Hálás vagyok #25.

Az a nagy helyzet, hogy ezen a héten nem volt időm a blogra. Akartam én és próbálkoztam, de tényleg nem jutott rá időm. Sok minden történt ezen a héten is, de valahogy estére már nincs se kedvem, se energiám a gép elé ülni, vagy ha esetleg van is időm, akkor is Férjjel próbálunk beszélgetni, ami néha vicces helyzetbe torkollik, mert tényleg vicces, hogy mindketten annyira fáradtak vagyunk, hogy nem bírunk egy normális mondatot összerakni. Ez nála nem meglepő, de nálam annál inkább :)

Szóval, ez a hét is eseménydús volt. S hogy miért is vagyok hálás?

• Vasárnap a közös mézeskalács sütésért, és hogy eljöttek a barátaink. Így 6 gyermek szaladgált a nagynak nem mondható házunkban, és mindenhol játékok meg szétdobált papírfecnik röpködtek. Aranyosak voltak, de a végén összepakoltak. Egy kis unszolásra :)

•  Egy kedves baráti család volt nálunk, akikkel régóta összejárunk, közös szülinapokat élünk meg, meg csak úgy napokat. Nagyjából egyidősek a gyermekeink, bár Csilláék most belehúztak, mert nekik jön a 4. baba, én meg kicsit irigylem, de azért most úgy érzem, hogy ennyi fért bele az energiámba.
• Eljött a lelkészünk látogatóba, és nagyon örültünk neki. Kb. 20 éve ismerem, tanított egykoron a főiskolán, ahová jártam. Sosem gondoltam volna, hogy ő lesz a lelkészem. Ahogy persze azt sem, hogy én egykoron dunántúli lányka, azaz asszonyka leszek. Istvánt nagyon szeretem, nagyon gyakorlatias és jók az igehirdetései. Itt válogathattok, szerintem érdemes :) Jó témák és jó előadó. Szerintem.
• Ebből kifolyólag Férj nem ment iskolába, és jó volt együtt várni Istvánt. 
• Egy napot úgy eltölteni, hogy nem kellett azon elmélkednem, hogy mit főzzek, mi legyen az étel, és tudtam, kicsit haladni az írással. Ha haladok is, de lassan.
• Készülni a hittan órákra, és egy jót készíteni a 3-4-es csoportban. Hamarosan, amint lesz időm lefényképezem, felteszem és megmutatom. És persze a többi csoportban is jól éreztem magam. Vittem is nekik kis télapót.
• A gyerekek szüleivel chatelni, és megbeszélni a felmerülő problémákat, kéréseket egymás felé. Ezt nagyon fontosnak tartom.
• Kata ugyan egy energiabomba, és egész héten veszélyes dolgokat tesz és művel (de tényleg!), azért hálás vagyok, mert nagyon értelmes, nagyon választékosan beszél és élvezi is a hangját. Néha túlságosan is :)
• Elkezdtük a gyerekekkel kiszínezni az ominózus, nagy karácsonyfát, amin az egész család dolgozott, és még fog is egy darabig. Lassan haladunk ugyanis. De lelkesek vagyunk.
• Gyerekekkel megnéztük a Konyhafőnök Junior 1. részét. Nekünk ugyanis nincs RTL II, de a gyerekek kíváncsiak voltak. Azóta persze már a döntő is megvan, sőt a nyertes is, de a gyerekeknek így is tetszik.
• Zsófiával a hittan óra ismét remek volt. Sokszor elmondtam már, és még sokszor el fogom, hogy nagyon élvezem a vele való alkotást és munkát. Alapvetően, ha matekról vagy magyarról van szó, és közös tanulásról, sokat vitázunk, de valahogy a Bibliaismeretről nem. Ebben jól tudunk együtt dolgozni.
• Elkezdeni egy egy éves elmélkedős-rajzolós naptárat - tudom, mindig túl vállalom magam, de annyi ötletem van!
• Összegyűjteni 24 színezőt, amelyek remélem megjelennek a blogon.
• Hátmasszázs a gyermekeimtől.
• Nézni, ahogy alszanak.
• Nézni, ahogy ölelgetik és szeretik egymást.
• Nimród ebben az évben teljesen részt vesz az óvodai munkákban. Nagyon ügyes lett, minden feladatot megcsinál és elvégez. Ez nem volt így sem a kiscsoportban, sem a középsőben. De idén nagyon büszke vagyok rá. Tényleg iskolaérett.
• Nimródék rénszarvast készítettek az oviban, és hazahozta nekem (a kedvenc állatom a rénszarvas), de Katánk rögtön felpróbálta, és én meg nem álltam meg, hogy ne fotózzam le.

• Reggel, iskola-és oviba indulás előtt közös búgócsigázás. Olyan aranyosak ilyenkor.

• Pénteken cirkuszban voltunk. Alapvetően nem szeretem a cirkuszt, nem tartozik a kedvenc helyeim közé. De az iskolától kaptunk jegyet, így elvittem Zsófiát és Nimródot, mert még sosem voltak. Persze tetszett nekik, de tényleg nagy szemfényvesztés az egész.
  
  

• A gyülekezetben ma is nagyon jól éreztük magunkat, délután pedig elmentünk egy testvér családhoz kicsit beszélgetni. A gyerekek jól érezték magukat, mi pedig felnőttek komoly beszélgetést folytattunk. Tényleg jó volt.

Boldog új hetet nektek!