Reggel 6-kor kelek, ilyenkor jut egy negyed órám arra, amíg a gyerekek alszanak (jobb esetben), mert már volt olyan, hogy kipattantak az ágyból és olvasni, színezni vagy alkotni támadt kedvük... De ez ritkább eset. Szóval amikor keltem őket, fél 7- fél 8-ig megpróbálkozunk a lehetetlennel.
- 2 gyerek elküldése a fürdőbe, felöltöztetése, megreggeliztetése, pizsama elpakolása és ágyigazítás... ami TÉNY, hogy a gyerekeimnek (a két nagynak) ezeket egyedül kell megoldania. Igen, kell. Mindenre képesek. A reggelizésnél is keveset kell már segítenem, maximum elvágni a kiflit vagy ilyesmi, de mindent önállóan intéznek.
- Ha időben elkészülünk, akkor szoktam nekik engedni egy kis közös, reggeli játékot (kb.10-15 percet). Nem, nem olvastatom reggel Zsófiát, mert minek? Játsszon csak, úgyis sokáig ül az iskolában.
- Aztán irány az autó vagy gyalog (az időtől is függ, meg attól is, hogy nekem mi mindent kell elintézni). Elmegyünk az iskolába, oviba, aztán Katával 10-ig játszóterezünk, sétálunk, megyünk mindenfelé, hogy jól elfáradjon. Itthon aztán 11 - fél 12 felé elalszik, és nekem van 2-2,5 órám arra, hogy megfőzzek, és egy kicsit úgy csinálja, mint aki rendet rak. (Ez akkor a legnehezebb, amikor Férj éjszakás és a másik szobában alszik, így ez persze lehetetlen vállalkozás :) )
- Aztán, miután felkelt, irány az udvar (ha jó idő van), és akkor játszunk, hintázunk, megetetjük az állatokat, hintázunk és hintázunk, ha még nem mondtam volna. Egészen fél 4-ig, amikor is elmegyünk a tesókért a lerakodóhelyre :), felvesszük őket.
- Onnan aztán irány a park, ahol kb. 2 órát töltünk. Pont azért, hogy az iskolában lévő sok órát valahogy levezesse Zsófia is, meg egy park nagyobb, mint a mi udvarunk :) - bár én szeretném, ha nagyobb lenne a mi udvarunk, de ez van, az ember ne legyen telhetetlen. Már az is nagy öröm, hogy van udvarunk :)
- 6 körül hazaérünk, itt még elmennek a nagyobbak is állatsimogatásra, tojásbegyűjtésre, kis játékra. Így megyünk fél 7 körül fürdeni. Zsófia ilyenkor szokott olvasni nekem, aztán apát megvárjuk, amíg megjön az iskolából, majd elmennek és jön a meseolvasás. (Ekkor van kb. 10 percem, és ilyenkor kicsit leülök. De Katának van valamilyen különleges képessége van, mert amint leülök, azonnal jön, és anyahiánya lesz...)
- Így estére már kicsit elfáradok. És még nem írtam a közös bibliai beszélgetésekről, a játékokról, az alkotásokról, a kirándulásokról, a látogatásokról, a különféle programokról...
- Most május van, és ez a családban a leghúzósabb hónap.
1 névnap, 2 születésnap... És sok-sok csokitorta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése