nem tudok fotózni. Elemet kellene venni a gépbe, de amikor boltban járok, mindig elfelejtem.
Pedig olyan sok mindent kellett volna megörökítenem...
Ma
a család nagytöbbsége kiment egy tóhoz. Sógorom nagy pecás, és ilyenkor
kimennek a gyerekek, a mama és nagy Őm is, mert ő is szeret pecázni,
csak neki nincs rá ideje.
Persze, ha halat fognak, azt rendszerint
a mieink (értsd: Madaras család) visszadobja, lévén lelkes állatvédők.
Vicces, sógorom nagy húsevő, (csak semmi egészségeset!- jelszóval,
viszont a halat nem eszi meg).
Úgyhogy egyedül maradtam. Sütni
kellene, de amióta a Baba Pocaklakó lett, nem annyira bírom a főzést és a
sütést sem. Annyira vicces helyzet. Csak és kizárólag a krumpli /
burgonya illatától nem leszek rosszul, és csak és kizárólag a kenyértől
lakok jól. Tény, hogy én nem vagyok kenyeres. Nekem általában a napi
kenyéradagom 1, max. 2 szeletre redukálódik. De mostanában minden
étkezés után (főleg az ebéd után) le kell nyomnom egy kis vajas vagy
májkrémes kenyérrel, vagy mindegy milyen kenyérrel az ebédet. Ez van.
Eddig sem voltam kisméretű, de ezek után...
Mindegy. El voltam
magamban. Kicsit tölthettem volna hasznosabban ezt az időt, de néha kell
egy kis lazaság egy anyukának is. Nem igaz?
Ti mivel szoktatok lazítani?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése