogy...
mivel a jó házasság időt és energiát igényel, gondolkodjunk el azon, hogy hogyan tudjuk megmutatni Neki, hogy Ő az IGAZI!?

2015. február 11., szerda

Fehérség

Vasárnap óta Zsófia lányom 38-39 fokos lázzal fekszik itthon. Nagyon maga alatt van szegény. Nem olyan problémás beteg, mint mondjuk a fiúk. :)

Így úgy döntöttem, hogy Nimródot sem viszem oviba, mert Férj délelőttös, így nincs itthon. Így rám maradt a hólapátolás, amit nagyon élvezek. Szeretek havat lapátolni, mert szeretem a havat és a havas tájat. Gyönyörű évszak a tél. (Most nem gondolva a csúszós utakra, a rossz látási viszonyokra, a veszélyes helyzetekre, a hidegre és a hajléktalanokra...) 

De szeretem a téli képeket és fotókat. Íme néhány:
 

Azt hiszem most egy darabig téli képeket fogok nézegetni :)
Igen, innen a jó meleg szobából.

2015. február 7., szombat

Hálás szombat # 25.

Ez a hét  sem volt unalmas :)
Ezen a héten két jó történetem is van számotokra.

1) Szokás nálunk, hogy amikor nem megyünk iskolába, reggelenként a gyerekek átjönnek hozzám, és összebújunk. Ez történt péntek reggel is. Ilyenkor amolyan összebújós alkalom van. Mondtam a gyerekeknek, hogy megyek, megnézem a kazánt, és teszek a tűzre fát.
Nimród ezt mondta nekem: - De jól öltözz fel anya, ne pizsamába menj, mert megfázol!
:)



2) Az iskolában a tanító néni minden héten értékeli Zsófiék magatartását smile-kal. A mosolygós azt jelenti, hogy jó volt, a szomorú, hogy rossz, és az egyenes vonalú meg a kettő között. (első sor)
Zsófia az egyenes vonalat kapott. Megbeszéltük, hogy anya jobban örül a mosolygós arcnak. Kislányom válasza erre: - Nyugi anya, de a matekom azért 100 %-os lett! :)


  •  A legnagyobb öröm, hogy a héten egy alkalommal hamarabb hazajöttünk az iskolából és egy nap nem kellett menni. És bár Zsófia nagyon szeret iskolába járni (de tényleg!), azért jó volt, hogy nem kellett pénteken korán kelni, és ez nagyon jó volt mindenkinek. A gyerekeknek és nekem is :)
  • Kata felfedezte a havat. Nagy élmény volt neki, hiszen tavaly még olyan kicsi volt, amikor tél volt, de a mostani alkalom nagy öröm és élmény volt neki. Ami időt lehetett, kint töltöttünk, és nagyon örült neki.
  • Nem is beszélve az együtt játékról kint :) Apa elvitte őket szánkózni, amit nagyon élveztek... Ettől jobban már csak azt, amikor egymást húzhatták. De leginkább Kata élvezte, amikor a tesói körülfogták és játszottak vele...
  • Pattogatott kukoricát enni sokat és sokszor :)
  • Semmi bonyolultat és időigényeset nem főzni. Ez dupla :) :)
  • Zsófia nagyon szereti a linzert. A szülinapja alkalmából készült.

  • Nézni, ahogy alszanak a gyerekek. Hatalmas élmény a gyönyörű szempillájukat nézni és gyönyörködni bennük. 
  • Matekozni Zsófival és festeni Nimróddal :)
  • Élvezni a meleg kályha duruzsolását, és örülni, hogy van házunk, még akkor is, ha az a banké még :)
  • Elmenni a boltba, és venni magamnak pólókat (ilyet ugyanis ritkán teszek)
  • Meghallgatni egy istentiszteletet, amely nagy hatással volt rám :)
  • Férj rendes volt, mert bár fáradtan jött haza a munkából, azért este meghallgatott, ahogy mondtam, mondtam és mondtam :) És nagyon szeretem őt (ha még nem mondtam volna :) )
  • A héten kétszer elmentem konditerembe.
  • Piros pöttyös Túró Rudit enni :)
  • És persze a héten volt az iskolában farsang. Nem igazán szoktunk részt venni, mert én nem vagyok egy alkotó, varró típus. Ha kapunk ismerőstől valamilyen ruhát, azt tartogatom egy darabig, aztán abból választhatnak, ami van. Zsófia ezt választotta... :) Köszi Szilvi :)

Remélem, hogy nektek is jól telt a hét!