Hihetetlen, hogy ez velem is megtörtént!
Éveken keresztül láttam már anyukákat, amint elérzékenyülve fotózzák gyermekeiket, és meghatódnak gyermekük fellépésénél. Akármilyen kicsi is az.
Nos, én tegnap én is beálltam a sorba.
Sokáig gondolkodtunk, hogy milyen értelmes helyre írassuk a gyereket, aminek van tényleges ÉRTÉKE, és hasznát is veszi. Két dolog fontos számunkra, a zene és a sport. Ezért járunk minden héten úszni, amiért Zsófi rajong. Nagyon szereti Zsuzsa nénit is, aki úszni tanítja. Tényleg van türelme a gyerekekhez. Annak örülök, hogy ez kiscsoportos foglalkozás. Van párhuzamosan egy másik úszóiskola is, oda azt kell mondjam, semmiképpen nem szeretném a gyerekemet, ha járna. Sokan vannak, nincs idő rájuk, rendetlenek és fegyelmezetlenek a gyerekek. De nálunk tényleg jó.
1 hónapja még úgy merült a víz alá, hogy befogta az orrát, most simán - úgy, ahogy kell - csinál mindent.
Feladatra várva (és a többiekre) |
Zsuzsa néninek megcsinálunk mindent! |
A másik nagy
választásunk (és jó döntés volt) a balett. Minden héten járunk ide is
rendszeresen, és kislányom tényleg nagyon szeret. Az ovis karácsonyi
ünnepséget is kihagyta, mert inkább balettre ment :)
Tegnap
volt a félévi vizsgájuk. Nagyon aranyosak voltak, és igen jókat
szórakoztunk rajtunk. Persze én mint anya, sírtam is. Azért aranyos ez,
mert Zsuzsa néni lánya is jár a balettre, akivel Zsófi nagyon jóban van.
Ráadásul - hogy minden tökéletes legyen - még oviba is egy csoportba
járnak :)
Szóval meghatódtam tegnap.
A balettos barátnők. |
Kezdésre várva - természetesen apa ölében. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése