2025. március 31., hétfő

03.31.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!
 

Nekem az október. Egyrészt, mert szeretem az őszt, és ilyenkor legszebbek a színek. Másrészt mert ekkor, ebben a hónapban volt az esküvőnk. :)

És neked?

Üzenet:
A pozitív hozzáállással a napok, a hetek a hónapok, az évek, és így az egész élet is pozitívvá válik.


2025. március 30., vasárnap

03.30.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!


Üzenet:
Énekelj akkor is, ha éppen úgy érzed, hogy nincs dal a szívedben!

Perec vasárnap – március 30.

Perec vasárnap – március 30.
A perecvasárnapot vagy a „Bretzelsonndeg”-et a nagyböjt negyedik vasárnapján ünneplik Luxemburgban. A tényleges dátum minden évben változik, mert a nagyböjttől függ. A perecvasárnap a nagyböjti időszak közepét jelenti, és március 1. és április 4. közötti bármely időpontra eshet. Tudtad? Míg egyesek úgy vélik, hogy a perec csavarja két szerelmes karját szimbolizálja, vannak, akik azt hiszik, hogy az imádkozó kezet szimbolizálja, és vannak, akik azt állítják, hogy a csavart perec három lyuka a Szentháromság három entitását jelenti: az Atyát, a Fiút és a Szentlelket.

A perec vízből, lisztből és sóból készült sütési termék, amelyet általában csavart csomóvá formálnak. Díszíthetjük mandulával, dióval vagy csokoládéval is. Ausztriában, Németországban, Elzászban, valamint Luxemburg és Svájc német nyelvterületén népszerű sütemény.
 
Egyes források azt állítják, hogy a kifejezés a latin „bretzel” szóból származik, amely „kar”-t jelent, amely aztán a német „bretzel” vagy „bretzel” szóvá vált, majd később az angol „perec” szóvá alakult át. Egyes források szerint eredetileg „bracellae”-nek nevezték őket, amely latin „kis karokat” jelent, és ebből származtatták később a német „bretzel” szót is. Bár a perec eredetéről és nevéről több megbízhatatlan beszámoló is létezik, sokan úgy vélik, hogy ennek az egyedülálló sült ételnek keresztény eredetű, és európai szerzetesek találták ki.
 
Perecvasárnap egy fiatalember szerelme jeléül perecsel vagy perec alakú süteménnyel ajándékozza meg romantikus érdeklődését. Ha a fiatal hölgy viszonozni akarja a férfi érzéseit, húsvét vasárnapján egy díszített csokitojást ad neki cserébe. Ellenkező esetben a lány az elutasítás jeléül egy kosarat ad vissza a perecadónak. Ez magyarázza a luxemburgi „de Kuerf kréien” („meg kell adni a kosarat”) kifejezés eredetét, amely elutasítást jelent. Szökőévekben a hagyomány megfordul: a nők perecvasárnap a férfiakat perecsel vagy süteménnyel ajándékozzák meg, a férfiak húsvét vasárnapján tojással viszonozzák.

2025. március 29., szombat

Az üres sír

 


 

03.29.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

 

Sellő napja – március 29.

Sellő napja – március 29.

A sellő napját minden év március 29-én tartják. Az irodalomban, mitológiában, zenében, filmekben és popkultúrában régóta megjelent mesés lény szerelmeseinek való. Ez az a nap, hogy szabadjára engedje fantáziáját, és elbűvölje ezt a vízi élőlényt. Igaz, hogy léteznek, vagy ez egy fikció? Bármi is legyen a megoldás, az óceán mélységei tele vannak kimeríthetetlen rejtélyekkel – ez egyszerűen a nagy ismeretlen. Itt az ideje, hogy megismerjük ősi eredetüket, történelmüket és kulturális jelentőségüket szerte a világon.
 
A sellők első létezése az emberi kultúrában Kr.e. 1000-re nyúlik vissza. Asszíriában, ma Szíriában. Mitológiájukban Atargatis termékenységistennő sellővé vált, miután belevetette magát a tóba, hogy elkerülje a szerelme megölésével járó gyászt és szégyent. A mitológia azt kutatja, hogyan volt Atargatis olyan szép, hogy nem tudta teljesen átváltozni hallá; inkább megőrizte nőies alakját és szépségét a derék felett, de a lábai teljesen átalakultak halfarokká. A görög mitológia ezután kibővíti az asszír mítosz történetét, amely magában foglalja a tengeri nimfák, más néven nereidák és a tritonok történetét. 
 
A sellők eredeti asszír leírása a görög szirénekben nyilvánult meg, de úgy írták át, hogy szárnyaik vannak, mint egy madárnak, mint a halnak. A rómaiak azonban az asszír mitológiában nyomon követik a sellők eredetét, megtartva eredeti leírásukat: gyönyörű, tündérszerű halfarkú nők. Ez lett a sellők szokásos értelmezése egészen a modern időkig.
 
Annak ellenére, hogy a változatos mitológiák hosszú sorából általánosan elfogadott fikció terméke, számos történész feljegyezte, hogy tényleges sellőket észleltek az óceánban. Egyikük Kolumbusz Kristóf, aki állítólag három sellőt látott. Azt állította azonban, hogy nem olyan szépek, mint ahogy a mitikus történetekben le van írva. Az észlelésekről szóló beszámolók között szerepel Edward Teach angol kalóz (más néven Feketeszakáll).
 
A modern időkben a sellők fogalma teljes mértékben behatolt a popkultúrába az egész világon. Hans Christian Andersen „A kis hableány” című tündérmeséjétől a filmekben és a televízióban való rendszeres ábrázolásokig a sellők valóban az emberi kíváncsiság és a nagy ismeretlen iránti rajongás termékei.

2025. március 28., péntek

Hajnalhasadáskor

Ahogy pakoltam, megtaláltam...

Gyermekkorom kedvenc könyve volt. Úgy szerettem. Még mindig megvan, már kicsit leamortizálódott, mert a saját gyerekeimmel is sokat használtuk. Rajongtam a mozgatható figurákért benne. Ma már nincsenek ilyen könyvek. De ez sem most volt...


03.28.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!
 

Üzenet:
A dicséretet oszd bőkezűen, és fogadd szerényen!

Országos Fekete-erdői süteménynap – március 28.

Fekete-erdői süteménynap – március 28.
Ha van valami, amiért az ünnepnapok jók, akkor az abszolút a mai nap - noha nem vagyok nagy tortás. 🙂 De a Milka Fekete erdős szaloncukor a kedvencem. 🙂 Nagyon izgatottak vagyunk a március 28-i nap miatt, és megünnepelhetjük a Fekete-erdő Nemzeti Napját. Először is, maga a torta tökéletes szépsége megérdemli a maga elismerését – mint például azok a csokoládéreszelékek, melyeket cseresznye és fehér krém kísér! Ne is kezdj bele az ízbe, mert akkor egész nap itt leszünk. Tudtad, hogy a torta eredetileg egy egyszerű desszert volt, amely tejszínből, cseresznyéből, csokoládéból és alkoholból állt? Ez még mindig finoman hangzik, ha minket kérdez.

Sok egymásnak ellentmondó történeti jelentés szól a fekete-erdei sütemény pontos eredetéről, de mindegyik tanúsítja, hogy finom. Egyes történettudósok úgy vélik, hogy a süteményt a 16. században találták fel egy németországi Baden-Württemberg városában. Az idő és a hely nemcsak a romantika koráról volt híres, hanem az egyik első helyként is ismert, ahol csokoládét kezdtek hozzáadni süteményekhez és más desszertreceptekhez. Baden-Württemberg a meggyről és a cseresznyepálinkáról is híres volt. Úgy tartják, hogy a fekete erdei sütemény nevét az alkoholról kapta. A „Schwarzwald” a Fekete-erdő német neve, a fekete-erdei süteményt pedig németül „Schwarzwälder Kirsch”-nek hívják.
 
Egy másik történet arra mutat rá, hogy a tortát 1915-ben Josef Keller, a Caf Arend cukrászmestere találta fel Bad Godesbergben. De csak az 1930-as években kezdett népszerűvé válni. Érdekes módon egy másik történész azt állítja, hogy a cukrászmester, Erwin Hildenbrand volt az, aki kitalálta a receptet 1930-ban. Hildenbrand a német Fekete-erdő különböző területein dolgozott.
 
A süteményt ma a világ számos pontján fogyasztják kis eltérésekkel. Az amerikai változatban nincs alkohol, de olyan helyeken, mint Ausztria és Németország, egy igazi feketeerdei süteménynek alkoholt kell tartalmaznia ahhoz, hogy egyáltalán fekete erdei süteménynek minősüljön.

2025. március 27., csütörtök

03.27.

Ez amolyan "Felelj, ha mersz!" játék. Itt is válaszolhatsz természetesen, de ha nem szeretnél, akkor nyugodtan válaszold meg magadnak, csendben, vagy csak gondolkodj rajta!

Olvasónap, és csak olvasnék egész nap!



Üzenet:
A terv nélküli cél csupán csak egy kívánság.

Firkanap – március 27.

Firkanap – március 27.
A Firka Napját minden évben március 27-én tartják, és ez a kreativitás és a firkálással kapcsolatos művészet megünneplése, amit művészi képességeitől függetlenül bárki megtehet. Tehát amikor legutóbb céltalanul firkált, hogy enyhítse az unalmat, valószínűleg nem tudta, hogy van egy nap a firkálás stresszoldó aktusának ünneplésére.

A firkálást néha firkálásnak is nevezik, és a kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, de van egy kis különbség a tettek és a szavak eredete között.
 
A firka szó a latin „író” szóra vezethető vissza, ami valójában „írni” jelent. Firkálni annyi, mint elhamarkodottan, gyakran olvashatatlan módon betűket vagy szavakat írni. A firka viszont rajzra vagy amatőr művészetre utal. Etimológiailag a firka szó a német „Dudeltopf” vagy „Dudeldop” szóból származik, ami „egyszerű”.
 
Tehát gondolja át ezeket a kifejezéseket a következőképpen: amikor a diákok nyomás alatt vannak, akkor firkálnak a füzeteikre, míg a diákok, akik unatkoznak és álmodoznak az órán, firkákat készítenek.
Maga a Nemzetközi Firkanap története nem nyúlik vissza túl messzire, hiszen a napot Diane Alber, a „Nem vagyok csak firka” című könyv szerzője, 2019-ben alapította a közelmúltban. A könyv a kedvességről és az elfogadásról szól, amelyet egy aranyos karakter, Firka mutat meg, és arra ösztönzi a gyerekeket, hogy képességeiktől függetlenül alkossanak művészetet. Diane Facebook-bejegyzést tett a Nemzeti Firkanap kezdeményezésére, és nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a tanároktól, így folytatta.
 
A napot általában az iskolákban ünneplik, ahol a gyerekek különböző tevékenységekre gyűlnek össze, hogy megalkossák saját firkájukat, a könyv szereplőjét. A nemzetközi firkanap a firkálás gyakorlására buzdít, hiszen végül is minden művész firkával kezdte!