Nemzetközi barátság nap

 

 

Komment nélkül

 

 

Nyaralás - Szabolcsi Földvár

 A Férjem nevében az a vicces, hogy Magyarországon létezik két település, amelyik az ő nevét viseli. Létezik egy Kánya nevű falu, és egy Szabolcs nevű is. Kányán sok-sok éve jártunk már, de idén, mivel szabolcsi túra volt tervben, persze, hogy nem hagytuk ki Szabolcsot.

Szabolcs Szabolcsban. :)

Mint később kiderült számomra, vagy amire nem emlékeztem, pedig kellett volna, hogy egy régi kolléganőm idevalósi. Még a nyíregyházi iskolában dolgoztunk együtt, és nagyon szerettem őt. Jó fej igazgatóhelyettes volt. 

Természetesen a Földvárat nem hagytuk ki. Ez a kép a magasból készült, és nem mi készítettük, de így lehet teljesen tájékozódni, hogy is nézhetett ki egykoron ez a hely. A többi képet mi készítettük. :)

Szóval, Szabolcs a magyarság egyik legrégebbi települése a Tisza mellett. Állítólag a régészeti kutatások sok aranyveretes szablyát meg aranyozott tarsolyokat talált, meg persze sok turulmadárral díszített hajfonatokat. Azt mondják, hogy Szabolcsban volt - pont ezért - az első ötvösműhelyek egyike, és a nagyfejedelme szállása is.  

A Földvár bejáratánál figyel Szabolcs vezér szobra. Még szép, hogy melléállítottam az én Szabolcsomat is. :)

Persze, mindenhol ott vannak a magyarkodó jellegzetességek, de ez így rendben is van.

Felfedeztük rendesen a környéket. Nyilván, ami lépcső, azt meg kell mászni, Kata is így tett. Láthatjátok kifejezését, hogy ENYÉM AZ EGÉSZ VILÁG! Csak így szerényen.

Aztán felmentünk a Földvárhoz is. A Szabolcsi földvár a 9-10. században épült. Falai hatalmas területet zárnak körül, melynek növényzete védett.Volt is egy fa, amit imádtam. Igen, így. Mert nagy fa-rajongó vagyok. 

Túra indul...

Rayt magunkkal vittük. Nem hagyjuk a kocsiba az állatokat, és most nem volt, aki vigyázzon rá. Így kicsit megijedve, de velünk jött. Mondjuk sok választása nem igazán volt. 

Míg mi fel, Nimród le. Többször is egymás után. 

Készült egy Milleneumi Emlékmű is.

Bent a Földvár belsejében találtam ezt a fát, ami a kedvencem lett. Katával le is fotózkodtunk vele.

És készült rólunk egy romantikus fotó is. Mert ez mindenhol kell, és mindenhol szoktunk is. :) Ezek a mi pillanataink.

Nyaralás - Tiszavasvári Strandfürdő

 Az én kis városom akármilyen is, az én kis városom marad. Szeretek hazamenni, és szeretek az otthoni ismerősökkel találkozni, noha egyre kevesebb van belőlük. Az én korosztályom többségben elköltözött a városból. De persze mégis maradtak elegen. Többen. Mert hát a gyökereik itt vannak. Legalábbis, amíg az ember szülei, családtagjai élnek. 

Gyermekként a strand 3 medencéből állt. Most egy egész komplexum van azon a helyen, és nagyon szép.

Egy kis érdekesség:

A Tiszavasvári strandfürdő – másik nevén Szentmihályi Gyógyfürdő -, nem csupán termálvízzel, hanem különleges gyógyvízzel rendelkezik. Ez a gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos hévíz, egyéb jellemzője: fluoridion, jodid-és bromid tartalom, metabórsav, metakovasav. Összetétele, hatásfoka – a híres harkányi víznél 11-szer magasabb sótartalma – alapján méltó gyöngyszeme az európai és hazai gyógyvízkincsnek. (forrás)

A létesítmény gyógyvize nemzeti értéknek számít a 2012. évi XXX. törvény, az úgynevezett hungarikum törvény alapján, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár hivatalosan is megyei értékké nyilvánította.

A Tiszavasvári strand ellátását biztosító kút 1175 méter mélyről feltörő 65 °C-os gyógyvize jó hatással van a
mozgásszervi, reumatikus és nőgyógyászati, valamint bőrgyógyászati betegségekre. Ezek mellett kiváló gyulladáscsökkentő, értágító és anyagcsere javító hatással is bír, valamint urulógiai problémákban és ízületi gyulladásban szenvedőknek is jó gyógyír. Mindezeken felül segíti a sebgyógyulást és megakadályozza, hogy a koleszterin lerakódjon az érfalakon, ezáltal javítja a szív-és keringési panaszokat is.

A gyerekek kérésére két napot töltöttünk ott. Jó volt, mert nem voltak túl sokan, előző nap esett, meg szerda reggel is, úgyhogy azt érezhettük, hogy kicsit miénk az egész "játszótér". De azért csütörtökre jobb idő lett, és többen voltunk. 

Néhány fotó a vidámság kedvéért.

A medence, ahol megtanultam úszni. Kisfiammal is.

 

                                           
                                                    Kéz a kézben! - Irány a csúszda!

                                            

  Taposómedence

                                          

 

Én itt is igyekeztem Kultúranya lenni. :)

 

                                    Levezetésként és száradásra a trambulinozás mindig jó ötlet.                                                   

                                                           Egy kis hullámfürdői pillanatok:

                                            

 Kata pillanatok:

És amikor az szülők kicsit lazulnak a meleg vízben. :)

Jó volt. Már tudom, hogy jövőre is menni kell. 

Nyaralás utáni bejelentkezés

 

 Az elmúlt héten nyaralni voltunk a családdal. Már nagyon szükség volt egy kis feltöltekezésre és arra, hogy ténylegesen a családommal, a gyerekeimmel és a Férjemmel legyek. 

Biztos vagyok benne, hogy nemcsak én fáradtam el ebben a tanévben, hanem mindnyájan. Hamarosan jön a következő (mert gyorsan megy a nyár), és bár a nyár elvileg a pihenésről kellene, hogy szóljon, én az augusztusi táboromra is készülök. Közben itthon konyhát kellene festeni, de túl sok kedvem, se energiám nincs rá. Férj dolgozik, úgyhogy nem egyszerű.

Most ez a könyv lett a család, a gyerekek legújabb kedvence. Gyermektanításra is ezt viszem be. Nemcsak elolvasom belőle az aktuális történetet, hanem készítek hozzá bemutató anyagot, vagy képeket gyűjtök össze, amit a gyerekek nagyon élveznek.

 Gaál Éva amúgy is nagy és örök kedvenc nekem! 

Ugye nektek is?

Nyaralás - Hortobágy

 Az Alföldön a Hortobágy az a hely, amit úgy gondoltam, hogy a gyerekeimnek feltétlenül látnia kell. Egyrészt, mert Alföld, és tudjátok, nekem ez a hely az, ami iránt lelkesedem, és nem véletlenül Petőfi az egyik kedvenc költőm. :) Kb. annyira szeretem az Alföldet, mint ő. Egyszerűen nem tudok betelni vele. Teljesen elérzékenyülök. Nem tehetek róla, ez van! Ezért minden alkalommal, amikor hazajövünk, a szívem repes és nagyon boldog. És nagyon elérzékenyülök. 

                                                        A Kilenclyukú híddal a háttérben

 

 Nimródnak a "kövér bácsik" nagyon tetszettek. Még akkor is, ha tudta, hogy pásztorok. :)

Sétára indultunk, felfedezni a környéket. Leginkább a Kilenclyukú-híd környékén bolyongtunk.

Ugye, hogy milyen nagyon szép az Alföld?

Kicsit játszótereztünk is, mert hát anélkül nincs nyaralás. Legalábbis nálunk. :)

 

 Persze Nagylány már ehhez komoly, ő az édesapját választotta. Mint általában. :)

 

 Én meg szokás szerint a hintát. :)

 

De amire mindenki felszállt, az a minden oldalról működő libikóka, vagy mérleghinta. Nagyon vicces volt. :)

Aztán meglátogattuk a Madárkórházat is. Hihetetlen, hogy mennyi madár szenvedett balesetet, vagy lett "szülőtlen". Mondjuk volt néhány kitömött állat is a bejáratnál. Én annyira nem lelkesedem a kitömésért, de megértem a szemléltetést, és hogy a felismerés szempontjából ez mennyire hasznos.

De kint már élő, igazi állatok voltak, akik gyógyulgattak. Pl. ezek a baglyok, 5-en voltak, együtt nevelkedtek.

Őt pedig, aki egy csóka volt, simán meg lehetett simogatni, teljesen emberbarát volt, és látványos fürdőzést is rendezett a látogatóknak. Teljes cukiság! :)

Zsófink nagyon nehezen viselte ezt a helyet. Nagyon érzékeny az ilyesmire, és nagyon sajnálta a madarakat. Erősen empatikus, és néha úgy érzem, hogy az állatok felé ez jobban megnyilvánul, mint az emberek felé. Lehet, hogy néha jobban jár. :)

De már a Mentett Gólyák között jobban érezte magát. Mindenki nagy örömére. 

 

 A két kicsi meg most sem hagyta ki a poénkodást. :)

 

 

 

Nagyon jól éreztük magunkat. Hazafelé még találtunk egy tankot, ami Férjnél nagy kedvenc. Meg Nimródnál is, és persze, hogy volt fotózkodás is.

Én pedig ide a végére, a csodálatos alföldi tájat hozom neked, amitől megdobban a szívem: