2022. február 27., vasárnap

A Nap kérdése #20.

 

Mikor táncoltál utoljára?

Nem szoktam. Nem igazán tudok, és főleg nem igazán szeretek. De ha szeretnék is, Férj mellett ez lehetetlen. Ő aztán nem hajlandó ilyesmire. 

Egyszer javasoltam neki, hogy iratkozzunk be egy társastánc tanfolyamra, mert kicsit mozognánk, meg fogynánk, meg ilyesmi, de nem igazán díjazta az ötletet. Úgyhogy nem táncolunk. 

Néha úgy csinálunk mintha, de az csak abból áll, hogy állunk egymás mellett, és romantikus lassúzásba fogunk. Zene nélkül. :)

De én, személy szerint szeretem a táncos filmeket. Már sokszor említettem a két kedvencemet. Az egyik a Vezet a ritmus, amelynek a főszereplője Antonio Banderas. Nem tartozik a kedvenc színészeim közé, de ebben nagyszerű. Maga a mondanivaló, a tanítójellege is említésre méltó. Én megnézetném fiatalokkal és tanárokkal egyaránt.


A másik Richard Gere film. Na, őt sem kedvelem. Az az igazság, hogy nem is miatta szeretem ezt a filmet, és még csak nem is Jennifer Lopez miatt. 

 
Aki szerintem a legjobb benne, aki miatt ez Jó film lett, az Stenley Tucci. 
 
Szerintem az egyik legfantasztikusabb karakterszínész. Majdnem minden filmében, amit láttam, szenzációs. És a zene...


De arra, hogy mikor táncoltam utoljára, arra nem emlékszem. Talán egy 10 évvel ezelőtti lakodalomban...

2022. február 23., szerda

Filmajánló - Nyerj egy randit Tad Hamiltonnal!

 Ha már említettem a sorozatokat... Ez nem az, amiről most írni szeretnék. 

De innen indult ki. Néztem a Las Vegas című sorozatot, ami egy régi sorozat, és érdekes a maga módján. Nekem túl sok benne a csillogás, a pénz, a mell, a csupasz nő, a "nyerek-vesztek" hangulat, ugyanakkor érdekes belelátni, hogy valójában hogy is zajlik az élet egy Kaszinóban az élet Las Vegasban. Na, mindegy is. Az egyik főszereplője Josh Duhamel, akiről már írtam egyszer ITT. Mivel továbbra is javíthatatlanul romantikus vagyok, és szívesen is nézem őket, akármennyire csöpögős és a realitástól teljesen elrugaszkodó és eltérő, és bármennyire is nem működnek úgy a dolgok, ahogy az ilyen filmekben, és akkor is szeretem. :) Mert miért ne történhetne meg, nem igaz? Én amúgy is sokszor találok ki történeteket, amiből remek romantikus regényeket lehetne írni, mert hiszem, hogy a fantázia az végtelen!

Na, gondoltam, meg is nézem én ezt a filmet, míg száradt az akvarellem. 

 ITT NÉZHETŐ

A történet egyszerű: 

Képzeld el, hogy találkozol kedvenc mozi-bálványoddal és a végén ő fog bálványozni téged! Ez történik ugyanis Rosalee Futch-csal, a sztárkultuszban élő kisvárosi lánnyal, aki nyer egy randevút a jóképű hollywoodi szívtipróval, Tad Hamiltonnal. És bár ezzel Rosalee álma valóra válik, legjobb barátja, Pete számára azonban kezdetét veszi a totális káosz. Mert ő az a fiú odahaza, aki mélyen, reménytelenül - és persze titokban - szintén szerelmes a lányba. 

Nincs benne semmi extra történet, szerelem van benne. De aranyosan. Volt viszont egy mondat, ami nagyon tetszett nekem. Nem a nagy színészi játék miatt tetszett, hanem a hangulata és az egyszerűsége miatt is. Mert hát biztos van mindenkinek olyan, akibe tinédzserként szerelmes volt, de nem mondta, vagy nem merte neki megmondani. Pedig lehetett volna másképpen. Nem kell ehhez hollywoodi színésznek lennie valakinek, csak őszintének. 

Azt mondja a pultos csaj Pete-nek az egyik alkalommal: "Ahogy apám mondta, amikor azt mondtam, hogy nem kapom meg a pultos állást: "Édes! Nő az esélyed, ha jelentkezel is!" :)

És ő mondta ezt is ugyancsak Pete-nek:

- Nincsen semmi esélyem, ha az ellenfelem Ted Hamilton.
- Te vagy Ted  Hamilton.
- MI?
- Nem érted? Mindenki Ted Hamilton valakinek. Rosalee Ted Hamilton neked, te meg Ted Hamilton vagy nekem. ... Hát viselkedj is úgy!

 Nekem nagyon tetszett, hogy ezt Duhamel bevállalta. Hogy most nem ő az, aki viszi a csajt, hanem akármennyire is helyes, gazdag, népszerű és sztár, egyszer neki is rá kell jönni, hogy valaki tud neki nemet mondani. 

Egyébként szerintem ő egy nagyon helyes fickó. Most furcsa volt, hogy nem a megszokott hang szinkronizálta, mert Bozsó Péter az egyik nagy kedvencem, és ők nagyon összeértek.

Ha nyerhetnél egy randit a kedvenc színészeddel, ki lenne az? (Persze, csak úgy elméletben!)

2022. február 22., kedd

Hogy vagyok, mi van velem?

 Sokan kérdezgetik mostanában, hogy  hogy vagyok?, mi van velem? 

A mindennapjaim itthon töltöm. Nem indultam el még munkát keresni, mert várom, hogy hátha rájönnek, hogy szükség van a tanárokra, és szükség van mindenkire az oktatásban, aki ott volt, és aki hamarosan odamegy. Bár, ahogy látom ez nincs így, és ez nagyon elszomorít. :(  Noha nem tisztem és nem is célom politikai blog írás, mert nem is ez a cél, de azt mindenképpen el kell mondjam, hogy szomorú vagyok, hogy ez a kormány, akinek lehetősége lett volna rendbe rakni az oktatást és az egészségügyet (volt 12 éve rá!) nem tette, hanem ellehetetlenítette, és ez nagyon-nagyon szomorú. 

És engem az is elszomorít, hogy a pedagógusok nem képesek összefogni, vagy nem fogtak össze az elején. Nem álltak ki az oltatlanok mellett, nem álltak ki azok mellett, akiket visszavettek, de csak egy darabig. Az oltatlanok sem álltak ki az oltottak mellett, hanem inkább ingerelték egymást, amivel szintén nem tudtam azonosulni. Úgyhogy jelen állapotomban nem igazán szeretem a pedagógusokat. Bocsi! És nem tudom, hogy vissza akarok-e menni oktatásba dolgozni. Kicsit szomorú vagyok, mert máshoz nem igazán értek (persze, értek, csak ezt szerettem a legjobban), de most ez így van, ezt érzem.

Nos, ezt csak azért írtam le, mert azt kérdezik, hogy vagyok? Itthon nagyon jól, és a lehető legjobb döntés volt a részemről, hogy így döntöttem. Mert amellett, hogy sok időm van itthon, és főzök, mosok, takarítok, pakolok (amivel 1,5 éve le vagyok maradva), van időm olyan dolgokra, amiket szeretek. Sokat, nagyon olvasok, van időm sétálni, mozogni, és a kedvenc elfoglaltságomra is több időm van, ti. hogy sorozatokat nézek. Mert ezt nagyon szeretem. Igen, sorozat-függő vagyok, de ezt nem tagadom. Most viszont úgy van időm nézni, ahogy kell. Régebben elkezdtem nézni egy részt (ami mondjuk 45 perc), és a feléig eljutottam, majd volt egy csomó minden, ami történt, és 2-3 nap múlva befejeztem ugyanazt a részt. Na, most ez nincs így, és ennek örülök. :) 

Emellett újra festeni kezdtem, de csak amolyan laza módon, mert már olyan régen nem festettem, hogy vissza kell rázódnom bele. Zsófi kiváltsága lett ez, én pedig nagyon szeretem az akvarellt, úgyhogy most festegetek. :) Persze nem vagyok ügyes és nem vagyok profi, de tanulom, és ez a lényeg. 

Továbbá a fehérvári gyülekezetben újra festünk majd, amit szintén nagyon várok már. :)

2022. február 20., vasárnap

A nap kérdése #19.

 

Milyen idegen nyelven/nyelveken beszélsz?

Sajnos nem beszélek nyelveket.

Az általános iskolában még tanultam oroszt, és én nagyon szeretem ezt a nyelvet. Tagozatos voltam, és sok minden megmaradt, megragadt. De nem tudok már beszélni, amit sajnálok.

Aztán lelkesedésemben, mivel imádom Franciaországot, magán úton megtanultam franciául, ami elég jól ment. Amikor kint voltam Párizsban elég jól elboldogultam, de már kb. 20-25 éve nem használom, így nem tudok franciául sem. Mindig tervezem, hogy újra előveszem és felelevenítem a tudásomat, de aztán elmarad.

Egy kávét.
- Jó napot!
- Igen, egy kávét.
- Jó napot, hallgatom
- Egy kávét!
- Jó napot!
- Te hülye vagy, vagy mi?
- Jó napot Uram. Soha nem szolgálók ki durva vásárlót.

Még talán az angol megy a legjobban, amit egyszer szintén elkezdtem felnőttként, és talán ezzel boldogulok a legjobban. Azt szoktam mondani, hogy az angolom fapados. Az írott szöveget elég jól megértem, bár az igékkel és a jelentésükkel néha van gondom, de beszélni nem tudok. Mondjuk mostanában a kislányommal angolul beszélgetünk, mert nagyon igényli. De ő sokkal, de sokkal jobban beszéli, mint én. Az összes gyerekem jobban beszéli, de Kata igényli is. Nekem azért meg kell küzdenem a szavakkal, mert nem használom. Néha nézek angolul filmeket, vagy levelezek emberekkel angolul, de az is nagyon körülményes nekem. Úgyhogy inkább azt mondom, hogy nem tudok egy nyelvet sem. 

Tanultam hármat, de egyiket sem sajátítottam el annyira, hogy beszélni is tudjam. Ez elég szomorú. De azért nem adom fel. Azt hiszem. :)

És Te?


2022. február 16., szerda

Ez nálunk a Kalapos fánk, amit Férj készített.

Az anyósom nagyon jól süt, és a Képviselőfánk az egyik olyan sütemény, amit mindenki szeret. Nagyon szeret. Kivéve Nimródot,de ő édesség tekintetében nem számít,mert csak a csokis muffint és a kakaós csigát eszi meg, nála nem kell túl kreatívnak lenni. :)

A sógorom most volt 50 éves. A bátyám is, de mivel ő az ország másik végében él, most nem tudunk hazamenni, majd később köszöntjük fel. Sokáig gondolkoztunk, hogy mivel is lepjük meg. Már egy ideje nem vásárolunk semmit egymásnak,eltudjuk apróságokkal. Pl. csokival. De most mégis 50 lett, ezért gondolkoztunk. Aztán kitaláltuk. Vagy legalábbis Férj kitalálta!

A Férjem iránti rajongásom ismét a csúcspontra jutott. Ezt a gyönyörűséget Ő sütötte. Úgy, ahogy mondom. Tényleg. A testvérének a születésnapjára.  


Nagyon boldog és büszke vagyok rá. Mindig is tudtam, hogy egy csodaklassz pasi, de most már feleslegessé is válok a konyhában, azt hiszem. 
Kata ezt azzal tetézte, hogy a következő adagból duplát rendelt. Kata kicsi kora óta Kalapos fánknak hívja, és iszonyú mennyiséget meg tud enni belőle. És nem unja meg. Úgyhogy Apának hamarosan újra kell sütnie. Nincs mese! 

2022. február 14., hétfő

Szerelem

 Ezt még egyszer régen, nagyon régen rajzoltam. Most megtaláltam. Ez nálam mindig aktuális.

Nem a Valentin-nap miatt, hanem egyszerűen a romantika miatt. Nekem minden nap Szerelem-nap van.
 

2022. február 13., vasárnap

A nap kérdése # 18.

 

Mi életed legnagyobb teljesítménye?

 

Nem tudom erre mit is feleljek. Sok minden van, és sok mindent lehetne mondani. Mondhatnám a gyerekeimhez, de az ugye Férjjel közös projekt. Mondhatnám az utazásaimat, amikor egyedül utaztam a "világban". 
Én ezt a magam szemszögéből úgy gondolom, hogy a volt a legnagyobb teljesítményem, amikor elköltöztem a szüleimtől. Nehéz és félelmetes döntést hoztam, mert egy idegen városba mentem, ahol senkit sem ismertem, de a lehető legjobb dolog sült ki belőle. Ha mondhatom ezt.
 
És neked? 

2022. február 8., kedd

Újra küldetés(ek)re megyek! Ha minden igaz!

Szeretem az ilyen képeket, és Kanako Kuno az egyik kedvenc grafikusom. Ő egy olyan japán nő, aki Párizsban éli a mindennapjait, és az Instagrammon találtam rá. Nagyon vicces, nagyon stílusos, nagyon humoros, és nagyon francia. Olyan humorral tudja átadni a történések eseményeit, hogy azt érzed, jelen vagy a képen és a helyszínen. A régi bejegyzéseim között volt néhány Kanakos rajz. 
De amikor ezt meglátom, erős késztetést érzek arra, hogy órákon keresztül kövessem a példáját. Ha soha nem hűlne ki a meleg víz és nem fogyna el, az lenne a legjobb! :)

Amikor dolgoztam, sokszor jöttem úgy haza, hogy az agyamat leszívta a sok gyerek, és fizikailag is annyira elfáradtam, hogy csak bambán néztem ki a fejemből. Ilyenkor csak bevonultam a fürdőbe, és már élveztem is a házi Wellness lehetőségeit. 
 
Most, hogy itthon vagyok, másabb a helyzet. Csak esténként jutok el oda, hogy lazuljak a kádban. Nagyon élvezem ezt az időszakot, nem is tudom, hogy szeretném-e, ha ez megváltozna... Jelenleg úgy gondolom, hogy nem. Az itthonlét minden egyes percét élvezem. Férj itthon volt 2 hétig, leszigetelték a házat,azóta szokás szerint :)  lomtalanítok, és pakolok. Nagyon tetszik ez nekem. Mert közben nézhetek mindenféle sorozatot, amire eddig nem volt időm. Meg olvashatok. :)

Mindenesetre tervezgetem az újabb kihívásokat magamnak. Emlékeztek? Régen csináltam ilyesmit. Aztán (ahogy az nálam lenni szokott, mert szórakozott vagyok vagy mert nincs időm ) elfelejtődött. Tudom, elég rapszódikus vagyok, de aki szeret, így és ilyennek szeret. Aki meg nem... úgysem olvas. :)

Már most tudom, hogy ez a kedvenc küldetésem, akármi is van!

2022. február 7., hétfő

Sorozatajánló - Reacher

Ugye emlékeztek, mert már sokszor elmondtam, hogy én személy szerint nagy Jack Reacher rajongó vagyok. Lee Child könyvei alapján kedveltem meg Reacher karakterét. 

Adva van egy nagydarab, széles vállú, kemény fickó, aki csak úgy barangol az utakon. Van, ahová busszal megy, van, amikor stoppol. Ha megtetszik neki egy város neve, ott leszáll a vonatról, vagy valaki beszél neki egy helyről, odamegy, és megnézi. Amolyan csavargó életmódot folytat. És mégis, ahová megy, ott mindig történik valami. Mindig valamilyen izgalmas. És nagyon szeretem olvasni Child-regényeit. 


Aztán megjelent két film Tom Cruissal, akit alapvetően kedvelek, de mindig úgy éreztem, hogy elég nagy hiányérzetem van, hiszen Jack Reacher egy 191 centis, 110 kilós fickó, amit ugye Cruiseról nem mondhatunk el, akárhogy fotózzák vagy filmezik. Ezért örültem, amikor azt mondta Child, hogy:

 "Nagyon élveztem Cruise-zal dolgozni. Ő egy nagyon-nagyon kedves srác. Jól szórakoztunk. De végül is az olvasóknak van igazuk. Reacher mérete nagyon-nagyon fontos, és nagyban  hozzájárul ahhoz, hogy kicsoda… Úgyhogy úgy döntöttem, hogy nem lesz több film Tom Cruise-zal. Ehelyett a Netflixre vagy valami hasonlóra visszük. Hosszú formátumú streaming televízió, teljesen új színésszel. Újraindítjuk és újrakezdjük, és megpróbáljuk megtalálni a tökéletes srácot."

Tartalom:

Jack Reacher katonai nyomozóként kemény iskolát járt ki az amerikai hadseregben, és a Szovjetunió összeomlását követő leépítések során őt is leszerelik. Egyelőre élvezi a szabadságot, bejárja Amerikát, és a Georgia állambeli Margrave városkánál csak találomra száll le a távolsági buszról, mert eszébe jut, hogy állítólag itt ölték meg valamikor a nagy bluesénekest, Blind Blake-et. Még be sem fejezi a reggelijét, amikor gyilkosság vádjával letartóztatják. Tisztázza magát és bekapcsolódik a nyomozásba is. A gyilkosság áldozata a pénzügyminisztérium főszakértője, aki, mint kiderül, azért szaglászott errefelé, mert ide vezetnek az évszázad legnagyobb pénzhamisításának szálai…

Nos, hogy megtalálták a tökéletes srácot, azt nem tudom. De aztán megnéztem a sorozatot. És nekem tetszett. Klasszissal jobb volt, mint a Cruise-os, még hitelesebb is.

Alan Ritchon nem egy Oscar-díjas színészóriás. De ez a szerep egész jól áll neki. És lehet, hogy hatásvadász, mert ekkora ember, meg minden, de ha olvastál egy Reacher könyvet, és én olvastam :), akkor el tudod fogadni, hogy ide kell egy szép nagy ember. Malcolm Goodwint pedig sokáig nem tudtam hova tenni, aztán eszembe jutott, hogy már írtam egy sorozatról, amiben benne volt.


Összességében nézhető volt, bár meg kell mondjam, hogy a könyvhöz képest egy-egy verekedős jelenet durvább volt, de hát ez a mozi, tévé világa...

 

Ha bírjátok az ilyesmit, akkor ajánlom. :)

2022. február 4., péntek

Rohanás

 Mindenki rohan, hogy lelassulhasson.

Az utóbbi időben tényleg csak arra van időm - ami számomra is meglepő, hogy megosszam az éppen aktuális képemet és gondolatot a képhez. Nem is hittem, hogy ennyi minden történik egyszerre. Szeretem, ha zajlanak az események körülöttem, és szeretem, ha történik valami. 

A lazulásnak nyoma sincs az életemben. Nagyon furcsa, és vegyesek az érzéseim. És tudjátok, mi a legfurcsább? Hogy jelenleg nem is vágyom vissza az oktatásba. Én ezt sohasem gondoltam volna magamról. Egész életemben ezt csináltam, egész életemben gyerekek között voltam, vagyok. A gyerekek persze nagyon hiányoznak. Nagyon jó érzés, hogy amikor az iskola környékén járok, odaszaladnak hozzám, megölelgetnek, és mondják, hogy hiányzom nekik. Nekem is hiányoznak. De nem hiányzik az a helyzet, ami jelenleg teremtődött. 

Nagyon furcsa érzés nem vágyni vissza. Persze, ha elmúlna ez az egész mizéria az oltás körül, és azt mondanák, hogy mehetek vissza, szívesen visszamennék, de akkor is más feltételekkel. Mert így nem jó, ahogy most van. De mégis, annyira jó nekem itthon. Mire megjönnek a gyerekek, megfőzök. Van időm tanulni velük, tudom, hogy mennyit és hogyan tanuljak mindegyik gyerekemmel. Szerintem egy anyának ez lenne a normális elfoglaltsága, hogy otthont és boldogságot teremtsen a családjának. Minden más, csak múlandó.

Az életünk néha olyan kusza, mint ezen a faágon a gallyak. Rohanunk, keressük a helyünket, pedig az otthon van. Én egyre jobban ezt érzem. Noha azt is tudom, hogy dolgozni is kellene, mert az is fontos. Elég zakatoló így az élet. És tényleg nincs időnk lelassulni, pedig mindenki erre vágyik.

2022. február 3., csütörtök

Pizza nálunk

A pizza nálunk egy joker étel lenne, ha Férjen kívül más is szeretné. :) Ha rajta múlna, akkor csak ez lenne a menü, meg a milánói. De jó, hogy nem rajta múlik. Mert akkor mi lenne a krumplis tésztával, amit meg mindenki más szeret? 

A pizzát anyósom készítette a saját születésnapjára. Mi meg elmentünk, és megettük. :)

2022. február 2., szerda

Madártej

Amikor alapvetően nem eszel tej-tojás-cukor kombinációját képező ételt (értsd: nem iszom tejet, nem szeretem a tojást, a cukrot viszont igen), de az anyósod készít ilyet, akkor mégsem sérted meg, hogy nem kóstolod meg. Nem igaz?