Nem, nem tévesztettem össze a hónapokat. Régebben volt, amikor otthon voltunk, de ezt szeretném nektek megmutatni. Csak közben annyi minden történt :)
Lassan több, mint 5 éve itt élek a Dunántúlon, azért én mégis alföldi lány maradok :)
Szívesen megyek haza az én kis hazába, Szabolcsba, ahol vannak visszatérő helyek is az életemben. Ilyen a nyíregyházi állatkert, ahol voltunk előző alkalommal, és ilyen a
Múzeumfalu is, amit most rövid képekben szeretnék megmutatni nektek. Mert hangulata van.
Mindig is magával ragadott és lenyűgözött a régi korok szellemisége, ahogy éltek, amilyen épületekben élték túl az időket, ahogy szorgoskodtak, amiket megtettek az életben maradásért. Sok képet készítettünk ott. Zsófi rohangálásáról, Nimród ordításáról, rólunk, de most úgy gondoltam, hogy inkább a képek beszéljenek helyettünk.
Már nem tudtunk bemenni az épületekbe, házakba, csak sétálójeggyel jártuk körbe, de különleges élmény volt így is.
 |
| Régi iskolaépület - belülről is nagyon szép és izgalmas :) |
 |
| Templomtorony |
 |
| Igazi alföldi élmény |
 |
| Ez az én kedvenc épületem. Ez egy csősz ház - el sem hiszitek, de egy temetőcsősz élt benne :) |
|
 |
| Másik különleges hangulatú kép |
 |
| Malom |
 |
| Galambdúc |
 |
| A kerítés nagyon tetszett nekünk |
Nos, ilyen ez. És mellette pedig épült egy új - eddig még nem találkoztam és nem láttam ezen a környéken - egy kalandpark. Zsófi rögtön meg akarta mászni az összesen és kipróbálni, de mi nem mentünk be. Talán majd legközelebb :)
Nem tudom mennyire látszanak a képek, de tényleg nagyon izgalmas feladatok vannak benne. Állítólag gyermek- és felnőttpálya egyaránt található benne.
Helyette a mi kalandunk egy játszótéren ért végen:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése