2013. november 9., szombat

Hálás szombat 8

Eléggé izgalmas heten vagyok túl. Sosem értettem azokat a levelezős barátnőimet, ismerőseimet (akikkel még lánykoromban oly gyakran leveleztem), hogy ő nem tud írni, mert vele nem történik semmi. Velem, velünk mindig történik valami. Valami izgalmas, vagy kevésbé izgalmas.
Noha a héten eléggé változatos volt a kedvem. Kicsit olyan, mint az időjárás, azaz, vagyis értsd: eléggé változékony. 
Történtek olyan dolgok, amelyek 
    • az embert maguk alá gyűrik, 
    • amitől elfárad, 
    • ami unalmas, de meg kell csinálni,
    • ami idegesítő, 
    • ami szomorú - és a héten a legtöbb ebből volt. 1 nap alatt rengeteg negatív élmény, érzés történt az életemben. Tudniillik úgy gondoltam, hogy végre pénteken van időm, és néhány nekem fontos embernek telefonálok. Megkérdezem hogy vannak, mi van velük. Azért nagy szó ez, mert nem annyira szeretek telefonálni. Úgy gondoltam, hogy míg gyalogolok haza, miután az oviba vittem két nagyobb babymet :), és a legkisebb éppen a kocsiban aludt, jó lehetőség adódik arra, hogy megkérdezzem ki hogy van. 
      • Én a Közösségünkben nem vagyok alkalmazásban. Isten s a gyermekek iránti szeretetem, lelkesedésem az oka, és az, hogy kaptam valamiféle talentumot erre a munkára. Szeretném ezt, vagy valami hasonlót végezni a későbbiek során is - már most várom 2014 nyarát. hogy taníthassak a táborban. Remek csapatban dolgozhatok a közösség  GYERMEKOSZTÁLYÁBAN, nagyon szeretem a testvéreket, akik szintén ilyen típusúak, mint én. De mindig szomorúsággal tölt el, amikor egy testvér életében, jelen esetben egy munkatárséban tragédia történik. Ugyanis elvesztette 25 éves lányát. Leukémiában. Küzdöttek, úgy volt, hogy jobban is lett, aztán a szervezete feladta a harcot, a küzdelmet.
      • Szintén a gyermekosztályunkból, az egyik hozzám közel álló munkatárs férjéről derült ki, hogy kétszer volt agyvérzése, de csodával határos módon nem bénult le, viszont rettenetesen feledékennyé vált, és megváltozott az élete.
      • Egy másik barátnőmről (aki szintén a közösség tagja) kiderült, hogy az oly sok éven át várt babája, akit már nagyon szerettek volna Down-szindrómás.
      • Ráadásnak még jött egy hír, hogy unokatestvérem autóját a héten ellopták.
      • De számomra mégis az volt a csúcs, hogy apukám lebetegedett, fájt a gyomra, ami miatt kórházba került. Ott adtak neki infúziót, majd másnap hazaküldték a kórházból, hogy menjen el a körzeti orvoshoz, és majd ő megmondja mit tegyen. Apukám elment, változás kicsi, orvos beutalta tükrözésre, amire 2,5 hét múlva kapott időpontot. Pozitív szemlélet? Kaphatott volna fél év múlva is időpontot. :( Mindenesetre most várunk.
Nos, egy ilyen hét után, amikor nem vagy éppen a topon, amikor kellőképpen gyűrött vagy, - és még nem volt szó az apró, otthoni dolgokról (szófogadatlanság és kiborító hiszti a gyerekektől, türelmetlenség, hangulatingadozás, idegesítő kutyaugatás, fárasztó szomszéd, kritizáló anyós stb.) akkor is úgy gondolom, hogy kellően nyitottnak kell lennie a világ felé. Afelé a világ felé, ahol példaértékűt kell mutatni, és nem a világi világ felé. Én azzal nem tudok mit kezdeni. De mindig is hittem és hiszem is a nagy közhelyet, hogy a nap kisüt mindig.
Azért értek örömök is:
  • Férjjel elmentünk előkarácsonyi ajándékokat vásárolni (ez nagyon jót tett a lelkemnek) :)
  • Férjjel megnéztünk valami lődözős filmet. Nem tudom a címét, de kit érdekel, Vele voltam!
  • Gyerekek és férj tyúkólat építettek. - Még a vegáknak is jól jön egy kis házi tojás!
  • Zsófia egyre ügyesebb és erősebb, köszönhetően a fitkidnek és a balettnek.
  • Zsófia ügyesen oldja meg a nehezebb matematikai feladatokat, aminek nagyon örülök.
  • Nimróddal nagyon nagy élmény összebújni a nagy veszekedéseink után.
  • Kata édes kacagását hallgatni és gurulni vele a földön
  • bizakodni és optimistának lenni a nehéz helyzetben
  • vettem 2014-es naptárt, aminek nagyon örülök, mert olyan szép - és vettem tollakat is rajzolni :)
  • Férj fizetése boldogsággal töltötte el a családot,
  • Jó beszélgetéseket folytatni az anyukákkal a baletton és a fitkiden - és közben finomakat enni
  • karobos csiga - nyamika
  • új blogokat felfedezni
  • még mindig szerelmesnek lenni Férjbe
  • Beszélgetni telefonon szintén 3 gyermekes barátnőmmel
  • Gondolkodni az iskolai helyzetről és a hogyan továbbról!
  • Átértékelni néhány dolgot az életemben - még mindig folyik ez a projekt...
  • CSODÁLATOS SZOMBATOT tölteni Szentgálon barátok közt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése