Beszólás

Ma délután Nagy Őm és Kicsi Lányom elmentek a mamához. Gondoltam, én itthon csinálok mindenfélét. Ez nem igazán jött össze, mert a legifjabb Madárka rossz napokat él meg, köszönhetően fogzási fájdalmainak. Emiatt sokat kellett "tutujgatni", játszani vele, így gyors ebédet készítettem - leginkább magamnak, mert a többiek ugye a mamához mentek.
Mivel nem olyan régen jöttünk haza, eléggé sok a tennivalóm, és nem tudom, mikor mibe és hol fogjak bele. Pár napja a nagy Őm lomtalanított és pakolt -, míg én szakdolgozatot próbáltam írni, közben szórakoztatni Ifjabbat, aki súlygyarapodása miatt egyre nehezebb egyéniség :), de nagyon jól áll neki.
Igazából Zsófi aranyköpései mostanában azok, amik feldobják a napjainkat.
Ma a mamánál aludt, nagyon szereti a mamát és a nagybácsiját (sógorom). Apukája elköszönt tőle, mire az én kislányom ezt mondta: - Szia apa, majd szólok, mikor jöhetsz értem.

Nagyon határozott egyénisége van, és néha kész csatákat vívunk, mert nem az van, amit ő szeretne.
De akinek van gyermeke, tudja, hogy van ez. Én nagyon élvezem ezt az időszakot. Nagyon poénos. Mindig elhatározom, hogy leírom, amiket mond, aztán mindig jön valami új mondat, amitől elfelejtem a régit.

Labdázunk...