Nimród napja

A mai nap a családban a Nimródé. A névnapja van.

Hivatalosan és a naptár szerint persze nem most van, hanem áprilisban, de ez a hónap eléggé zsúfolt a családban, így arra gondoltam - mert ezeket a hivatalos napokat én tartom fejben, ki más? :) -, hogy keresni kellene egy másik napot. Rá is kerestem a neten a lehetséges időpontokra, és kiadott 3 napot. Mivel nálunk novemberben is van esemény, maradtunk az augusztusnál.

Az augusztus eddig a nagymamámról szólt, aki Ilona lévén e hónapban ünnepelte a névnapját. De mivel ő már nem él, rá pedig valahogy emlékezni szerettem volna (hiszen ki ne lelkesedne egy jó és csodálatos nagyiért), arra gondoltam, hogy ezt a hónapot választom. Naptár szerint Boglárka, de nálunk Nimród-nap.

Amit persze annak rendje és módja szerint elfelejtettem. :(
Én, aki egyébként mindig mindenkinek a születés- és névnapját fejben tartom.

De úgy alakult, hogy július 28-án (amikor pedig Szabolcs-nap van) a család elment a strandra. Tavaly is ott ünnepeltük Nimródot, mert akkor is jó idő volt, és arra gondoltunk, idén se hagyjuk ki. Úgyhogy akkor eltudtuk, az ajándékot meg már előtte megvettük. Ajándékozás tekintetében is olyan vagyok, hogy nem akkor adom oda - általában - az ajándékot, amikor a napja van, hanem amikor szükség van rá.

Részletesebben erről:

A névnapok számomra nem igazán jelentenek semmi különöset. Sok embert hívnak Andreának, Zsófiának vagy Szabolcsnak, és mostanában már a Nimród is gyakori név. Hogy csak a saját családomat hozzam fel példának. Más országokban nem is nagyon jellemző a névnapozás, és szerintem sem sok értelme van. De lévén magyar szokás, tartjuk a magunk csendes módján. Felköszöntük, apró ajándékokat veszünk, üzenünk a barátoknak, ismerősöknek, számunkra kedves és fontos embereknek. Nincs ebben semmi rossz.

Személy szerint a születésnapokat jobban kedvelem és többre tartom. Az is tény, hogy szintén sokan születtek akkor, amikor én, de valahogy a születésnap sokkal bensőségesebb, mert az egy személyes jellegű dolog. Persze ebben is fontos számomra, hogy örüljünk annak, hogy vagyunk, létezünk, de a gyermekeimben mindig azt próbálom tudatosítani születés napjukon, hogy AZ HOGY LÉTEZNEK NEM VÉLETLEN, HANEM ISTEN CSODÁLATOS AJÁNDÉKA. Ezért a születésnap nálunk nemcsak magunkról szól. Remélem.

Én magam jobban szeretek alkalmakat ajándékozni. Pl. ilyet mint a strandolás, vagy állatkertezés, esetleg kirándulás, fagyizás és még sorolhatnám. A túl sok ajándéknak sem vagyok híve, mert számomra fontos, hogy ne legyen a gyermek elhalmozva. Ezt a nagymamákkal nehéz megértetni. Nálatok nem?

Nos, ezért választottuk idén is a strandot. Mert ez sokkal maradandóbb. Sajnos nem tudtam sok képet készíteni, mert Kata miatt nem maradtunk végig (mármint mi ketten), de elkaptam ezt a pillanatot.

MÉLY VÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK!

Mert hol is tölthettük volna a legtöbb időt, mint a veszélyes víznél. Zsófi bátor, és már remekül úszik. Nimród még bátortalan, és éppen ezért:

ÚSZÓGUMIRA VÁRVA.

ZSÓFINAK MEGY ENÉLKÜL IS, DE KICSIT BOSSZANTOTTA NIMRÓDOT.
ELÉG JÓL SIKERÜLT :)

Úgyhogy ma az volt az ajándék, hogy nem kellett délben aludnia (!) - egyébként nem is tudott volna szegény, mert 2 órára volt időpontom Katával a védőbe, mert szegény szurit kapott, és Nimród pedig fél 2-kor fekszik le déli álmot aludni. És délután pedig elmentünk egy játszótérre, ahová sokat járunk, és amit nagyon szeretnek. Remélem  egyszer nem felejtem elvinni a fényképezőgépet... :)

Ti tartjátok, és ha igen, hogyan a névnapokat? Nagyon érdekelne, hogy van-e valamilyen különleges szokás nálatok ilyenkor?