Zsófiról gondolkoztam

Eléggé vegyes érzések voltak bennem a nyolcadikos ballagás után. 

Furcsa érzés, hogy a nagylányom elvégezte a 8. évfolyamot, és felvették a helyi, móri gimibe, angol szakra. Ez volt az egyik, amit szeretett volna. Jól beszél angolul, emiatt nem aggódom. Aggódom viszont a többi tárgyért, mert már meséltem róla, hogy kicsit lassabb a többieknél, és van egy kis figyelemzavara. Papírja nincs róla, csak egyszer vittük el szakszolgálathoz, de aztán semmi nem történt. 

Az iskolában kialakult róla egy kép, amit magával hozott alsós korától kezdve. Az osztálytársai is furcsán bántak vele. Elkönyvelték a "butuska, szórakozott, nincs képben soha" kategóriába, és így is bántak vele. Ő pedig elkezdett visszahúzódni, nem szólalt meg órákon, és el is hitte magáról, hogy semmire sem alkalmas, nem tud semmit. :( Mindig az osztály kitűnő tanulójához hasonlította magát. Mi mondtuk neki, hogy szerintünk sokkal jobb, mint az a kislány, mert nem a kitűnő számít. Ez egyébként 8. év végén be is bizonyosodott, mert bár a kislány kitűnő lett, de Zsófim sokkal jobb felvételit írt, mint a lány. 

Abból tudom, hogy több van benne, hogy mindenkit meglepett a felvételikor. Matekból nagyon jó felvételit írt, magyarból is, ami nem az erőssége, abból is. Innen tudtam, meg mert évek óta ezen dolgozunk, hogy több van benne, mint amilyen kép kialakult.

Néhányan aggódtak amiatt, hogy Zsófi nem fogja bírni a gimnáziumot, azt mondták, hogy a szakközépbe kellett volna mennie, ahová szintén jelentkeztünk, és szerintem fel is vették volna, de a gimit jelöltük meg előbb, így ide jött. Zsófi egy percig nem bánja. Többek között azért, mert itt nem lesz egyetlen osztálytársa sem😀, akik piszkálhatnák. Teljesen tiszta lappal kezd, ami talán az ő lelkének is jót fog tenni. Van két lány, akikkel jóban volt sokáig, de aztán valahogy már nem úgy működik a barátság. Mindkettő okosabbnak hiszi magát, okoskodók és beszólogattak Zsófinak, aki egy idő után már visszaszólt, így a barátság abbamaradt. Nem működik. Ők a szakközépbe mennek mindketten, abba az osztályba, ahová Zsófi is jelentkezett. Sem én, se ő egy percig sem bánja, hogy nem velük jár. Jó lesz neki itt a gimi!

 

Tudja, hogy sokat kell tanulnia, és sok munka lesz. De biztosítottam arról, hogy itt leszek én is, meg az apukája is, és igyekszünk segíteni, már amennyire tudunk. Mert nem biztos, hogy tudok magántanárt keresni neki. Már van olyan ismerősöm, akinek a gyerekének minden magántanára megvan. Én úgy vagyok ezzel, hogy azt a pénzt jó lenne a gyerekem hobbijára költeni inkább. A tanár dolga az, hogy megtanítsa az anyagot, jól. Tudom, hogy ez néha álom csak, mert én is izgulok, hogy kik lesznek a tanárai. Mindig hallok ezt-azt, és itt a gimiben is 3 hónapja azon görcsölök, hogy nehogy kifogja a problémás tanárokat. Pl. egy olyan matek tanárt, akinél csak 1-es és 5-ös létezik, és egy osztályban 9 bukott. Ott nem biztos, hogy mindig a gyerekkel van a gond... De kiderült, hogy elment, így ebből a tekintetből megnyugodtam. 

És onnan tudom, hogy jó lesz, hogy 2 napos Gólyatáborban volt az iskolával Siófokon. És az én befelé forduló lányom barátkozott, részt vett minden programban, és jól érezte magát. 

Annyira büszke voltam rá! És vagyok is!