Vízesések Napja – június 16.

 Vízesések Napja – június 16.

 

A Nemzetközi Vízesések Napját minden évben június 16-án ünneplik, hogy megünnepeljék ezeket a csodálatos és festői szépségeket. A vízesések világszerte megtalálhatók, és hihetetlenül fontosak a körülöttük élő helyi közösségek számára. A vízesés nemcsak a szemnek csoda, hanem leírhatatlan fenséges minőséggel is bír. Képzelje el, hogy kilométereken át túrázik, izzadtan, a nap perzseli, hogy végül egy tisztáson átsétálva az égre nézzen, mintha az égből ömlő víz lenne.

 

A vízesést általában egy folyó egy pontjaként definiálják, ahol a víz egy meredek szakadék felett folyik. Mivel a vízesések osztályozására sokféle típus és módszer létezik, arról, hogy mi minősül vízesésnek, továbbra is vita folyik. Annak ellenére, hogy az emberi élet és történelem fontos részét képezik, a vízeséseket nem kutatták túl sokat, bár Alexander von Humboldt az 1820-as években írt róluk. Nincs konkrét elnevezése a vízesések kutatásának területére, de népszerű a vízesések tanulmányozását „vízeséstanként” leírni.

 

Az európai felfedezők dokumentálták a vízeséseket, amelyekkel találkoztak. 1493-ban Kolumbusz Kristóf írt a guadeloupe-i Carbet-vízesésről, amely valószínűleg az első vízesés volt, amelyet európaiak Amerikában láttak. Brian J. Hudson földrajztudós azonban azt sugallja, hogy a 18. századig ritka volt a vízesések konkrét elnevezése.

 

Ez a tendencia, hogy az európaiak kifejezetten vízeséseket neveznek el, az emberek akkoriban a természet iránti fokozott tudományos érdeklődését, a romantika térnyerését és a vízenergia ipari forradalom miatti megnövekedett fontosságát követi. Az európai felfedezők azonban gyakran figyelmen kívül hagyták az őslakosok által eredetileg adott neveket, és egy „európaibb” nevet választottak. Például a skót orvos és felfedező, David Livingstone Viktória királynőről nevezte el a Viktória-vízesést, annak ellenére, hogy a környék őslakosai már Mosi-oa-Tunya néven ismerték.

 

A vízesések felfedezése a mai napig folytatódik. A vízeséseket tömegesen látogatják az emberek, főleg azért, mert nagyszerű turisztikai látványosságok; nemcsak azért, mert szépek, hanem azért is, mert viszonylag ritkák.

#mindennapünnep

06.16.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Filmajánló - Thor

 Thor

 

 A hatalmas Thor rettenthetetlen harcos, óriási pörölyéről legendákat mesélnek. A csatában vitéz és legyőzhetetlen, ám makacssága és hirtelen haragú természete nem teszi őt alkalmassá arra, hogy apját kövesse Ashgar trónján. Képtelen lenne megfontoltan irányítani birodalmát. Thor meggondolatlan tette miatt újra fellángol egy régi háború. Büntetésül a Földre száműzik, ahol kénytelen az emberek között élni. Amikor a világából érkező gonosz le akarja igázni a Földet, Thornak el kell döntenie, melyik oldalra áll.

06.15.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Vízesések Napja – június 16.

 Vízesések Napja – június 16.

A Nemzetközi Vízesések Napját minden évben június 16-án ünneplik, hogy megünnepeljék ezeket a csodálatos és festői szépségeket. A vízesések világszerte megtalálhatók, és hihetetlenül fontosak a körülöttük élő helyi közösségek számára. A vízesés nemcsak a szemnek csoda, hanem leírhatatlan fenséges minőséggel is bír. Képzelje el, hogy kilométereken át túrázik, izzadtan, a nap perzseli, hogy végül egy tisztáson átsétálva az égre nézzen, mintha az égből ömlő víz lenne.

A vízesést általában egy folyó egy pontjaként definiálják, ahol a víz egy meredek szakadék felett folyik. Mivel a vízesések osztályozására sokféle típus és módszer létezik, arról, hogy mi minősül vízesésnek, továbbra is vita folyik. Annak ellenére, hogy az emberi élet és történelem fontos részét képezik, a vízeséseket nem kutatták túl sokat, bár Alexander von Humboldt az 1820-as években írt róluk. Nincs konkrét elnevezése a vízesések kutatásának területére, de népszerű a vízesések tanulmányozását „vízeséstanként” leírni.

 

Az európai felfedezők dokumentálták a vízeséseket, amelyekkel találkoztak. 1493-ban Kolumbusz Kristóf írt a guadeloupe-i Carbet-vízesésről, amely valószínűleg az első vízesés volt, amelyet európaiak Amerikában láttak. Brian J. Hudson földrajztudós azonban azt sugallja, hogy a 18. századig ritka volt a vízesések konkrét elnevezése.

 

Ez a tendencia, hogy az európaiak kifejezetten vízeséseket neveznek el, az emberek akkoriban a természet iránti fokozott tudományos érdeklődését, a romantika térnyerését és a vízenergia ipari forradalom miatti megnövekedett fontosságát követi. Az európai felfedezők azonban gyakran figyelmen kívül hagyták az őslakosok által eredetileg adott neveket, és egy „európaibb” nevet választottak. Például a skót orvos és felfedező, David Livingstone Viktória királynőről nevezte el a Viktória-vízesést, annak ellenére, hogy a környék őslakosai már Mosi-oa-Tunya néven ismerték.

 

A vízesések felfedezése a mai napig folytatódik. A vízeséseket tömegesen látogatják az emberek, főleg azért, mert nagyszerű turisztikai látványosságok; nemcsak azért, mert szépek, hanem azért is, mert viszonylag ritkák.

#mindennapünnep

Aszalt szilva napja – június 15.

Aszalt szilva napja – június 15.

Az Aszalt szilva napját minden évben június 15-én ünneplik. Ezen a napon a szárított szilva számos egészségügyi előnyét emelik ki. Az aszalt szilva hihetetlenül gazdag rostban, A-vitaminban és rákellenes antioxidánsokban. Ráadásul jót tesz a látásának és az emésztésének is. Segít megelőzni az izomsorvadást és a farkasvakságot is. De ne tévedjen – sokféleképpen fogyaszthatja ezt a gyümölcsöt. Ha nem tetszik az állaga, fedezze fel a különböző fogyasztási módokat. A süteményektől és gyümölcslevektől a salátákig, itt az ideje, hogy kreatívan építse be az aszalt szilvát az étrendjébe.

 

Annak ellenére, hogy népszerű nyugati élelmiszertermék, az aszalt szilva valójában Kínából származik. A kínaiak vad szilvát termesztettek, ahol melasz és barna cukor felhasználásával savanyú szilvából édes gyümölcslé dolgozták fel. A napon szárítják, mielőtt ez a ma ismert ráncos gyümölcs lesz belőlük. A cukor tartósítószerként működik, ami miatt tovább eláll. Ezeket a gyümölcsöket tartalékélelmiszerként használják, ha gyenge a termés, valamint nassolnivalóként és étkezéshelyettesítőként az utazók számára.

 

A szilva népszerűsége gyorsan elérte a Földközi-tenger térségét és Észak-Európát. A rómaiak ültették el az első és legnépszerűbb szilvafajtát, a kis kék szilvát.

Az aszalt szilva oltása a 12. században történt, amikor a bencés szerzetesek visszatértek harmadik keresztes hadjáratukról, és új fajtákat hoztak Szíriából. A szíriai Damas fajtát beoltották a helyi fajtákkal, így egy új fajtát hoztak létre, amelyet „Prune d’Ente”-nek neveztek. Ennek az új fajtának finom, viaszos és porszerű rétege van, amely gyorsan alkalmazkodott a délnyugati talajhoz, így a helyiek alapvető terményévé vált.

 

Hatalmas kereslete a 17. századtól a 19. század végéig nőtt, amikor az élelmiszer-szakértők „szuperélelmiszernek” minősítették. A tengerészek és a haditengerészet személyzetének alapvető élelmiszerévé vált, mivel tele volt vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek egész napra energiát adtak nekik. Később elkezdték aszalt szilvát lisztből és tojásból készült tésztába keverni. Manapság az aszalt szilvát egészségügyi szakértők és dietetikusok ajánlják emésztési problémákkal, alacsony vércukorszinttel és A-vitamin-hiányban szenvedőknek.

#mindennapünnep

Teremtés napjai

Az utóbbi időben a teremtés napjait vettük végig a gyerekekkel. De az én gyermekeimmel is sokszor beszélgetünk erről. Emlékszem, Elsőszülött még kicsi volt, de állandó ezt a történetet akarta hallgatni, és ilyen feladatokat akart csinálni. Sokat is rajzoltam neki. És sok kézművest is csináltunk. 

Ezt a remek kis szemléltetőt találtam hozzá. (www.bijbelidee.nl) Érdemes egyébként ide benézni, sok jó ötlet és segítség található itt. Én ugyan nem vagyok németes, de az oldal jó.

A Teremtés egy nagyon különleges története a Szentírásnak. Sok mindent megtanít nekünk. És én ezt szeretem benne. Rávilágít arra, hogy Isten milyen csodálatos dolgokat adott nekünk, hogy példát adott és mutatott számunkra. És hogy a hetedik napon megpihent.

Mert az embernek is szüksége van a pihenésre.

Elkezdtem előkeresgetni a régi anyagaimat, és azokat majd igyekszem megosztani veletek. És bízom abban, hogy tudjátok és fogjátok is használni! :) 

06.14.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nemzetközi Kötés Napja – június 14.

Nemzetközi Kötés Napja – június 14.

A Nemzetközi Kötés Napját minden év júniusának második szombatján ünneplik. Az ünnep célja, hogy a kötést élvezetes tevékenységként mutassa be – minden korosztály számára, nem csak a nagyszülőknek, akik pulóvert szeretnének készíteni szeretett unokáiknak. A nap közösségi érzést teremt a kötők számára, akik gyakran együtt ünnepelnek azzal, hogy nyilvános helyeken kötnek, hogy hobbijukat láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegyék a nyilvánosság számára. A Világszintű Kötés Napját 2005-ben alapította Danielle Landes, és ez a mai napig a világ legnagyobb kötőrendezvénye.

A kötés a ruhakészítés egyik legrégebbi módja. A kötésről szóló legkorábbi ismert feljegyzések legalább az ötödik századi Egyiptomra nyúlnak vissza. Az egyiptomiak pamutszálakat kötöttek, nem gyapjút. Ebben az időszakban gyakori volt, hogy a kötöttárukba áldásokat vagy szimbólumokat kötöttek, hogy elkerüljék viselőjük balszerencséjét. A gyakorlat később a mediterrán kereskedelmi útvonalakon keresztül, majd a gyarmatosítással Amerikába jutott el.

 

A kötés hamarosan elterjedt az egész világon. A tengerészek számára készült kötött, időjárásálló pulóverek a 14. században váltak viszonylag elterjedtté. Az ipari forradalom beköszöntével a feladatok automatizálása is megtörtént – a kötés sem volt másképp. Kötőgépeket kezdtek használni az elit harisnyáinak kötésére. Skóciában lassan kialakult egy helyi kötőipar, amely megkezdte a kötött harisnyák gyártását Európa-szerte. Az első kötőszövőszéket 1816-ban építették, az első gyapjú textilgyárat pedig 1856-ban nyitotta meg Eugene Rodier.

 

A 20. századra a kötöttáru mélyen beágyazódott a modern divatipar szövetébe. Számtalan divatkollekcióban szerepelt, a kevésbé ismert kreatív alkotóktól a jól bevált luxusmárkákig, mint például a Chanel. Ma a kötöttáru az egész évben viselhető divat része. A melegebb hónapokban tele vannak kötött felsők, ruhák és összeállítások, a hidegebb időjárást pedig a meleg pulóverek, sapkák, nyaksálak, kesztyűk teszik kissé elviselhetővé.

#mindennapünnep

06.13.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

#mindennapegykérdés #feleljhamersz #kérdések #játék

 

Nemzeti Varrógép Nap – Június 13.

Nemzeti Varrógép Nap – Június 13.

 

Számítanak-e Önnek valamit Elias Howe vagy Isaac Singer nevek? Ha tudsz varrni, vagy részt vettél háztartástan tanfolyamon, vagy csak úgy, akkor igen – ezt a két úriembert illeti a modern varrógép feltalálása.

Míg a kerék, a telefon és a személyi számítógép nagy dicsőséget kap az emberi életmód megváltoztatásáért, a varrógép némileg egy elfeledett hős. Nélküle azonban még mindig hunyorognánk, hogy befűzzük a tűket, és kézzel varrjuk össze az ingeinket és öltönyeinket. Akár egy egyszerű függönygarnitúrára vágyik, hogy eltakarja a ragyogó napot, akár csak nem elégszik meg a polcról történő vásárlással, a varrógépek olyan praktikus eszközök, amelyek megérdemlik az elismerést. Álmodjon meg egyedi ruhadarabokat, és ünnepelje a Nemzeti Varrógép Napot június 13-án.

#mindennapünnep