Nálunk ráadásul 2 hét, mert az iskolát átépítik, tatarozzák, ablakot cserélnek és mindenféle szépészeti beavatkozást alkalmaznak, hogy a már olyan régi és leamortizálódott, igazi "szockós" stílusú iskola megszépüljön.
Így a gyerekeimmel itthon töltjük a mindennapokat. Nem könnyíti meg a helyzetünket a viharos időjárás - hogy kint lehetnénk, vagy játszótéren, esetleg egy kisebb kiránduláson.
Nem könnyű az a helyzet sem, hogy Apa (értsd: Férj) éjszakás, így amikor mi alszunk ő dolgozik, és amikor ő alszik, mi csendben vagyunk szituáció. Vagyis próbálkozunk... Mert néha ki kell engedni a gőzt, meg kell nekik feszültséget levezetni, de nem délelőtt, az a csendé... Muszáj. Meg kell tanulniuk ezt is. Hogy az együttéléshez ez is hozzátartozik, a másik tiszteletben tartása, és a ráfigyelés.
Elég nehéz, mert nehéz olyasmit csinálni, ami nem jár zajjal, vagy nem történik sűrűn vita és veszekedés (Zsófia és Nimród eléggé hajlamosak rá), de a héten igazán hősök voltak, büszke is voltam és vagyok rájuk, mert elég jól bírták. Egymást is.
Ami még tetőzte a dolgot, hogy Kata is aludt és abban a szobában, ahol mindenki volt, úgyhogy duplán csendben voltak, az én drága hőseim. Tényleg büszke vagyok rájuk!
Az éjszakás hét a legnehezebb, amikor itthon vannak. Tényleg az.
És bár lehet azt mondani, hogy "hú ha!", mert mostanában minden tele van ezzel, ti. hogy a televízió milyen káros a gyerekekre, - meg az iskola (a másik kedvenc témám! - talán majd erről is írok valamikor...) - azért én is leültem hozzájuk, és felfedeztem néhány igazán jó mesét, ami vicces, vagy amin jót szórakoztunk, esetleg nevetgéltünk rajta. És azt már maguktól tudják, hogy az olyan meséket, amelyek félelmetesek, vagy szellemek, boszorkányok, butaságok és bugyutaságok vannak, nem nézhetik. Csak és kizárólag olyat, amit láttam már és tudom, hogy mi van benne, vagy velem nézhetik meg.
Na mindegy, csak azt akartam leírni, hogy egy ilyen hét után, amikor 10 percenként csitítod és csendesíted a gyerekedet, hogy "pszt! apa alszik", és kéred őket, hogy legyenek jó, ne vitázzanak, ne árulkodjanak és főleg ne beszéljenek hangosan, és közben igyekszel nekik mindenféle programot kieszelni, barátnőkkel, játékokkal, rajzokkal, foglalkozásokkal - ebben a szélviharos és esős időben, miközben legszívesebben kiküldenéd az udvarra őket szaladgálni -, szóval, egy idő után elfáradsz.
Na, én most így vagyok.
Ezért megleptem magam egy bögre finom kakaóval, amit kb. 3-4 hónapja nem ittam. Nem igazán iszok tejet, de most úgy gondoltam, hogy egyik kedvenc bögrémet bemutatva (mert hát megígértem :) ) teletöltöm kakaóval, és megiszogatom. Ha már IGAZI Piros Pöttyös nem volt itthon....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése