2011. december 5., hétfő

Hála Érte!

Mindig is tudtam, hogy nekem van a legédesebb férjecském :)
Persze, tudom, sokan írjátok ezt és ez nagyon-nagyon jó érzés. Olyan jó, amikor az ember boldog házasságokról olvas, vagy lát egy pillanatot, vagy megtapasztalja. Én most így vagyok vele.
Nagy Őm itthon van egy hétig szabadságon. Ennek én is és a gyerekek is nagyon örülnek. Főleg Zsófi, aki apafüggőségben van. És persze a maga módján szerelmes az apukájába. "Apa, leszel a barátom?" - kérdezi percenként tőle - "De anyának nem, csak nekem." Amikor apa és anya kicsit megöleli egymást, rögtön odabújik apához: "Ez az én helyem." Nagyon édes ilyenkor, és persze Apa ezt nagyon élvezi :)

Tegnap úszós nap volt. Ám mivel Zsófi kicsit köhögött, úgy döntöttem, hogy most egyedül megyek. A 6 év alatt most először vagy másodszor mentem el egyedül uszodába. Nagy Őm persze lelkesített, hogy menjek csak, mert tudja, hogy mennyire szeretek úszni. Nagy élmény volt. De tényleg. Amikor nem kellett rohanni, amikor két hossz között nem azon gondolkodtam, hogy vajon mit csinálnak a lányok a kismedencében, hanem kitisztult fejjel, a semmire gondolva "szelni a habokat". Nagyon élveztem.
Hatalmas izomlázzal, de nagyon lelkesen jöttem haza. És azt kell mondjam, olyan történt, ami nem szokott. 
Ebéd után Nimródot vittem aludni, és nekem is sikerült 1 óra alvást beiktatnom. Miután felkelt, Zsófi mondta, hogy ő is szeretne aludni. Ebből persze nem lett semmi, de én ismét aludtam 1 órát a kislányom mellett úgy, hogy ő odafeküdt mellém, simogatta a hajam. Én aludtam, ő vigyázott rám. Pedig ez legtöbbször fordítva szokott lenni :)
És az én drága férjem addig megszerelte a hintaszéket Nimróddal. 

De a csúcsa a ma volt. És ezért mondom, hogy szerintem nekem van a legjobb férjem. (Tudom, nektek is, de most én had örüljek egy kicsit :)) Berétet, lepcsánkát, tócsit készített ma ebédre. Mondta: "Te csak menj és játssz Nimróddal!" (akinek egyébként alapvetően anyás elvonási tünetei vannak)
Így ma apa ebédjét ettük. Annyira szerettem volna lefotózni, és megmutatni nektek, de sajnos a gépünk nem működik, és nem is tudom, hogy mikor fog. Kinéztünk már egy másik gépet, de ahhoz pénz is kellene. Mindenesetre nem is a fotó a lényeg, hanem az a lelkület, amiért én ennyire nagyon szeretem őt.
Hálás vagyok érte Istennek, hogy Őt adta nekem férjül. 
Remélem, te is hálás vagy a tiédért!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése