2014. június 20., péntek

Mr. and Mrs.

Pár napja beszélgettem néhány anyukával, akik ugye feleségek is...
Ilyenkor, amikor a gyerekek játszanak mi az élet nagy kérdéseit feszegetjük. Én nagyon élvezem, mert nem pletykálkodunk, nem arról beszélgetünk, hogy ki kivel mit csinált, hova ment stb. - én mondjuk nem is vagyok képben itt Móron, mert bár már itt élek lassan 8 éve, de nem élek aktív társasági életet, nem ismerek "híres móriakat", akiket ismerni kell, vagy tudni kell róla, hogy ki ő. Persze van néhány ember, akiről tudja az ember, hogy ki ő, meg móri, de számomra ennyi. (Még az utcaneveket sem tudtam megjegyezni, néhány kivétellel.)

Én amúgy sem voltam soha pletykálkodó, mások életébe belemászó típusú ember. Azért van, hogy bár a szomszédban Zsófival és Nimróddal egykorú gyerekek vannak, nem jövünk ki úgy az anyukákkal. Jóban vagyunk, beszélgetünk néha, játszunk ritkán együtt, de jobban működik azokkal, akikkel igazi anyukás barátság alakult ki, mert létezik ilyen.
A gyerekeink hoztak össze (mire jó a balett!), a közös érdeklődés, és az értékeink is nagyon közösek. És nem mindenki keresztény, vagy ilyen beállítottságú, de NAGYON SZERETEM ŐKET!

Mindenesetre elhangzott egy beszélgetésben egy kérdés, hogy "Ti úgy gondoljátok, hogy a Férjetek az, aki biztos, hogy Ő? Biztosak vagytok benne, hogy jól választottatok?"
És meglepődtem (mert javíthatatlanul hiszek a házasság és a szerelem intézményében), mert én voltam az egyetlen, aki 100%-ig biztos voltam abban, hogy Ő az Ő!
Mindenki házasságban él, és mindenkinek más a házassága. Mégis...
Furcsa volt.
Mi
Számomra fontos dolog a házasság. Azt mondom, hogy Jó házasság a miénk, (amit sokszor jó példaként említenek), ami aranyos tőlük, de azért azt gondolom, hogy minden házasságban van javítanivaló.A miénkben is. Mondom ezt úgy, hogy még egyszer sem emeltük meg egymásra a hangunkat a 8 év alatt, nem csaptuk a másikra az ajtót, nem tört tányér, nem volt féltékenységi jelenet (ugyan mire?), nem volt olyan, hogy nem tudtunk valamit intelligensen megbeszélni.
Ezért is megyünk el nyáron egy táborba, amely a házassággondozásról, a családi élet helyes szerepeiről szól, beszélgetésekről, gyermeknevelésről szól. Nagyon várom.


Be fogok majd róla számolni!

Persze, voltak, vannak nézeteltérések, rossz reakciók, vagy nemtetsző dolgok, de akkor sem úgy oldottuk meg, hogy napokig nem beszéltünk, morogtunk magunkban. Mondjuk én is vagyok olyan. Nem is tudok haragtartó lenni, nem tudom mi az. Életem során 1-2, max. 3 dolog van, ami miatt azt tudom mondani, hogy haragszom, és ez egyiknek sem a férjem az oka.

Hiszek a házasságban, és szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése