Nem vagyunk egy nagy ünneplős család. Úgy értem, hogy a születésnapokat igen, megünnepeljük, meg esetlegesen a névnapokat is, a gyerekekét, de nem veszünk sohasem hatalmas ajándékokat, nem vásárolunk mindenféle dolgot, hanem élményeket adunk egymásnak. Meg érzéseket.
Az egy napos ünnepekkel alapvetően bajom van, de gondolunk ilyenkor az anyákra, a nőkre, a nagymamákra, a romantikára, és mindenféle dologra, de persze nem jelenti azt, hogy egy évben egyszer vagyok anya meg nő, és egyszer vagyok igazán szerelmes a Férjembe. De ma - eszembe jutott -, hogy elvileg Apák napja van. Mondtam a gyereknek, hogy lepjék meg Apát valami saját készítésű rajzzal. Ez lett belőle:
Zsófia - aki mindig meg tud lepni minket mindenféle érzéssel és cukisággal.
Nimród - minimalista stílusban alkotott.
Kata - pedig mindig rárajzol engem is a képre, mert szerinte ez így helyes. :)
Rajongok a gyerekeimért. Nem is kérdés. Ja, és a gyerekeim apjáért is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése