Ma hivatalosan is iskolakezdés volt. Hiába készültem rá már lelkiekben egy ideje, fizikailag meg az iskolában, annyira más és annyira új volt. Újra zajban lenni, és sokat beszélni, az ember elszokik tőle. Elszokott. De közben meg látni, hogy mennyire nagyok lettek, nagyobbak és másabbak, akkor mindig mosolyogni támad kedve az embernek. Nekem is.
3. osztályosok lettek a mieink, és olyan furcsa, mert még eddig kicsik voltak, nemsokára meg már nagyobbak lesznek. Én meg csak nézem, hogy nőnek, okosodnak, komolyodnak, szépülnek De a saját gyerekeimmel is elég volt szintet lépni. Egy nyolcadikos, egy hatodikos és egy harmadikos.
Minden év szeptemberében elkészítek egy ilyen képet, mert jó nézni és látni, hogy milyen nagyok lettek, és meg - mert melyik szülő nem gyönyörködik a sajátjaiban, nem igaz? Én szeretem őket, és büszke vagyok rájuk. És azt is tudom, hogy kalandos év következik, ami nem lesz egyszerű. Zsófival továbbtanulási időszak jön, a többiekkel meg hozni a szokott- és elvárt szintet. Mert igen, van elvárt szint. És ez nem a kitűnő, hanem az önmaguk legyőzése. :)
Szóval, mindenkinek, aki szülő, és idelátogat (ha nem, akkor is :) ) kitartást kívánok erre az évre, és a reményt, hogy ne legyen online tanítás.
Mondom, ahogy a régi iskolában szoktunk mondani: BOLDOG ÚJ TANÉVET!
Nektek is boldog új tanévet! :) Hihetetlen, hogy Zsófi már nyolcadikos! Mik a tervei? Gondolom, a kreativitását szerétné tovább fejleszteni. Neked pedig sok erőt a munkahelyi és a családi megsokasodott feladatokhoz!
VálaszTörlésHát... nagy küzdelemben vagyunk, még nem tudom...
TörlésJujj, mekkorák.... Boldog Új Évet Nektek is!
VálaszTörlésA tiéd is szépen megnőttek. ❤️
Törlés