Az ősz

Szeretem az őszt. Még akkor is, ha elkezdődnek a hidegek, még akkor is, ha fűteni kell, ha több és vastagabb ruhákat kell magunkra vennünk. Hangulata van. Az ősz a kedvenc évszakom. A színei, az illata miatt. Igaz, sokat és sokszor esik az eső, mondjuk ez sem zavar, a köd már jobban, de valami édes illat lengi át ez az évszakot.

Ilyenkor az ember át kell, hogy értékelje a napjait, dolgait. A világos, sokáig jó idő volt napokból, hamar besötétedik idő lesz, amikor az ember nem tud semmit csinálni. Sem hasznosat, sem értékeset.

Mostanában ezen gondolkodtam és ezt a felfedezést tettem, talán ez másoknak már nem új, de nekem az, - hogy mennyire szükség van az ilyen hideg, sötét, s estéken arra, hogy egyre többet legyünk a családunkkal. Beszélgetésre, játékra, építőkockázásra, vonatozásra, társasozásra gondolok, ami erősíti a családi köteléket. Ne üljünk a tévé elé, hogy azzal töltsük el az időnket!

Azt a keveset, ha lehet töltsük a gyermekeinkkel, vagy ha még nincsenek gyermekeink, akkor a házastársunkkal, a szerelmünkkel, a családunkkal. Nagyon nagy szükség van arra, hogy fontos és értékes dolgokat tegyünk. Ezek olyan időszakok, amik nem jönnek vissza, és később sajnálni fogjuk őket.

Gondolkozzunk, találjunk ki sok-sok ötletet és alkossunk otthon a magunk és a gyermekeink örömére! Megéri!