Hajnalhasadáskor

Ahogy pakoltam, megtaláltam...

Gyermekkorom kedvenc könyve volt. Úgy szerettem. Még mindig megvan, már kicsit leamortizálódott, mert a saját gyerekeimmel is sokat használtuk. Rajongtam a mozgatható figurákért benne. Ma már nincsenek ilyen könyvek. De ez sem most volt...

Lázár Ervin Forever

Ugyan, ki ne szeretné Lázár Ervint, a kedves, mosolygós írót? Aki ugyan sajnos már nincs köztünk, de műveivel, írásaival örökké halhatatlan marad. Az én gyerekeim nagyon szeretik, és volt idő - mikor még kisebbek voltak -, hogy esti mese gyanánt hallgatták meg, és nagyon szerettük. Sőt, a kisfiamnak még A Hétfejű Tündér kötelező is volt. Én pedig előszeretettel olvasok fel ezekből a mesékből gyermekfoglalkozásokon. Bab Berci kalandjai a kedvenceim.

Az az igazság, hogy ezek a történetek örök érvényűek, mindig van üzenete. Úgyhogy én vallom:

LÁZÁR ERVIN FOREVER!

Ha valakinek esetleg nincsenek meg a könyvek, de szeretné olvasni, ITT megtalálhatjátok. 

Jó szórakozást!

Dömdödöm.

Az esti olvasásról

Nagyon régen olvastam már nekik esti mesét. Az utóbbi időben elfelejtődött, mert mindig rohantunk, még este is, és valahogy sehogy sem akartunk a map végére érni.

Helyette volt, hogy vita volt, a gyerekek között veszekedés, vagy csak egyszerűan beleestem az ágyba, mondtam valami "Menjetek aludni!" mondatot, de nem bírtam a fáradtságtól becibálni magam a szobájukba, és mesét olvasni nekik.

De most anyukámnál máshogy alakult. A Covid miatt átrendeződtek az alvási stratégiák, nem volt túl jó, mert rossz alvóként elég bonyolult volt megszokni egy másik ágyat (a szüleim semmit sem dobnak ki, :( még ha kényelmetlen vagy ősrégi, akkor sem),és ez az ágy gyerekkorom óta megvan.

De a két kicsi odabújt hozzám este, és olvastam nekik. 

Nimród nagyon szereti a Mézes Meséket. A blogja itt található, ha rákattintotok a címre. 

Szerintem már említettem Mézes Judit barátnőmet, vele írtam régebben a gyerekanyagokat, de most, hogy már mindketten újra gyerekek közé kerültünk, nincs időnk rá. :(

A könyvei meg itt.

Nagyon aranyosak, és szívmelengetőek.

Ajánlom.

Vigasztaló mesék

Szeretettel ajánlom Judit barátnőm hamarosan megjelenő meséskönyvét.
Juditot jól ismerem, Vele írtam, készítettem a Gyerektanulmányokat, amelyeket sokan - reményeim szerint - már ismertek. Itt, a blogomon lehet is nyerni belőle :)
És a mesék illusztrátora, Dávid Orsolya, akivel szintén volt örömöm és lehetőségem együtt dolgozni.

Tolmácsolom Judit barátnőm üzenetét:

Szeretettel ajánlom a könyvhétre megjelenő mesekönyvemet!
Megköszönöm, ha ismerőseikkel/ismerőseitekkel is megosztjátok a jó hírt. Stresszoldó meséim első kötete a Vigasztaló mesék. Minden meséhez egy kis ajánlót írtam, hogy milyen élethelyzetben jelent az adott mese segítséget.

Katica Műhely

Tényleg szeretettel ajánlom, és Juditot ismerve aranyos és élvezetes mesékben lesz részünk :)

Eperkeség

Végre itthon. Persze jó volt otthon is.
Szeretek hazamenni az Alföldre, hogy aztán visszajöhessek a hegyek közé. Érdekes és izgalmas esemény. Jó volt a szülővárosomban. Sétáltam az utcán, találkoztam ismerősökkel, osztálytársakkal, barátokkal, akikkel megbeszéltük az élet folyását, alakulását, hiszen régen találkoztunk. Kirándultunk. Vagyis Zsófi a nagyszülőkkel - sajnos fénykép nem készült.

Egy ideje új kedvenc tűnt fel a palettán. Eperke. Mostanában állandóan Eperkét nézünk, Eperkét éneklünk, már Zsófi leosztotta a szerepeket is a családban. (Zsófi = Eperke; Nimród = Édes Mézes; Apa = Narancsvirág; Anya = Habcsók Póni) És persze mindenhol teli torokból és tüdőből énekli azt az éneket, ami az eszébe jut... Persze az Eperkéből...
Egyébként én is kedvelem. Jókat mosolygok rajta, és nevelő hatásúak.

Régi-Új kedvencek gyerekeknek gyerekként

Mi ezeken a meséken nőttünk fel, és nagyon örülök, hogy Zsófi is ezeket szereti. Az a különlegességük, hogy jó dologra tanítanak. Szeretetre, odafigyelésre, segítségnyújtásra, barátságra, figyelemre a másik iránt. 

Néha pedig vicces helyzetekbe kerülünk, mert az én kislányomnak eszébe jut idézni ezekből a klasszikusokból, és már mi sem mindig tudjuk, hogy honnan való az idézet.

Szabina barátnőm írt a Kisvakondról egy aranyosat a blogjában. Egy alkalommal valamit kerestünk a neten, és ráakadtunk valahol a mesére, azóta mindig "körbeudvarol" minket a kislányunk, hogy nézhesse. Karácsonyra is kisvakondos színezőt kapott :)

Biztos ti is voltatok már úgy, hogy tizenhatezerszer néztük meg ugyanazt a mesét (nálunk egy időben a Micimackó volt ilyen, amit nagyon szeretek, de már nagyon untam). És akkor bevetettem :) Nagyon szeretem Marék Veronikát, és a Kockásfülű nyulat. Még akkor is, ha egy ismerősöm szerint négyzetrácsos a füle. Ez alapvetően részletkérdés. Gondoltam, valami, ami az újdonság erejével hat a leányomra. Így is lett.Ez a másik, amit állandóan nézni szeretne.

Anyósomnál is sok mese megtalálható, mert van másik unoka is, aki szintén nagy mesés. Ráadásul anyósom szereti Halász Juditot (én is, persze, ki ne, aki gyerekként megismerhette őt, sőt koncertjén is lehetett!). Úgyhogy náluk pedig Mirr-murr a nagy kedvenc. Persze Csukás Istvánt nem lehet nem szeretni, nem igaz? Olyan édes, kedves, mosolygós ember. Nekem nagy élmény, és hihetetlen mesemondó. És akkor már ne feledkezzünk el Pompomról sem, aki hol ilyen, hol olyan...

Mit csináltam rosszul?

Az egész családunk mesefilm-mániás és párti. Mi, szülők is.

Néha a családom azon mulat, hogy milyen gyerekek vagyunk, mert meséket nézünk. Hát, tény és való, hogy szeretjük. A jó meséket meg főleg. Sajnos nagyon kevés van manapság. De mi a nagy Ővel leragadtunk az igazi jó, klasszikus mesék mellett (Pom-pom, Kockásfülű nyúl (aki egy ismerősöm szerint inkább Négyzetrácsos fülő :)), Dr. Bubó és persze a Magyar népmesék. Ez utóbbit még nem nézte meg Zsófi, és a többiből is nagyon keveset. De most rákattant egyre, és szó szerint értem.

Mivel nincs tévénk, tudatosan és célirányosan döntöttünk így, úgy gondoltuk, hogy inkább megválogatjuk azokat a dolgokat, amiket nézhet. Azt hiszem többen gondoljuk úgy, hogy nehéz jó mesét találni. Zsófia talált egyet, és tényleg nagyon kedves és aranyos.

Ez a mese Vacakról, a nyuszikutyáról szól.

Nagyon szépen megrajzolt, kedves figurák találhatók benne, de az ember nem lepődik meg ezen, olvasva benne Dargay Attila és Nepp József nevét.
Az én kicsi lányom teljesen oda van ezért a meséért. Látni kellene azt a lelkesedést, azokat a nevetéseket, mosolyokat, azt az átélést, ahogy nézi és figyeli az eseményeket.
És mostanában rászokott egy mondatra, ami Vacak szájából hangzik el, aki persze kutya módra próbálná tenni a dolgát, de a nyuszik szemszögéből teljesen más a világ. Amikor valami "nyuszitlanul helytelent" csinál, megkérdezi: "Mit csináltam rosszul?"
Egy ideje Zsófi is ezt kérdezi. Nagy ártatlan szemekkel. Akkor is, ha csak valamit játszik, akkor is, amikor este az elalvás helyett halomba gyűjti a játékait és feltúrja az ágyát, akkor is, amikor este 10-kor még úgy dönt, hogy nem alszik. Néz ránk ártatlanul, és megkérdezi: "Mit csináltam rosszul?"
Olyankor az ember kész van. Mosolyog egy jót, mert nem tud haragudni. Még a 10 óra miatt sem. Olyan édes.
De jó lenne, ha mi is ilyen ártatlanul tudnánk kérdezni, harag és indulat, düh és türelmetlenség nélkül: MIT CSINÁLTAM ROSSZUL?

Nem mindennapi szenzáció az erdőben. Egy igazi "nyuszikutya". Vacak, az autóból kidobott kiskutya kimenti a nyúlcsalád egyik csemetéjét a héja karmaiból. A hálás kisnyuszik testvérükké fogadják őt, s ezzel számtalan mókás és kedves bonyodalomba keverednek az erdő állataival. Vacak magára haragítja az erdő lakóit, de végül mindenki belátja, hogy a kiskutyának helyén van a szíve, így befogadják őt. S az igazi kalandok csak ekkor kezdődnek.

Lázár Ervin, a mesék atyja

Aki ismer, tudja, hogy ő a kedvenc meseíróm, és hogy előszeretettel használom az írásait példákat állítva, elgondolkodtatva, megmosolyogtatva másokat. Minden egyes alkalommal, amikor gyermekfoglalkozást tartunk a gyülekezetben, viszek egy mesét. Ez leginkább és legtöbbször LÁZÁR ERVIN, aki sajnos már nem lehet közöttünk, de ezeken az oldalakon szeretnék a munkásságának tisztelegni. Nagyon jó, hogy ő volt és nagyon jó, hogy írt nekünk. Különleges üzenetet és hangulatot hordoz. Olyat, amikor valami megmozdul az emberben, amikor belül, nemcsak a szívében, hanem a gyomra legmélyebb bugyraiban is azt érzi, hogy ez neki szól.

Egyszer valaki megkérdezte tőle, hogy a Hétfejű Tündér nem Jézusról szól-e. Azt válaszolta, hogy nem, de neki szólhat róla. Aztán egy televíziós műsorból kiderült, hogy csak a szíve mélyén keresztény - hitvallásában nem. Mégis jól tudjuk, hogy van, aki a szíveket nézi.

Személy szerint nekem sokat jelentenek az írásai. Írtam egy gyermekanyagot közösen egy barátnőmmel, amely az Isten hatalmas kincseiről szól. (Isten kincseket ad a szívembe - www.e-konyv.hu) Szóval nekem sokat jelent Lázár Ervin. Segít kimondani sok olyan gondolatot, amelyet nem merünk, nem tudunk vagy nem akarunk elmondani.

Amikor csak lehet és lehetőség adódik rá egy-egy meséjét megosztom a gyermekekkel, felnőttekkel, fiatalokkal. Ajánlani is tudom ifjúsági tanítóknak, hogy ifjúsági vagy tábori alkalmakon olvassanak mesét a gyermekeknek, hogy aztán beszélgessenek. Mély és izgalmas beszélgetések kerekedhetnek ki!

Mindenesetre a példái, nevei élnek évek múlva is. (Amikor megemlítek egy-egy nevet, férjem mosolyogva kérdezi: Ugye ez Lázár Ervin? Gondoltam.) Egy-egy helyzetben, szituációban beugranak mint egy példázat. Megvilágít mindent. Egy törvényszerűséget vagy összefüggést, egy választható és vállalható értéket. S az ember megy tovább és embernek érzi magát. Gondolkodik és tovább keres. Igazságot. És lassan eljut az evangéliumig. Mert Lázár Ervin nemcsak leleplez. Nem ad megoldást, hiszen nem az ő feladata. Csak gondolkodtat. Mert egy jó író ezt teszi. Ráadásként ad humort, megértést, melegséget, szépséget, jelképeket.

Olyan, mint a virágok az út mentén. Ha rácsodálkozol, meggazdagítanak. Így szeretném őt, illetve a meséit ajánlani. Hogy elvigyenek a titokig - melyben az Isten hatalmassága bomlik ki előttünk.

Néhány történetet szeretnék ajánlani egy-egy témakörhöz:

• SZÖKEVÉNY SZEPLŐK - Az embert nagyon foglalkoztatja a külseje, a jelleme kevésbé. Minden ember Isten egyedüli és megismételhetetlen teremtménye. Teremtő Istenünk számára mindenki értékes.
• A MOLNÁR FIA ZSÁK BÚZÁJA - Egyrészt az engedelmességről szól. Hiszen az engedelmes gyerekek felnőttkorukban előnyben lesznek azokkal szemben, akiket nem tanítottak meg arra, hogy engedjenek a szüleik kérésének. Másrészt a párválasztásról is szól, hiszen a párválasztás lehetőségét a fiúra bízza, de ad jeleket és figyelmeztetéseket is.
• A FIÚ - A történet kicsit erős, de a segítőkészség határait írja körül. Át kell értékelnünk gondolkodásunkban a segíteni tudást és segítségnyújtást.
• A CSODAPATIKA - A kedvenc történetem. Az igazmondásról, a becsületességről. Hajlamosak vagyunk mások hibáit észrevenni, de a magunkat sokszor nem látjuk. Sokszor vagyunk elfogultak a saját gyengéink iránt, ugyanakkor keményen ítélkezünk mások felett. Meg kell tanulnunk, hogy igazságosan alkossunk véleményt másokról.
• AZ IGAZSÁGTEVŐ NYÚL - Természetesen az igazság és igazságosság témakörét érinti. Az igazságérzete mindenkinek nagy, de az igazságaink ütköztethetőek, s mindig nagyon körülményfüggőek. Istentől különböző képességeket kaptunk. Mindenki lehetőséget kap arra, hogy fejlessze az adottságait. Isten senkitől sem vár el többet, mint amire képes.

• BAB BERCI KALANDJAI - Ebben a kötetben majdnem minden mese a barátságról szól, ami fontos kérdés mindenki életében. Gyermekékben és felnőttekében egyaránt. Különösen tetszik nekem a Bab Berci együtt sír Nuuszu Kuuszival című mese. Szükség van minden emberre a környezetünkben, hogy megbecsüljük egymást, hogy jó barátok legyünk.

Itt találhatjátok meg a meséket: http://www.szepi.hu/irodalom/lazar/
JÓ OLVASÁST, KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYEKET KÍVÁNOK!