2011. november 28., hétfő

Alma koncerten jártunk

Míg anyukáméknál voltunk, egy remek és hatalmas élményben volt részünk.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi nagy Alma-rajongók vagyunk.
Hazamentünk, és milyen érdekes, csodálatos dolog, de kis városomba szerveztek egy Alma-koncertet. Nos, ezt bizony nem hagytuk ki.
Néhány képet megosztok veletek. Nem igazán sikerültek. Eléggé sötét volt a sportcsarnokban. Meg nem is igazán vagyok nagy fotós.
Rohangáltam Nimród és Zsófi között. Zsófi a dühöngőben :), az első sorban csápolt (pont mint egy Tankcsapda koncert, csak kicsiben), Nimród meg rohangált mindenfelé.
Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat. Mert hogy én is Alma-rajongó vagyok :)
Második kedvenc pasi az életemben :)
Ugrálóvár is volt - ez is nagyon bejött.
Első sorban
Hogy tényleg Alma koncerten voltunk.
Az első sor

2011. november 20., vasárnap

Halászat újra

Ma nincs itthon Zsófi, a mamához ment. :) Ha minden igaz, akkor ma megy az unokatestvére, Dorina, akivel nagyon jól elvannak. Dorina ugyan 12 éves, bár meg kell mondjam, néha, vagy elég sűrűn 4 éves szinten van. Szóval, a lányok jót játszanak.
Mi Nimróddal ma Baba-Mama Klubban voltunk. Még régen, amikor Zsófi kicsi volt, jártam, de mostanában valahogy elmaradt. Nem olyan régen jöttünk haza.
Ami viszont szomorú, kiderült, ma apuka nem jön haza a munkából, még lehúz egy műszakot, annyira nélkülözhetetlen :( Szóval, "egyedül maradtunk", hogy Zsófi szavaival éljek.
És bár nincs itthon Zsófi, azért még mindig kutakodtam kicsit a halászat témakörében.
Szeretem a szép rajzokat. Abszolút nem kedvelem az olyan rajzokat, amelyek karikatúraszerűek, mert nem tartom helyesnek, hogy Jézusból vagy a Bibliából, a Biblia bármelyik történetéből vicces rajzok, történetek szülessenek. A szép, kifejező alkotásokat, rajzokat szeretem.

De találtam egy érdekes blogot, amelyik egyszerűen és jól szemléltetheti a halászat és a halfogás történetét.
És egy plusz rajz tőlem :)

2011. november 16., szerda

Szeretem

Sajnos nincs időm. Semmire.
Hamarosan hazautazunk a szüleimhez. Hármasban. Vonattal. Na, ez az izgalmas. Nagy Őm nem tud jönni. Úgyhogy most izgulok egy kicsit. Zsófival, amikor 1,5 éves volt simán haza lehetett menni, mert ő amolyan lelkes, vállalkozó fajta volt. Nimród is az, csak sokszor a maga útján jár. Az jó lesz, hogy anyukám feljön a Keletibe elénk.
De másfél hét Nagy Őm nélkül...
Tudjátok, nagyon szeretem. Tényleg. Sokan mondják, hogy "majd elmúlik", meg "a 7. év megválasztja", "a szerelem elmúlik"... de... én nagyon szeretem. Egész életemben ilyen emberre vágytam. Nem hibátlan, de nekem éppen olyan, amilyenre szükségem van. Minden nap hálás vagyok azért, hogy Isten adta Őt nekem. Igen, sokat vártam rá. Mégis 32 éves voltam, amikor férjhez mentem. Van akinek késő van, van akinek éppen jó. Nekem pont jó. Isten tudja, hogy mikor érik meg valaki a házasságra.

Nekem adott egy lehetőséget, és hálás vagyok érte.
Annak azért örülnék, ha kicsit, de csak egy nagyon kicsit fiatalabb lennék gyerekvállalás szempontjából. Nem tudom, hogy leszünk-e nagycsalád. Szerettünk volna, vágytunk a minimum 3 gyerekre. És persze még lehetséges, de azért az embernek vannak energiakorlátai. Meg anyagi. Meg türelembeli. (De most nem szeretnék kitérni másra.)

Egyszerűen csak szeretem őt. Úgy, ahogy van. És nagyon nehezen fogom bírni nélküle.


De itthon festeni kell, és azt a gyerekek mellett nem lehet. Legalábbis a mieink mellett elég nehéz.
Nincs annyi szabadsága, amennyit szeretne. Mert mi (a gyerekek is) szeretnek vele tölteni minden lehetséges percet.
Egy beszélgetés köztük:
- Szeretlek apa.
- Én is szeretlek.
- Mennyire szeretsz apa?
- Nagyon.
- Annyira, mint én téged?
- Jobban szeretlek.
- Akkor megmutatod mennyire?

Na, de hogy a családunk másik feléről se feledkezzünk meg. Nálunk ugyanez a helyzet. Jó, ezen a képen éppen sír. Ez nála alaptartozék. De anya minden körülményben a megnyugtató erő.

2011. november 14., hétfő

Zsófi alkotásai

Zsófia nagyon kreatív gyerek. Nagyon szeret alkotni, és mindig jó ötletei vannak. Igen tanulékony és már most sok minden nagyon érdekli. Állandóan tanulni akar, tudni, már sok betűt ismer. Ugyan az oviban azt kérték, hogy ne tanítsuk a betűket, de nem fogom azt mondani neki, hogy: "Nem mondom meg, milyen betű."
A mi családunk rajzolós család. Apuka is nagyon ügyes, általában ő rajzol a gyerekeknek. Én is szeretek, csak nekem sokáig tart (több nap) megrajzolni valamit. Sokat kézműveskedünk, és ezt adjuk tovább a gyerekeknek is.
Közel áll Zsófihoz az olvasás is, nagyon szereti a könyveket, állandóan olvasni kell. Keresi a feladatos könyveket is. Szóval, élmény ez a lány. Nem azért mondom, mert az enyém, de tényleg :)

Zsófi csodálatos alkotásai:

Itt csak a fát és a napocskát rajzoltam meg, mert ezt kérte. A hátteret és a feliratot Ő készítette hozzá. Mert ha még nem mondtam volna elégszer :) APA-MÁNIA van nála.
Ez a Jónás történetéhez készült hal. Szerintem halszerű. Szerintetek is?
De ez a nagy kedvencem. Nekem rajzolta. Mivel tudja, hogy nagyon szeretem a kacsákat. Szivárvány-kacsa.