Közben amiatt aggódom, hogy elkezdett fájni a torkom, és valószínű elkaptam a családtól az összes betegséget, amit mindenki hordott, köhögött, és cipelt magával.
Lánykoromban, mint minden tizenéves lány sok romantikus regényt olvastam. Mert én is nagyon vágytam arra a férfira, aki a könyvekben is tökéletes volt. Sármos, jóképű, gazdag, tökéletes, mindenhez ért, és mindenben tökéletes. Ezek azok a fajta romantikus regények voltak, amiktől most úgy gondolom, hogy óvni kellene a mai fiatalokat.
Helyette olyanokat kellene olvasni, amelyek az igazi értékeket adják át. Mint tisztesség, becsület, őszinteség, erkölcs. És ki más lenne ez, mint Jane Austin.
Persze mi is az érték? A megbocsátás, a becsületesség, a szabadság, a szeretet, az élet tisztelete (minden élőlény tisztelete), és az önfegyelem. Aki elolvassa a könyveket, fenntartással lesz.
Mert kinek szimpatikus az Értelem és Érzelem Willoghby-ja, az Emma Mr. Churchilje, vagy hogy a nagyon népszerű és klasszikus példa a Büszkeség és balítéletből Mr. Wikham.
Pár hete nagy élményem volt, mert vasalás mellett megnéztem a BB-t. De a klasszikusat, a BBC-t.
Régebben, amikor Zsófia még egyedül volt, és nyugiban vasaltam, ez volt a vasalós filmem. Kislányom sokszor odajött, és megkérdezte: "Hol van Mr. Collins?"
Vicces volt.
Mindenesetre az, hogy mit tartunk értéknek, hatással van a viselkedésünkre, a fontossági sorrendünkre, a kapcsolatainkra, és arra is, hogy mire tanítjuk a gyerekeinket.
De akármennyire is igyekszünk jóra tanítani, és megtanítani azt, hogy az erkölcsi értékek fontosak, mégis hanyatlik. Valami elveszőben van.
Ezért tanítom a gyerekeimnek sokat és sokszor - különféle technikával és technikában - erre:
Fotó: internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése