2010. november 27., szombat

Levelek és emberek

Megjöttünk. Hazaértünk. Igaz, már itthon vagyunk egy ideje, de mindenféle izgalmas dolog és elintéznivaló ért minket, úgy hogy nem sok időm volt. De látom, hogy senki sem unatkozott és mindenki talált mindenféle elfoglaltságot. Mi is. Sok helyen jártunk és sok izgalmas kalandban volt részünk.

Rengeteg mesélni valóm is lesz majd, hogy merre jártunk, mi minden történt velünk.


Ez a kép anyukáméknál készült. Elmentünk sétálni, és Zsófi faleveleket gyűjtött. Egy ideje - az ősz jegyében ez a mániája. Ma ugyan leesett az első hó, de amikor a kép készült gyönyörű, verőfényes, napsütéses idő volt. A falevélgyűjtés mellett másik kedvence az árokba mászkálás, mert ott rengeteg falevél gyűlik össze, amiben nagyon jó szaladgálni és dobálni őket.
Kértem őt, még itthon is és ott is, hogy szedjen faleveleket, különböző színűeket. A színeket már rég ismeri, nem ez volt az igazi oka. Megbeszéltünk, hogy milyen színei vannak az ősznek, hogy lehullanak a levelek, de célom ezzel az volt, hogy azt tanítsam meg neki, hogy bár egyformák a levelek külsőre, alakra, mégis mások. Azt néztük meg, hogy van közöttük, kisebb, nagyobb, sötétebb, világosabb, ép és egészséges, hiányos és lyukas, de mindegyik levél. Minden levél Isten teremtménye. Ahogyan az ember is. Megtanultuk, hogy az ember is ilyen. Ki ilyen, ki olyan. Nem tesz különbséget szín, magasság, származás, nem vagy bármi másban. Istennek minden "levele", minden gyermeke fontos. 
Számomra ez a legfontosabb tanítás mindenben, hogy Isten jelen van, és szeretetével van tele a Föld.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése