Nagy Ő szülinapja volt

Nagy Őmnek pénteken volt a születésnapja. Ilyenkor általában pizzát szokott kapni, de most nem kért. Helyette (ez a második választási lehetőség szokott lenni :) ) - milánóit kapott. Tortát nálunk az anyósom készít mindenkinek, valahogy ez így alakult az évek folyamán. Férj eredetileg Charlotte-tortát szeretett volna, azt egyik szülinapjára készítettem is, de úgy gondoltam, hogy egy torta elég, elhalasztottam. De mivel szegénynek egy hónapban van a születés- és névnapja majd elkészítem neki ebben a hónapban. Valamikor :)

Nálunk az ajándékozás sem nagy dolog. Apróságokat szoktunk egymásnak venni.
A gyerekek rajzoltak apának. Zsófi egy színes pillangót, Nimród pedig egy zsiráfot adott neki (mert apának a zsiráf a kedvenc állata). Persze a rajzolási feladatok rám hárultak, de az ötlet és a szándék Nimródtól való, és ebből is látszik, hogy ő milyen kreatív. Tényleg, jobban átlát dolgokat, mint Zsófi. Ő inkább az a tipikus elkalandozó és szórakozott alkat és típus.
Nagy Őm nem édesszájú, ellenben egy édesség van, amit nagyon szeret. Ez:

Visszatérve a milánóira, biztosan sok helyen nagy kedvenc. Én nem igazán rajongok az olaszos ízekért, így a pizza és a lasagne sem tartozik a kedvenceim közé, de mivel a nagy Őm szereti, én meg őt :), megcsinálom neki.

Ez egy olyan étel, amit nem lehet elrontani. Ráadásul olcsó, és gyorsan kész van. Mostanában ezekre az ételekre álltam rá, mert muszáj gyorsan valami finomat, ahogy Stahl Judit egyik könyve mondja. Na ő egy olyan főzős emberke, akit nagyon bírok. :)
Vissza a milánóihoz.

Kell hozzá 8-10 dkg szójakocka. Én keveset használok darát (mostanában, ha abszolút nincs időm, igen), de higgyétek el, nem olyan az állaga, és nem olyan az íze sem, mint a kockának, amit le szoktam darálni. Megfőzöm a kockát sós vízben. Mivel a szójának van egy különleges szaga, illata, sokáig lehet érezni. Így én (ezt tanultam egy kedves szakács ismerősömtől, aki cukrász is :) utána még hideg vízben áztatom, és az elveszi a szagát. Ezután jól kinyomkodom, és húsdarálón ledarálom. (Mert húsdarálót azért tartok itthon :))
1 nagy fej hagymát lereszelek. Jókat lehet írni alatta, de vannak különböző praktikák, amivel elkerülhető. Szemüveg (akinek ez jön be), nekem a szájban 1 korty víz jött be. Lereszelem, és olajon megpirítom. Beleszórok egy teáskanál pirospaprikát, amiben kicsit felsütöm.  Ezután beleöntök paradicsompürét. A legjobb persze miénk, de ha nincs, a paradicsomsűrítmény is jó. Kb. 2-3 decit. Eben ismét megsütöm, és hozzáadom a jól kinyomkodott, ledarált szóját. Ízesítsük bazsalikommal, oregánóval, 2-3 gerezd fokhagymával, sóval persze (nem szeretem, ha túl sok fűszer keveredik), és kb. 20 percig főzzük. Ha zaftosabban szeretitek, akkor természetesen több levet kell rajta hagyni. De vigyázni kell, mert könnyen odasülthet.
A tésztát pedig kifőzzük.
Mi ugyan eszünk sajtot, de erre a képre most nem került. Néha tofut reszelek rá, a füstölt ízű nagyon feldobja az ízét.
A húsevők is nyugodtan kipróbálhatják!