Néhány hétre eltűntem. De nem volt időm. Most sincs. Persze lassan haladok a rendrakással, de most kicsit megállt minden. A múlt hétvégén fát hordtunk be és pakoltunk. Ma meg délután 4-kor értem haza egy osztálytalálkozóról, ami Tiszavasváriban volt. A bátyámnál aludtam, és nagyon jól éreztem magam. De egy nagyon kis időm volt a héten. Ami most az (Alkalmi) ruhák, öltönyökről szólt.
Már elég jól haladok a lomtalanításban, legalábbis ami az én cuccaimat illeti. A gyerekeké külön kör, de persze menet közben azzal is haladok.
Szóval, az alkalmi ruhák... (A képen a nyári ruhák látszanak.)
Nagyon
kevés van nekünk ebből. Mivel nálunk a szombat az igazán különleges
ünnepélyes alkalom, amikor gyülekezetbe megyünk, mindig szép ruhába
megyünk. Én úgy gondolom, hogy illik megtisztelni azzal az Urat, hogy
szépen felöltözünk neki, az ő imádására. Mindig is zavartak azok az
istentiszteletek, még ha külsőségnek tűnik is, hogy farmerban vagy
rövidnadrágban, zsebre dugott kézzel ácsorognak a fiatalok a
gyülekezetekben, templomban. Szerintem ez nem illik.De
mivel mi máshova igazán ritkán járunk, így nincs külön ruhatárunk erre. Két igazán alkalmi ruhám van nyárra. Férjnek meg van két öltönye,
ami pont elég. Ingei mondjuk vannak, mert az anyósomnak egy időben ez volt a mániája, hogy ingeket vett neki ajándékba. Tudjátok, ez olyan, mint amikor karácsonykor mindenki zoknit vesz a másiknak. :) Nos, ti hogy vagytok a tudatos vásárlással? Én sehogy.
Vagy legalábbis próbálkozom. Nem mondom, hogy néha-néha nem tetszik meg
valami, amit úgy megvennék, de aztán rájövök, hogy nincs rá szükségem,
így otthagyom.
Én leginkább a hosszú ruhákat szeretem. Meg a hosszú szoknyákat. Mivel összeér a combom, sokkal kényelmesebb a hosszabban járni. De csak azért nem vásárolok új ruhát, mert megtetszik valami. Ha ez tudatosság, akkor az vagyok. Van egy darab alkalmi cipőm, amibe belemegy a lábam, a többi meg nem fontos. :)
Régebben jártam turikba is, de már nagyon-nagyon régen nem. Mert - ha nem mondtam volna még :) - a Lidlben és néha az Aldiban találok jó dolgokat, ami nekem megfelel.
Lánykoromban volt néhány szép, iparművészeti ruhám, amiket nagyon szerettem, és hordtam is, sajnos azok már nem jönnek rám, így odaadtam valakinek. De még mindig vágyom egy olyanra, és remélem, lesz is. Győrben van egy ilyen ruhákat árusító bolt, szerintem előbb-utóbb eljutok oda. :)
Úgyhogy ezzel nincs sok gondunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése