2012. január 11., szerda

Pörgős nap

A héten nem járunk oviba. Taknyosak. Persze Zsófinak már elvonási tünetei vannak. Ma reggel mondta: "Anya, majd az oviban kifújom az orrom." De még nem szívesen engedném gyerekek közé. Nem lenne jó másokat megfertőzni, meg esetleg még más betegséget is beszedni. Ráadásul Nimród még orrfolyósabb, így itthon töltjük a mindennapjainkat.
És most elég embert próbáló nekem. Őszinte leszek.
Oda vagyok értük, és nagyon jó, hogy részesei az életemnek, és örülök, hogy az Ő anyukájuk lehetek. 
Mostanában azonban azt vettem észre magamon, hogy türelmetlenebb vagyok. Mindennel és mindenkivel szemben. Nem tudom, hogy a fáradtság-e ez, vagy  korom :), mindenesetre hamarabb reagálok rosszul. 
Figyelnem kell erre, mert meggyőződésem, hogy a szülőnek tudnia kell kontrollálni magát. A fáradtságát is.
Nekik nagyon sok energiájuk van, nekem pedig fogy.
Persze ebben benne vannak a nehézségek is.
De a legjobb és legizgalmasabb dolog a megélt mindennapjaink.

De először egy mulasztás. 
Móni még karácsony előtt egy játékot hirdetett, amelyre én beneveztem, és Nyertem. Nagyon örültem neki. Tényleg. Még most is öröm tölt el, hogy nyerhettem. :)
Szóval megkaptam és íme: 


Ám most egy találóskérdést szeretnék feltenni:
Szerintetek mi az, amit én nagyon-nagyon szeretek, de nem tudok megcsinálni?
Nos, aki a palacsintára tippelt, az jól válaszolt :)
Nagyon szeretem a palacsintát, a kedvenc ételem, bármikor bárhol meg tudom enni. De sohasem tudtam megsütni. Ezért a családban mindig azzal szórakozunk, hogy anya milyen vicces formájú palacsintákat gyárt. Ti. sohasem kör alakú :) Úgyhogy ezt már tökélyre fejlesztettem. De egyébként pedig finomak.
Én vegán palacsintát szoktam sütni, amiben nincs tojás és tej. Helyette van benne zabpehelyliszt, fehérliszt, teljes őrlésű liszt, olaj, só, egy kis növényi tejpor (amivel helyettesítem a tejet), és víz.


Azért az Ellenőrző Bizottságnak bejött:

A tegnapi energiabombás hangulatot tetőzte a csillagszórózás. Mivel nálunk nem szokott lenni karácsonyfa (se helyünk nincs, se mi nem vagyunk itthon ebben az időszakban) csillagszórót veszünk, mert  azt nagyon szeretik. Még Nimród is mondja: "Csillag... csillag..." Úgyhogy ez nagyobb élmény nekik...

 És már mikor úgy gondoltam, hogy ez a nap nem csúcsosodhatna ki jobban, kisfiam bedobozolta magát. Amit persze Zsófia sem hagyhatott ki. Hiába, mindig mondtam, hogy ajándékok ők nekem!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése