Talán nem mondok újat azzal, ha azt mondom, hogy ma az emberek nagy része az egészséget tartja a legnagyobb értéknek az életben. Mindegy, hogy babaszületéskor mondják: "Mindegy mi lesz, csak egészséges legyen!" vagy amikor az emberek találkoznak az úton: "Hogy vagy? - Sok a gondom, problémám! - Mindegy, csak egészség legyen!"
De én azt gondolom, hogy az egészség nemcsak a betegség hiánya, hanem az ember teljes testi, lelki és szociális jóléte. Ekkor értjük meg igazán, hogy mi is ennek az igazi értelme.
Abban a társadalmi közegben, amelyben élünk olyan hatások sorozata ér minket, ami döntően befolyásolja egészségünk állapotát. Ezek közül egy-kettőn nem tudunk változtatni. Ilyen a korunk, az, hogy mit örököltünk, hogy milyen leküzdött betegségeink vannak.
De vannak olyan területei az életünknek, amelyeket befolyásolhatunk. Ilyen a táplálkozási szokásunk.
Nem mondom, hogy "angol tudósok kimutatták", de tény, hogy szoros összefüggés van az egészségünk és a táplálkozásunk között. Véleményem szerint az életmódunk 60-70 %-ban befolyásolja és meghatározza egészségünk állapotát.
Rohanó világban élünk. Ez tény.
Alig figyelünk oda arra, hogy mit eszünk, csak az számít, hogy milyen íze van. Nem számít, hogy milyen az ételek minősége, sem az nem számít, hogy milyen a mennyisége.
Szeretem a statisztikát (bár a számokkal eléggé hadilábon állok), de sajnos azt mondják, hogy az országunkban az aktív keresők között a kereső korban lévő férfiak halálozási aránya sokkal magasabb, mint más, fejlett országban. Én ezt el tudom fogadni, és ide most semmilyen tekintetben nem szeretném behozni a politikát.
De szerintem leginkább a HELYTELEN TÁPLÁLKOZÁS, a DOHÁNYZÁS, és a MOZGÁSHIÁNY az, ami befolyásolja az emberek életét, életvitelét.
Ahogy nézem az embereket, beszélgetek velük és jön a magyarázkodás, azt látom, hogy romlik a helyzet.
Sokan tudják, hogy rosszul táplálkoznak, de vagy nem tudják mit tegyenek, vagy nem akarnak már változtatni (erre a kis időre).
Az a baj velünk magyarokkal, hogy rengeteg cukrot, zsírt és sót viszünk be a szervezetünkbe. De kevés egészséges dolgot.
Persze én nem vagyok ennek szakértője, nem is igazán értek ezekhez az orvosi dolgokhoz, meg élelmiszeripari-mérnök sem vagyok (ismerősöm van :) ), sem semmi ilyesmi.
Egyszerűen a magam kárán tanultam meg az egész dolgot. A családomban sokan haltak meg magas vérnyomás miatt. Egészségtelen életmódot folytattak. Sok alkoholt fogyasztottak, rengeteg zsíros ételt ettek, és nem jártak orvoshoz, mert "majd elmúlik". Vannak cukorbetegek, akiknek eszükbe sem jut odafigyelni a súlyukra. Volt rákos beteg, akinek az orvos azt mondta, hogy nem kell változtatni az étrendjén, csak szedje a gyógyszert!
Na, ezért döntöttem én, az egészséges életmód mellett!
És a saját példámon. Egész tinédzser-koromban, és még utána is nagyon gyenge volt az immunrendszerem, állandóan beteg voltam, erősítő injekciókat kaptam, arcüreggyulladásom volt és még sorolhatnám...
Hippokratész mondta azt, hogy
"Életed legyen orvosságod, és orvosságod legyen ételed."
Azt gondolom, hogy a megelőzés többet ér, mint egy kilogramm gyógyszer. Látom anyukámnál, hogy mennyire sok gyógyszert szed, amit meg lehetne változtatni csupán azzal, hogy 1) TELJES KIŐRLÉSŰ KENYERET ESZIK, de ő csak a fehéret szereti, és 2) TÖBBET SÉTÁLNA, de hamar elfárad. Mondjuk tény, hogy gyermekkora óta van egyfajta betegsége. De...
Én azt gondolom, hogy nem elegendő az ismeret.
Ahhoz, hogy a kívánt változás bekövetkezzen, szilárd meggyőződésre és erős elhatározásra van szükség.
Judit barátnőmre szeretnék itt hivatkozni, aki azt vallja: FEJBEN DŐL EL MINDEN!
Én is így gondolom.
Ezért gondoltam, hogy néha-néha majd egy-egy "filozofikus" eszmefuttatást is megosztok veletek.
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése