Ma

annyi mindent kellene csinálnom.
Nagy Őm dolgozik. Hiába, a bánya nem áll meg. Ilyenkor kicsit aggódom, mert lent a föld alatt van, de közben bátorítom magamat, hogy ügyes fiúk a bányászok, mindent megoldanak :)
Kettesben vagyunk kicsi fiammal (aki még alszik).

Délutáni alvás

Zsófi a mamánál van, mert ott van az unokatestvére, és ők nagyon szeretik egymást. Ilyenkor tudnak találkozni, és kicsit játszani. Unokatestvér 12 éves, de nagyon jól kijön az én 4 éves kislányommal. Ő olyan, mintha a 3. gyerekünk lenne. Sokat visszük magunkkal kirándulni, nyaralni. Olyan pótszülei vagyunk. Az ő szülei nincsenek együtt, és elég rossz a két felnőtt kapcsolata egymással. Ezért is próbálunk meg kicsit többet adni neki. Istenből is, de ennek a sógorom nem örül, lévén keményvonalas ateista.
De én hiszem, hogy ki tud nyílni a gyermek szíve. Szívesen jön velünk Bibliatáborba is. Idén nem vagyok benne biztos, hogy a sógorom elengedni, de majd fogok érte imádkozni. Mert ő nagyon vágyik és nagyon szeret velünk jönni.
Remélem, hogy idén el tudunk menni. 1 hét a csodálatos Bózsván (egy kis falu a zempléni-hegységben), és az ember feltöltődik, jobb kedve lesz, átértékel dolgokat az életében, és főleg közel kerül Istenhez.
Már nagyon várom.