2010. január 25., hétfő

Mit csináltam rosszul?

Az egész családunk mesefilm-mániás és párti. Mi, szülők is.
Néha a családom azon mulat, hogy milyen gyerekek vagyunk, mert meséket nézünk. Hát, tény és való, hogy szeretjük. A jó meséket meg főleg. Sajnos nagyon kevés van manapság. De mi a nagy Ővel leragadtunk az igazi jó, klasszikus mesék mellett (Pom-pom, Kockásfülű nyúl (aki egy ismerősöm szerint inkább Négyzetrácsos fülő :)), Dr. Bubó és persze a Magyar népmesék. Ez utóbbit még nem nézte meg Zsófi, és a többiből is nagyon keveset. De most rákattant egyre, és szó szerint értem.
Mivel nincs tévénk, tudatosan és célirányosan döntöttünk így, úgy gondoltuk, hogy inkább megválogatjuk azokat a dolgokat, amiket nézhet. Azt hiszem többen gondoljuk úgy, hogy nehéz jó mesét találni. Zsófia talált egyet, és tényleg nagyon kedves és aranyos.
Ez a mese Vacakról, a nyuszikutyáról szól.

Nagyon szépen megrajzolt, kedves figurák találhatók benne, de az ember nem lepődik meg ezen, olvasva benne Dargay Attila és Nepp József nevét.
Az én kicsi lányom teljesen oda van ezért a meséért. Látni kellene azt a lelkesedést, azokat a nevetéseket, mosolyokat, azt az átélést, ahogy nézi és figyeli az eseményeket.
És mostanában rászokott egy mondatra, ami Vacak szájából hangzik el, aki persze kutya módra próbálná tenni a dolgát, de a nyuszik szemszögéből teljesen más a világ. Amikor valami "nyuszitlanul helytelent" csinál, megkérdezi: "Mit csináltam rosszul?"
Egy ideje Zsófi is ezt kérdezi. Nagy ártatlan szemekkel. Akkor is, ha csak valamit játszik, akkor is, amikor este az elalvás helyett halomba gyűjti a játékait és feltúrja az ágyát, akkor is, amikor este 10-kor még úgy dönt, hogy nem alszik. Néz ránk ártatlanul, és megkérdezi: "Mit csináltam rosszul?"
Olyankor az ember kész van. Mosolyog egy jót, mert nem tud haragudni. Még a 10 óra miatt sem. Olyan édes.
De jó lenne, ha mi is ilyen ártatlanul tudnánk kérdezni, harag és indulat, düh és türelmetlenség nélkül: MIT CSINÁLTAM ROSSZUL?

Nem mindennapi szenzáció az erdőben. Egy igazi "nyuszikutya". Vacak, az autóból kidobott kiskutya kimenti a nyúlcsalád egyik csemetéjét a héja karmaiból. A hálás kisnyuszik testvérükké fogadják őt, s ezzel számtalan mókás és kedves bonyodalomba keverednek az erdő állataival. Vacak magára haragítja az erdő lakóit, de végül mindenki belátja, hogy a kiskutyának helyén van a szíve, így befogadják őt. S az igazi kalandok csak ekkor kezdődnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése