Gyermekkorom
nagy kedvence ez a könyv. Egyébként is, kicsit indiánmániás vagyok. A
gyerekeim is tudják. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy MUSZÁJ nekik
megismerni ezt a könyvet. Így minden este közös felolvasás van. Én
vagyok a hangoskönyv. :)
Karl May egy különleges író volt. Tudtad
például, hogy vakon született, aztán megműtötték és 4 éves korára kapta
vissza a látását? Vagy tudtad, hogy többször összeütközésbe került a
törvénnyel, mert apró lopásokat, csalásokat követett el, hogy megéljen?
Aztán jött az írás!
És a Winnetou!
Egyszer
jutott el Amerikába csak, de akkor sem a prérire. A vadnyugati
környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk
képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek,
útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.
Nekem 4 részben van meg, és a gyerekekkel még csak az első részt olvastuk el. De folytatása következik. 😊
Érdekes látni, hogy melyik gyerekem hogy éli meg. Zsófi szinte él a történettel. Izgul, megjegyzéseket tesz, és látszik rajta, hogy szinte ott van. Kata szimplán szórakozott, és nála nem lehet tudni, hogy mikor van képben, és mikor nincs. Leginkább nincs. :) Vannak koncentrálási problémái. Nimródot meg szimplán nem érdekli. Rezzenéstelen arccal szenvedi végig. Ő az a gyerekem, aki nagyon logikusan gondolkodik, de az olvasás mint olyan számára... nem létezik.
Azért próbálkozom.