2015. december 26., szombat

Hálás szombat # 35-36.

Igen, tudom, hogy ma vasárnap van, és igen, már 2 hete nem írtam Hálás szombatot, de egyrészt nem voltam itthon, másrészt miután hazaértünk, rögtön karácsony lett, és nem volt időm szinte semmire. Pedig én nem is főztem és nem is díszítettem fát, nem is rohangáltam sehová, de mégis... nagyon eltelt.
Így most összefoglalva néhány élmény az óvéből, amiért hálás vagyok:
  • Először is azért, hogy ebben az évben sem kellett készülnöm a karácsonyra. Nem szeretem. Nem akarok ünneprontó lenni, de nem látom értelmét az egész rohanásnak, főzőcskézésnek, ajándékzuhatagnak... Ilyenkor a szeretet ünnepe kellene, hogy legyen, de én személy szerint azt tapasztalom, hogy a legtöbb emberből negatív természetet (idegeskedést, stressz, indulatot) hoz ki.
  • De jó volt, hogy jó idő volt ránk, amikor utaztunk. Jó volt otthon, hiányzott az Alföld és a hangulata. Nincs mit tenni, szeretem az Alföldet, és ez jó!
  • Csütörtök délelőtt Katával sütöttünk. A szokásos Csúcs Mákost :)
 
  • Péntek estére értünk haza, így a szombatot a nyíregyházi gyülekezetben töltöttük. Csak ketten mentünk Férjjel. A gyerekek mamázni és papázni akartak, és mi meg hagytuk :) 
  • A gyülekezet előtt meglátogattam a régi iskolámat (kb. 3-4 percre van). Itt dolgoztam 4 évig, és nagyon szerettem. Jó volt, egyedül a politikai nyomást nem szerettem. Most is úgy gondolom, mint akkor, hogy egy iskolába (és semmilyen intézményben) nem kellene, hogy helye legyen a politikának.
 
  • Nagyokat sétálni Tiszavasváriban. Egyedül is és gyerekekkel is. Én Zsófival elmentem Anita barátnőmhöz, akivel ovis korunk óta barátok vagyunk. A nagyszüleink egymással szemben laktak, sokat játszottunk együtt. Sőt, még gépíró iskolába is együtt jártunk, és azóta is jóban vagyunk. Ha hazamegyünk, mindig elmegyek meglátogatni. Anita profi műkörmös, bár ez a stílus nagyon távol áll. Most Zsófiával mentünk el, és kijárta Anitánál - rajtam keresztül, hogy lepjen meg minket. Anita. Így is történt:
  • A héten anyukámékkal mindenféle izgalmas esemény történt. Nimród sakkozott apukámmal, Kata táncolt anyukámmal, és mindenféle finomságot ettünk. Találkoztunk a tesómmal, meglátogattunk barátokat.
  • Kriszti barátnőmmel együtt dolgoztunk a református iskolában, szemben ültünk egymással, és sokat beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről. Amolyan irodalmár szinten :) És bár elköltöztem 350 km-re, ha hazajövünk, őket is meglátogatjuk. Krisztáéktól kapjuk a ruhákat, amelyeket Zsófia hord. Ezért is hívom őket a mi "stylistunknak".
  • Délután pedig Sényőn voltunk, ahol meglátogattunk egy régi baráti családot. Élmény volt a kis alföldi utakon járkálás. Különleges család ők. Annácskába, a kislányukba (Down-os) beleszerelmesedtem, és nagyon jókat játszottunk. Ahogy a gyerekek is.
  • Aztán persze még látogattuk a tesómékat is. Ezen a képen a tesóm lánya és az enyémek. Rebekára nagyon büszkék vagyunk. Orvosi egyetemen van, és nagyon szorgalmas!
  • Társasjátékozni a gyerekekkel :)
  •  Nálunk ugyan nem szokott karácsonyfa lenni, de a gyerekek nagyon örültek a mamánál a szép fának.
  •  Csomagokat és ajándékokat bontani.
  • Sok-sok csokit enni :)
  • Itthon lenni 1 hétig a gyerekekkel, és látványosan semmit nem csinálni.
  • Nagyokat aludni a téli szünetben.
  • Férj és a gyerekek együtt töltöttek egy csomó időt, amiért nagyon hálás vagyok. Hiszen nagy szükségük van a gyerekeknek az apukájukra.
  • Kata nagyon vicces. De tényleg.
  • Szilveszterezni a gyülekezetben a testvérekkel.
  • Hamar elmenni aludni, bár én az éjfél utáni fél órát a kutyánkkal töltöttem, bátorítva őt, hogy ne féljen.
  • Megkaptam az új teregetőmet, amire már nagyon vártam.
  • Apa és a gyerekek korán keltek, hogy vonatozni tudjanak.
 
  • És az első közös 2016-os rajz!
 
  • BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése