Már nagyon szerettem volna megszülni, - noha még van 5! napom a hivatalos forma szerint - de a pocaklakó baba úgy döntött türelemre tanít. Mondjuk rám is fér rendesen.
Elég nehezen viselem a végét. Azt mondhatom, hogy fizikailag ez a babavárásom a legjobb. Csak (!) 7 kg-ot szedtem fel, és nem vizesedtem eddig. Az utolsó két hétben kezdődött, és most van a csúcspontján. Már nagyon fájnak a lábaim, és fizikai fájdalmat okoz a járás, de hősies vagyok :), és várok!
Minden várandóság más és más. Nem ettem többet, sem kevesebbet ennél a babánál, csak valahogy sokkal, de sokkal több nyers dolgot. Zsófival rengeteg gyümölcsöt ettem, és ő nagyon szereti. Ha választania kell az édesség vagy a gyümölcs között, a gyümölcs mellett dönt. Többségben. Az édességet is megeszi természetesen :), de azt mindig későbbre halasztja. Egy "mosolygós alma" mindig jöhet neki.
Ellenben a kisfiammal, akivel édességfüggőségem volt a terhesség alatt (nem volt magas a cukrom, csak a koleszterinem), de nem igazán kívántam a nyers ételeket. Ennek következménye, hogy Nimród nem eszi meg a gyümölcsöket. Egyetlen gyümölcsöt sem. Sajnos. Ő azt mondja, hogy "ha felnő, majd megeszi", de a főtt ételekkel legalább nincs gond.
Nos, a 3. pocaklakóval két dolgot ettem rendületlenül:
1. MANDARIN. - Szinte minden nap, de legalábbis két naponta 1 kg kivégeztem.
2. PATTOGATOTT KUKORICA. - A másik nagy szenvedélyem. Azt szoktam mondani, hogy ha ez a baba kijön, biztos ilyen füzér fog lógni a nyakában.
Most viszont rászoktam a nyers sárgarépára. Valószínűleg a B6, a Béta-karotin és az A-vitamin miatt.
És amit most kívánok, a SPÁRGA.
Még nem igazán ettem. Vagyis ettem, mert anyukám készített nekem, de akkor nem volt a pocakomban senki, csak egy ismerőse, akik spárgát termelnek, adott neki. Szeretném kipróbálni, de nem levesnek, mert a krémlevesekért nem lelkesedem.
Új kedvencem - így a véghajrában - a SÁRGADINNYE. Mindig is rajongtam érte, de most ipari mennyiségben bírnám enni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése