Az a nagy igazság, hogy az utóbbi időben elég húzós napjaink, heteink voltak. Nemcsak a betegség miatt, hanem úgy egyébként is. Ebben az évben újra visszakerült 3 szakba az én Férjecském, ami eléggé megnehezíti a dolgokat. Ráadásul a bányában elzárták a meleget, nincs rendes fűtésük, se meleg vizük, kint vannak akár -20 fok van, akár -1, akár akármennyi... Szóval, a január úgy telt, hogy mérgelődtem a főnökségre, a vezetőségre, mert amikor marasztalták, nem szerepelt az ígéret között, hogy betegek lesznek. Ők pedig ülnek a meleg irodájukban... Grrrrrrrrrr!
Szóval, Férjjel nagyon keveset találkoztunk, mert vagy éjszakás volt, és amikor én fent voltam ő aludt, vagy amikor én aludtam, ő dolgozott. Persze, találkoztunk, de egész héten ilyenkor "antiszociális" (Bocs Férj, de ezt te is tudod, hogy így van :) ). A következő héten pedig délutános volt, ami azt jelenti, hogy reggel és délelőtt 12-ig találkozunk, de akkor is van mire nézni, alig jut időnk romantikázni, beszélgetni...
 |
| Szeretnék egy ilyen pólót... Ha rendelni szeretnél: http://www.sunfrogshirts.com/i-love-my-husband-ornate-black-vneck.html |
Nekem tudjátok, hogy nagyon fontos a házasság és az, hogy boldoggá tegyük azt. Bár most is volt olyan, hogy én az egyik szobában éltem túl, Férj pedig a másikban. 3 hétig küzdöttünk a beteségeinkkel, és ilyenkor kinek van kedve bármihez is, amikor gyógyulni akar... De persze, figyeltünk egymásra, ám azt vettem észre, hogy a beszélgetéseink az alaphangot ütötték meg, éppen csak szinten tartás végett.
Mi alapvetően sokat vagyunk együtt, sokat beszélgetünk, romantikázunk, sétálunk, vásárolunk - még akkor is, ha kicsit a rend vagy a kert kárára megy. (Nem most télen, hanem úgy általában, bármelyik évszakban) De azt akkor is tudjuk pótolni, amikor nem adódik lehetőség...
Mindenesetre most úgy döntöttem, hogy mivel túlétük a betegségeket és minden egyebet, írok neki egy szerelmes levelet!
Vegyetek részt ti is ebben, legyen ez egyfajta kihívás magunknak, és lepjük meg a Férjeinket (és ha idetéved egy férfi, akkor a Feleségeinket) egy szerelmes levéllel. Amiben leírjuk, hogy szeretjük, és mi mindent szeretünk a másikban, mint amit akkor írtunk, amikor az udvarlási időszak volt... Mert biztos vagyok benne, hogy egyrészt levelet kapni mindenki szeret (mert mostanában csak csekkekkel van tele a postaládánk, megmindenféle kacattal), de levelet, igazi levelet írni, mindig csuda izgalmas.
Még akkor is erőltessük meg magunkat, ha nem szeretünk írni, mármint kézzel!
De higgyétek el, fog neki örülni!
ÍRJUNK SZERELMES LEVELET!
Vegyetek részt ti is ebben, legyen ez egyfajta kihívás magunknak, és lepjük meg a Férjeinket (és ha idetéved egy férfi, akkor a Feleségeinket) egy szerelmes levéllel. Amiben leírjuk, hogy szeretjük, és mi mindent szeretünk a másikban, mint amit akkor írtunk, amikor az udvarlási időszak volt... Mert biztos vagyok benne, hogy egyrészt levelet kapni mindenki szeret (mert mostanában csak csekkekkel van tele a postaládánk, megmindenféle kacattal), de levelet, igazi levelet írni, mindig csuda izgalmas.
Még akkor is erőltessük meg magunkat, ha nem szeretünk írni, mármint kézzel!
De higgyétek el, fog neki örülni!
ÍRJUNK SZERELMES LEVELET!
Igen, szerelmes levelet a Férjünknek!
De nem ám sms-t, meg emailt, meg kis cetlit (persze azok is nagyon fontosak), hanem igazi levelet...
Tudjátok, bélyeg, boríték...
Na jó, bélyeg nem kell...
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése